A magánszemélyek részére szervezett promóciók keretében adott juttatás lehet adómentes, a juttatónál, vagy a magánszemélynél adóköteles. Nem véletlen, hogy ezek között a legnagyobb népszerűségnek az adómentesen adható juttatások örvendenek. Azonban annak, hogy egy ilyen juttatás adómentes legyen, a törvényben meghatározott feltételeknek teljesülniük kell. Következőkben ismerkedjük meg az adómentes promóciós juttatás szabályaival.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklete 8.14./a) pontja értelmében adómentes „a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által

a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott

aa) árengedmény,
ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték”.

Az adómentességnek tehát fontos feltételei vannak, amelyek a következők:

A promóciónak

1. üzletpolitikai, reklám célt kell megvalósítania,
2. magánszemélyek széles körében nyilvános kampány keretében kell meghirdetni, 
3. vásárláshoz kötöttnek kell lennie,
4. nem lehet verseny, vetélkedő, illetve nem tartozhat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) hatálya alá sem,
5. a magánszemélynek adott nyereménynek árengedménynek, visszatérítésnek vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie. 

A promóciós juttatás megszerzése függhet a szerencsétől (például sorsolják a nyerteseket), vagy a vásárláskor már megkapja a magánszemély (ilyen az árengedmény, vagy ha vásárláskor már plusz ajándékot – például a gabonapehely mellé műanyag tálat – szerez meg a magánszemély). 

1.

Az Szja törvény nem határozza meg az üzletpolitikai, reklám cél fogalmát, ezért a hétköznapi jelentésből kell kiindulni. Ez alapján elfogadható, ha a promóció a juttató forgalmát, bevételét, ismertségét, illetve a magánszemélyek vásárlási kedvét növeli.
Miután az adómentesség feltétele, hogy a promóció vásárláshoz köthető legyen, ez azt is jelenti, hogy a magánszemély által történt vásárlás egyben növeli a szervező forgalmát is, azaz az üzletpolitikai cél közvetlenül megvalósul.
Azonban, ha a vásárlás nem befolyásolja a juttató bevételét, akkor nem valósul meg az üzletpolitikai cél. 

Például, egy bevásárlóközpont nyereményjátékot hirdet, melynek keretében a területén lévő üzletek vásárlói minden tízezer forint elköltése után pontokat kapnak. Az összegyűjtött pontokat különböző ajándéktárgyakra lehet beváltani.
Ebben az esetben a vevők vásárlása nem növeli meg az üzletközpont bevételét, hiszen az üzlethelyiségek bérlői a forgalmuktól függetlenül továbbra is fix bérleti díjat fizetnek. Nem valósul meg az a feltétel sem, hogy a játékban való részvétel vásárláshoz kötött, ugyanis a játékosok még közvetetten sem vásárolnak az üzletközponttól.
Más a helyzet, ha a bérleti díj összege függ a bérlők forgalmától – azaz minél magasabb az üzlet fogalma, annál magasabb a bérleti díj is –, ekkor a vásárlásra való ösztönzés már egyben a bevásárlóközpont bevételét is növeli – hiszen így magasabb összegű bérleti díjat szerez – így az ajándéktárgyak juttatása adómentes. 

Megfelel a feltételnek az is, ha például a bank az általuk kiadott bankkártyát használó magánszemélyek részére ad jóváírást. Bár itt nem a banktól vásárol a magánszemély, de a bankkártya használatával bevételhez jut.

2.

Fontos feltétel, hogy a játék széleskörben, nyilvános meghirdetett legyen. Ez alatt azt kell érteni, hogy a nyereményjáték szervezője biztosítja, hogy minden – a játék tekintetében – célszemélyhez, potenciális vásárlóhoz eljusson az információ az akcióról. 

Például, egy vállalati büfé meghirdet egy játékot, miszerint minden tizedik vásárló választása szerint vagy egy presszó kávét, vagy egy melegszendvicset kap. Ekkor a széleskörű nyilvános meghirdetés tényének megfelel, ha a büfé kirakatába, vagy a vendégtérbe elhelyeznek egy jól látható tájékoztató plakátot az akcióról, hiszen ezzel minden érdekelt tájékozódhat a promócióról. 

