Civil vizeken hajózva, rendre visszatérő probléma, hogy az adományt a támogatásoktól nem, vagy nem jól különítik el. Nagyon fontos ismerni a különböző jogszabályok különböző fogalmait, hiszen mást jelent az adomány a társasági adó szempontjából, és egy kicsit mást a civil törvény szempontjából.

Nézzük először, melyik jogszabályban milyen fogalmat is találunk.

• 350/2011. (XII. 30.) számú a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet szerint:

Adomány: „Az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat…”;

• Civil törvény szerint:

Adomány: „A civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.”

Mindkét fogalom lényege az “ellenszolgáltatás nélküli” fordulat.

Sok civil szervezetnél látom, hogy térítési díj helyett “adományt” szednek. Amikor egy óvodában az óvoda közli a szülők felé, hogy a gyermeke havi díja 72 625.- forint, és ezt kell a szülőnek megtérítenie, már nem adományról beszélünk. Egy adomány attól adomány, hogy én az adományozó adok, amennyit gondolok, és nem megmondják nekem, hogy mennyit is kell adjak. A másik probléma itt, hogy adományért ellenszolgáltatás nem jár (kivéve a kis értékű aprócska, inkább köszönő jellegű ajándékot). Ha visszatérünk az óvodás példánkhoz, egyértelműen látszik, hogy itt a pénzünkért cserébe igenis kapunk szolgáltatást, sőt egyenesen azért adjuk a pénzt, hogy a gyermekünk napközben jó helyen legyen. Ilyen esetben egyértelműen térítési díjról beszélünk, és mint ilyen, számla kiállításához kötött. És ha már óvodánál tartunk, fontos szem előtt tartani, hogy ezek a gyermekek az óvodában étkeznek, az étkeztetésre náluk – még a díjára, lemondására is – vannak bizonyos szabályok, amit be kell tartani, ezért ezt mindenképpen külön soron kell a számlában kezelni, annál is inkább, mert míg az óvodai ellátás áfa törvény szerint mentes szolgáltatás, addig az étkezés korántsem az.

Tehát első, és legfontosabb konklúzió, hogy amikor egy szervezet konkrétan megmondja, hogy adott szolgáltatásért mennyit kér, az egyértelműen nem adomány, könyveléstechnikailag pedig nem 96-os sorba, hanem a 91-es bevételek közé kerül. Még mindig azt látom, hogy a célszerinti bevételek és vállalkozási bevételek közötti elkülönítést a fejekben a számlázás mentén próbálják megoldani, pedig attól, mert az óvoda térítési díjat kér, és azt számlázni kell, még cél szerinti bevételről beszélünk, hiszen nem piaci áron folytatja tevékenységét, ezért is kap adott esetben a térítési díjak kiegészítésére általában állami költségvetésből normatív juttatást.

A támogatás folyósítása általában adott célhoz kötött, például a fent említett óvoda felújítja a játszóterét, ehhez önkormányzati és/vagy állami forrást kap. Ami nagyon fontos, hogy minden támogatást szinte biztosan kísér egy megállapodás, szerződés, és általában elszámolás is kapcsolódik hozzá.

Amivel civil szervezeti szinten sem szoktak foglalkozni, az a támogatás intenzitás, mely egyre több támogatási szerződésben megjelenik. A támogatás intenzitás az a mutató, ami megmutatja, hogy az összes ráfordítás hány százalékát lehet támogatásból fedezni. Példának okáért, ha az óvoda 30% támogatási intenzitás mellett 30 egység támogatást kap, akkor további 70 egységet saját forrásból kell fedeznie, és a könyvekben így is kell ezt kimutatni, annak ellenére, hogy a támogatóval elszámolnia esetlegesen elég a harminc egység elköltéséről.

Nagyon sokszor a gazdasági szakemberek, könyvelők a támogatási szerződéseket és azokhoz kapcsolódó egyéb anyagokat – például általános támogatási feltételek –  elszámolásokat nem, vagy csak későn kapnak meg, így gyakorlatilag lehetetlenné válik a helyes számviteli elszámolás.

Sokszor kérik akár a saját ügyfélkörömbe tartozó civilek is, hogy segítsek, ők mit számlázzanak ki, mert egy-egy cég csak úgy ad támogatást, ha számlát adnak. Ez már eleve több sebből vérzik, ugyanis a támogatás, természetéből fakadóan általában nem egy számlázandó tétel. Ha pedig egy szolgáltatást nyújtok annak, akitől a támogatást kapom, akkor eleve tudjuk, hogy konkrétan mi az a szolgáltatás. A szolgáltatás tartalma alapján tudom minősíteni – a számlázástól függetlenül – hogy cél szerinti, avagy vállalkozási bevételről beszélünk-e, de ezt semmiképpen sem utólag, és főleg nem tényleges támogatás helyett kezdem el kitalálni, hiszen a civilekre  – és megjegyezem a cégekre is – vonatkoznak olyan előírások, melyek alapján csak tényleges teljesítmény számlázható.

Az, hogy adott esetben egy cégnek szüksége van az általa kifizetett adomány, támogatás igazolására, másik kérdés, de véleményem szerint semmiképpen sem lehet erről utólag dönteni.

 * * *

Amennyiben  részletesebben is érdekelnek a civil szervezetek  mindennapjai, vagy a velük kapcsolatos sajátosságok, akkor jelentkezz most még kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő konferenciáimra:

• 2018. február 08. – Civil szervezetek mindennapjai, avagy működésről hatékonyan

• 2018. március 13. – Civil szervezetek adózása, számvitele, zárása

Továbbá ajánlom figyelmedbe, hogy tavaly ősszel szakmai vezetésemmel útjára indult a Civil Klub. Ha még nem vagy klubtag és szívesen kipróbálnád a tagságot, akkor jelentkezz bátran! Szeretettel várlak!