A civil szervezetek körében a jogszabályi könnyítésnek köszönhetően az alapító okiratot, alapszabályt 2017. március 15-ig kötelező módosítani annak érdekében, hogy a civil szervezet az új Ptk. hatálya alá helyezkedjen. A bírósági ügyintézés átfutási idejét figyelembe véve, már most célszerű elkezdeni a munkát, hogy időben benyújtásra kerülhessen a vezető testület által jóváhagyott, módosított alapszabály, alapító okirat.

A létesítő okiratban figyelemmel kell lenni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szabályrendszerére is, különösen azon civil szervezeteknek, akik már rendelkeznek közhasznú státusszal, vagy a jövőben kívánnak közhasznú státuszúvá válni.

Mai napig hiszem és vallom, hogy jó alapító okirat, alapszabály a könyvelő, a szervezet vezetősége  és az ügyvéd –  bár ügyvéd kényszer egyelőre nincs – hatékony együttműködésének eredményeként jöhet csak létre.

A fentiek miatt talán nem hiábavaló, ha összegyűjtjük a feladatokat és könyvelőként időben tájékoztatjuk az ebben érintett ügyfeleinket, hogy merre is induljanak…

A szervezeteket több csoportba sorolhatjuk annak érdekében, hogy könnyebb legyen megmondani, kit érint igazán az alapszabály, alapító okirat módosítási kötelezettség, és kit nem.

1. Azon szervezeteknek, amelyek már az új Ptk. hatálya alatt alakultak, módosítási kötelezettségük nagy valószínűséggel nincs, de célszerű áttekinteni azt!

2. Azon szervezeteknek, akik még az új Ptk. hatályba lépése előtt alakultak, de időközben történt az életükben változás, elvileg már az első új Ptk. hatálya alatti időszakban bekövetkezett változás-bejegyzéskor meg kellett feleltetniük alapdokumentumukat az új szabályoknak. (Tapasztalataim szerint a – fentiek ellenére – ez több esetben nem történt meg, ezért célszerű lehet megvizsgálni ezen alapító okiratokat, alapszabályokat is!)

3. Biztosan kötelező módosítani azoknak, akik 2012. január 1-nél korábbi bejegyzésű civilek és nem rendelkeznek közhasznú státusszal, vagy közhasznúak ugyan, de azt még 2014. március 15. előtt kérték megújítani.

4. Biztosan kötelező módosítani azoknak, akik 2014. március 15. előtt kerültek bejegyzésre, és azóta nem eszközöltek módosítást.

Az új Ptk. szerinti módosítással egyidejűleg az alapító okiratot, alapszabályt a más jogszabályok által deklarált szempontok szerint is javasolt felülvizsgálni!

Az egyik és legfontosabb kérdés, hogy szükséges-e a közhasznú státusz megléte a civilek életében? A NAV 1% tekintetében még mindig sokakban él az a tévhit, hogy szükséges a közhasznú státusz megléte az 1%-ból történő részesüléshez.

A NAV 1%-ból való részesülés feltétele a közhasznú tevékenység folyamatos folytatása és nem a közhasznú státusz megléte, a kettő nem ugyanaz!

Közhasznú tevékenység az a jogszabályhellyel megjelölt tevékenység, közfeladat, amit a civil szervezet vállal át a közjó érdekében. A közhasznú státusznak csak az egyik feltétele mindez, de további két feltételnek is teljesülnie kell: ez a megfelelő erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kimutatása.

Típushiba, hogy a közhasznú tevékenység a civil szervezetek alapító okiratában, alapszabályában egyáltalán nem, vagy pedig nem jól jelenik meg. Közhasznú státuszról nem lévén szó, a jogi képviselők is hajlamosak átlépni a kérdésen, pedig nagyon sok problémát okozhat jövőben.

Tehát, ha közhasznú tevékenységet végzünk, akkor a civil törvény fogalmiságát magunkévá téve az összes létező közhasznú tevékenységünket – jogszabályhellyel megjelölve, státusztól függetlenül – jelenítsük meg!

További típushiba, hogy sem a könyvvezetés, sem a beszámolókészítés során nem figyelnek a civilek e paraméterek megjelenítésére, megsértve ezzel törvényi kötelezettségünket is.

A NAV 1%-ot fogadó civilek beszámolójában nemegyszer sem a közhasznú tevékenységből elért bevétel, sem az eszközölt ráfordítás nem kerül kimutatásra. Ennek hiányában viszont nehéz bizonyítani a közhasznú tevékenység folytatását!

Célszerű a közhasznú státusz fenntartása vagy életre hívása:

• a sok pályázatból gazdálkodónak (itt általában kritérium);
• közszolgáltatási szerződés kötése esetén;
• nagymértékű vállalkozási szférából érkező támogatás esetén, tekintve, hogy a közhasznú státuszhoz kedvezőbb feltételek tartoznak;
• vállalkozási tevékenységet végző civileknek, hiszen így több minősülhet kedvezményezett mértéknek és belép a célzott kedvezmény is;
• ösztöndíj, szociális segélyezés esetén.

Ha egy szervezet eldöntötte, hogy a közhasznú státuszba vételi kérelmet is megindítja, akkor a korábbiakon túl az alábbi paramétereknek is meg kell felelnie:

Megfelelő az erőforrás, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

• Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot vagy
• két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív vagy
• a személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselőknek kifizetett juttatások nélkül – elérik az összes ráfordítás egynegyedét mindkét évben (tehát évenként külön-külön).

Megfelelő a társadalmi támogatottság, ha az alábbi három feltétel közül legalább egy feltételnek megfelel:

• Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri vagy meghaladja a számított éves bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) vagy
• közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) vagy
• közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. törvénynek megfelelően.

A mindennapi életben sok civil szervezet életét keseríti meg, hogy az alapító okiratban, alapszabályban nem szerepel az a kitétel, hogy vállalkozási tevékenységet, alapcélját nem veszélyeztetve, támogató jelleggel folytathat. Ennek hiányában a szervezet ugyanis képtelen szabályszerűen lebonyolítani, megszervezni, amit eltervezett, mert így az adott tevékenység az alapcéljaiba nem fér bele, vállalkozási tevékenységet pedig elvileg nem folytathat. A szervezet ilyenkor kényszerpályára kerül, de a legfőbb probléma az, hogy mindez sokszor csak hetekkel, hónapokkal később derül ki, amikor szakember kezébe kerül az anyag.

Ha már a tevékenységeknél tartunk: célszerű átgondolni és – szükség esetén – kibővíteni a tevékenységeinket, valamint javasolt „újragondolni” a közhasznú tevékenységeink körét is. Nagyon fontos, hogy ezek a tevékenységek alaposan körülírva kerüljenek az alapító okiratba.

Természetesen a fentieken túl még jó néhány szempontot figyelembe kell venni az alapító okirat, alapszabály “átgyúrása” során!

* * *

Amennyiben a civilek gazdálkodásával kapcsolatos további részletek is érdekelnek, akkor jelentkezz 2016. október 3-ig kedvezményesen A nonprofit szervezetek gazdálkodása, különös tekintettel az alapító okirat, alapszabály aktuális kérdéseire címmel 2016. október 10-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megbeszélhetjük felmerülő kérdéseidet!