Más a helyzet, ha egy országos méretű áruházlánc hirdet promóciót, amely keretében minden elköltött tízezer forint után a vevők kapnak egy hatszáz forint értékű kupont, amit a következő vásárláskor válthatnak be. Ez a promóció több vásárlót érint, mint a vállalat büféjéé, ezért nagyobb reklámkampány keretében kell „széles körben” meghirdetni. Megfelel a széleskörű nyilvános meghirdetésnek, ha az akcióról a vásárlók értesülhetnek a médiából (tévéből, rádióból, napi-, hetilapokból), az áruházlánc internetes honlapjáról, az áruházakban elhelyezett hirdetésekről. Miután az akció célja a forgalom növelése ezért a játék szervezőjének is érdeke, hogy a potenciális vásárlók minél szélesebb körét értesítse az eseményről.

Fontos, hogy széles körben meghirdetett legyen a promóció. Nem felel meg a feltételnek például, ha egy telefon társaság csak a már meglévő ügyfelei részére, tehát az új ügyfeleknek nem teszi azt elérhetővé.

3.

Az adómentességnek a legfontosabb feltétele, hogy a promóciónak vásárláshoz kötöttnek kell lennie. Azaz a juttatásban csak a vásárló részesülhet.

A vásárlás történhet akár közvetlenül, akár közvetetten a promóció meghirdetőjétől. Például egy gyártó egy adott időszakban a minden porszívó gépe mellé ajándékba ad egy morzsaporszívót is. Ebben az esetben a vásárló nem közvetlenül a gyártótól, hanem boltokban, áruházakban vásárol. Azonban teljesül az üzletpolitikai cél – hiszen a vásárlással nő a gyártó bevétele –, a vásárlás is közvetetten megtörténik, ha a promóció nyilvánosan meghirdetett, akkor minden feltétel teljesül és adómentes a morzsaporszívó juttatása.

4.

Nem áll fenn az adómentesség, ha a promóció versenynek, vetélkedőnek minősül, mivel ebben az esetben a díjak adókötelezettségére az Szja törvény más rendelkezéseit kell alkalmazni.
Például egy játékgyártó cég új játéksorozatot hoz forgalomba és ezzel kapcsolatban promóciót hirdet. Aki megvásárolja valamelyik játékot és a használata közben készített fényképet beküldi, az sorsoláson vehet részt, amely keretében ajándéktárgyat nyerhet. Ebben az esetben a játék nem tekinthető versenynek, vetélkedőnek, azaz a nyeremény adómentes.

Ugyanakkor, ha olyan képeket kell feltölteni, amiknek az a célja, hogy bemutassák, mennyire örülnek a gyermekek és milyen jót játszanak, majd a legjobb, nyertes képeket egy szakemberekből álló csapat választja ki, akkor a promóciót már versenynek kell tekinteni. Ekkor a nyeremény verseny díjának minősül, mivel itt a magánszemély ügyessége, kreativitása kerül megmérettetésre, így a nyeremény megszerzésének feltételei nem felelnek meg az adómentesség szabályainak.

Nem valósul meg az adómentesség feltétele abban az esetben, ha a promóció az Szjtv. szerinti sorsolásos játéknak minősül.
Itt kell megjegyezni, hogy 2023. január 1-től az Szjtv. ajándéksorsolásra vonatkozó 23. §-a hatályon kívül helyezésre került. Azokat a nyereményjátékokat, amelyek korábban az Szjtv. szerint ajándéksorsolásnak minősültek, a továbbiakban már nem kell bejelenteni és megszűnt a játékkal kapcsolatos elszámolási kötelezettség is.
Ezeknek a nyereményjátékoknak az adókötelezettsége kedvezően alakult, mivel a feltételei nagymértékben megegyeznek az adómentesség feltételeivel, így az esetek többségében a nyeremények adómentesek. 

Nem áll fenn az adómentesség, ha játékban való részvételnek még egyéb feltételei is vannak.
Például egy konyhai edényeket forgalmazó cég promóciót hirdet, amelynek keretében a megvásárolt termékeken található kóddal regisztrálni kell a cég honlapján. Ha a regisztrált vásárlók között sorsolnak ki nyerteseket, akkor a nyeremények adómentesek.
Változik az adókötelezettség, ha a játékos úgy vehet részt a sorsoláson, hogy az általa megvásárolt edénnyel elkészített ételt lefotózza és a képet recepttel együtt beküldi. Ekkor a játékban való részvételnek a termék megvásárlásán túl egyéb feltételei is vannak, azaz a nyereményt csak olyan résztvevő szerezheti meg, aki plusz tevékenységet is végez és erre – nem pedig csak a vásárlásra – tekintettel nyerheti meg a díjat. Ezért a résztvevőknek kiosztandó nyeremények nem adómentesek.

