A távmunkavégzés költségeinek adómentessége

A koronavírus megjelenése és terjedése miatt egyre több munkáltató hoz olyan döntést, hogy az otthoni munkavégzést engedélyezi vagy rendeli el munkavállalói számára. Arról azonban igen sokan megfeledkeztek, hogy az otthoni munkavégzésnek költségei generálódhatnak (pár ezer forinttól milliós nagyságrendig terjedően), a költségtérítések pedig elmaradtak. Megjegyezném, hogy a Munka Törvénykönyve korábban is rendelkezett a munkavégzéssel kapcsolatos költségek kötelező megtérítéséről.

A Magyar Közlöny 244. számában kihirdetett 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásait módosítja, a költségtérítési kötelezettségre pedig ráerősít.

A kormányrendelet felfüggeszti a munkavédelemről szóló törvénynek azokat a speciális szabályait, amelyek a távmunkavégzéssel kapcsolatosak. A Munka törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) 196. §-a szintén a távmunkavégzést szabályozza. A kormányrendelet értelmében ezektől a szabályoktól el lehet térni.

A kormányrendelet 2. §-a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) költségtérítéssel kapcsolatos előírásait módosítja.

A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a Mt.

távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak

szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből:

• a felek által előzetesen meghatározott, de
• legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér (jelenleg bruttó 161 000 forint) 10 százalékának megfelelő összeg.

Amennyiben a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része.

A kormányrendelet az adómentesen megtéríthető költségek körét korlátozza. A többletköltségtérítés adómentesen kifizethető körét az Szja tv. 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja körét szabályozza. Figyeljünk arra, hogy a kormányrendelet ezek közül csupán az alábbi jogcímekre tér ki:

• az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
• a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja,
• a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Felhívnám a figyelmet a munkába járás költségelszámolási szabályaira is. Komoly vita folyik a munkáltatók és a munkavállalók között a távmunkavégzés időtartama alatti utazási költségek megtérítésével kapcsolatban. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében munkába járás aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben otthoni munkavégzés történik, akkor nincs utazás és ennek következtében pedig adómentes költségtérítésre sem jogosult a munkavállaló. A tömegközlekedési bérlet árának 86 százalékára sem. A munkáltató ezt nem köteles kifizetni.

Tételezzük fel, hogy a vasúti bérlet ár a100 000 forint. Ennek 86 százalékát téríti meg a munkáltató napi munkába járás esetén. A munkáltató elrendeli az otthoni munkavégzést a koronavírus helyzet miatt a munkavállalók érdekében. Az érintett munkavállalónak hetente egy alkalommal kell személyesen megjelennie a munkahelyén. Ebben az esetben a megváltott menetjegy (nem bérlet) árának 86 százalékára jogosult a munkavállaló. Hasonló a helyzet a gépjármű költségtérítésekkel kapcsolatban is. Amelyik napon nem utazik a munkavállaló, akkor nem jár az adómentes (15Ft/km) költségtérítés. Szeretném még megjegyezni, hogy az útiköltség térítésre való jogosultsághoz egy lakcímkártya kevés. Amennyiben egy munkavállaló munkahelye településén pl. Budapesten saját lakással rendelkezik vagy albérletben lakik, akkor hiába rendelkezik vidéki lakcímmel, véleményem szerint az adómentes gépjárműköltségre nem jogosult. Kifizetése esetén az összeget nettó bérként szükséges kezelni.

* * *

Ne hagyd az év végére: gyűjtsd össze könyvelői kreditpontjaidat a Pentával!

Végezd el otthonról, kényelmesen, a jól ismert előadóinkkal a kötelező továbbképzést! Jelentkezz most, így a sokasodó határidők között biztosan nem fog elmaradni a kreditpontok megszerzése:

• ÉLŐ ONLINE közvetítések
• E-learning videók