A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) különbséget tesz főállású kisadózó és főállásúnak nem minősülő kisadózó között. Azt már mindenki tudja, hogy a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak a társadalombiztosítás rendszerében, tehát tartós keresőképtelensége esetén továbbra is fennáll az adófizetési kötelezettsége. Jövőre azonban ez a helyzet számukra kedvező módon változik.

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

A KATA alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet.

A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is. A főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén a télteles adó havi 25 000 forint.

A tételes adó megfizetése a következő közterheket váltja ki:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
• társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó,
• szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás
• járulékok.

A főállású kisadózó biztosított, a Tbj.-ben szabályozott minden ellátásra jogosult, a pénzellátások (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) alapja havi 81 300 forint. Abban az esetben azonban, ha a havi 75.000 forintos tételes adó megfizetését vállalják, akkor az előbbi ellátások alapja havi 136.250 forint, így magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásra lehet szert tenni.

A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem).

A Kata tv. 8. § (9) bekezdése szerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Igen ám, de a főállásúnak nem minősülő kisadózó – miután nem biztosított – táppénzben nem részesülhet. Ezért aztán, ha elkapott egy súlyos betegséget, esetleg tartós kórházi ápolásra szorult, akkor is meg kellett fizetni a 25.000 forint összegű tételes adót (annak ellenére is, ha munkavégzésre tartósan teljesen alkalmatlan volt). Így egy igen méltatlan jogi helyzet állott elő.

E problémát – bár lassan és megkésve – a jogalkotó is észlelte. 2017. január 1-jétől a Kata tv. 8. §-ának (9) bekezdése kiegészül egy új e) ponttal miszerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózó keresőképtelen. Nem értjük e szabály miért nem léphetett hamarabb hatályba (például a módosító törvény kihirdetését követő napon).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint kiegészítő tevékenységet folytató az, aki öregségi nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte. A jogszabály erről ugyan nem szól, de a keresőképtelenség tényét orvosi igazolással (kórházi igazolás, háziorvosi igazolás) bizonyítani is szükséges.

* * *

Amennyiben a jogszabályi aktualitásokon túl érdeklődsz a nemzetközi társadalombiztosítás, valamint a nyugdíjba vonulás kérdései iránt, akkor jelentkezz 2016. szeptember 8-ig kedvezményesen a TB 3 az 1-ben címmel 2016. szeptember 15-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet. Ne feledd: Varietas delactat! – A változatosság gyönyörködtet!