5.

A juttatás lehet a magánszemélynek adott 

• árengedmény, 
• visszatérítés vagy 
• termék, szolgáltatás, vagy – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Árengedmény

A kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott promóció az árengedmény. Ennek mértéke akár 100 százalék is lehet. Árengedmény lehet minden vásárló számára azonos – adott termékre vonatkozó – vagy egyes vásárló – például minden 10. vevő – részesülhet benne. Mind a két esetben az árengedmény összege adómentesnek minősül.
Az árengedménnyel kapcsolatos fontos szabály, hogy ezt csak az eladó adhatja, akitől a vásárlás történik, tehát harmadik személy nem. 

Visszatérítés

Az árengedmény egy speciális fajtája a visszatérítés. Ennek lényege, hogy azt a vásárló utólag, az ellenérték kifizetése után kapja meg. Ebben az esetben a magánszemély pénzt kap vissza adómentesen, de ez az összeg nem lehet több a megfizetett ellenérték 100 százalékánál.
Például, egy bútoráruház egy adott hónapban az ülőgarnitúrát vásárlók részére promóciót hirdet. A vevők fizetés után kapnak egy kaparós sorsjegyet, amellyel visszanyerhetik vásárlásuk 25, 50, vagy akár 100 százalékát. Ebben az esetben a nyertes vásárlóknak visszatérített összeg adómentes juttatásnak minősül.
Hasonlóan az árengedményhez visszatérítést is csak az eladó adhat.

Más kedvezmény

Természetesen a promóció juttatása lehet más is. 

Ide tartozik az, ha például ugyanazon az áron a gyártó nagyobb kiszerelésű terméket ad (200+50 ml kiszerelésű sampon). Adható úgy is ajándék, hogy a megvásárolt termékhez ajándékot kap a vevő (például mosószerhez öblítőt, gyorsétterembe vásárolt menühöz üvegpoharat).
Lehet a nyeremény már előre meghatározott, amit például az áru csomagolásában található információ tartalmaz.
Lehet a promóció nyereményjáték, amikor a nyerteseket kisorsolják.
A juttatás, nyeremény lehet termék, szolgáltatás, utalvány, de akár pénz is, hiszen megfelel annak a fordulatnak, hogy „ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték”.

Áruminta

Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. b) pontja értelmében adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által az „üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta”.
Az Szja törvény a következők szerint definiálja az áruminta fogalmát: „… árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas”.
A leírtak értelmében, akkor beszélhetünk árumintáról, ha az képes kisebb mennyiségben az eredeti termék bemutatására és eltérő a csomagolása.
Ez a reklám főleg a fogyóeszközök bemutatására alkalmas, mint például a különböző cukorkák, csokoládék, édes és sós „nasik”, mosó- és mosogatószerek, tusfürdők, krémek, testápolók, parfümök, fogkrémek, üdítők, alkoholtartalmú italok, kávék, teák, de ide sorolhatjuk a nagyobb áruházakban, hipermarketekben, vásárokon a hostessek által kínált kóstolókat is.

A tartós termékek esetében az áruminta fogalmának megfelelő termék jellemzően nem adható, hiszen ez nehezen megvalósítható egy laptop, televízió, bicikli, személygépkocsi, vagy szekrénysor, ruhák, cipők, stb… esetén. Ezekből a termékekből mintadarabokat állítanak ki az üzletekben, amelyeket általában ki lehet próbálni.

***

A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, de ezek mellett befolyásoló tényező lehet, hogy a játék résztvevője, a juttatásban részesülő személy belföldi- vagy külföldi-, magánszemély, társaság, esetleg üzleti partner. A PENTA UNIÓ Zrt. 2023.november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása” című konferenciáján gyakorlati példákkal színesítve szemlélteti az adómentes promóciók, valamint az üzletpolitikai célból adott juttatások különböző formáit Horváthné Szabó Beáta és Dr. Csátaljay Zsuzsanna. Szeretettel várunk Téged is!