A társasági adó és a kisvállalati adó 2022-es változásai

Legfontosabb változások 2022-től!

társasági adó

Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően kevés az olyan társasági adót, illetve kisvállalati adót érintő módosítás, amely 2022. január 1-jével lép hatályba. Ennek hátterében az áll, hogy a társasági adóval kapcsolatos, az idei évben elfogadott módosításokat a nyári adócsomag, azaz az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény tartalmazta, amelynek rendelkezései többnyire már évközben hatályba is léptek. A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat, amelynek tárgyalása jelenleg folyamatban van, pedig egyáltalán nem tartalmaz társasági adót érintő változást. A kisvállalati adó esetében fordított a helyzet, a nyári adócsomag ezen adónem szabályait nem módosította, a T/17688. számú törvényjavaslat – várhatóan – az adómérték tekintetében hoz változást a jövő évtől.

Az alábbiakban a két említett adónem 2022-től hatályos legfontosabb változásait mutatjuk be.

1) Az adózó által ingyenesen biztosított kerékpár költségeinek kezelése

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] 3. számú mellékletének B) része 2022-től önálló pontban foglalkozik az adózó (foglalkoztató) által bizonyos magánszemélyeknek ingyenesen átadott kerékpároknak az adóalapra gyakorolt hatásával. Az új rendelkezés értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által meghatározott kedvezményezett személyi kör részére biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is). A kedvezményezett személyi körbe az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, a vezető tisztviselő, a személyesen közreműködő tag, a korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az itt felsorolt személyek közeli hozzátartozója tartozik.

Ha például az adózó a fenti előírásnak megfelelő kerékpárokat vásárol, vagy lízingel és azokat a kedvezményezett körbe tartozó személyeknek adja át használatra, akkor az ilyen jogcímen felmerült költségekkel nem kell növelni az adózás előtti eredményt. A kerékpárok szervízelésével összefüggésben felmerült költségek is ugyanilyen megítélés alá esnek. Az említett költségeknek a kezelése független attól, hogy a kedvezményezett magánszemélyek egyébként az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében használják-e a kerékpárt, vagy részben, vagy kizárólag magáncélra. A teljesen elektromos járművek, mint például a segway, vagy az elektromos roller kívül esnek a Tao. tv. új rendelkezésének hatókörén.

2) A fordított hibrid gazdálkodó szervezetek

2022-től új adóalannyal, a fordított hibrid gazdálkodó szervezettel bővül a belföldi illetőségű adózók köre. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet egy olyan, egyébként belföldön alapított, vagy belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a Tao. tv. más rendelkezése alapján nem minősül adóalanynak [Tao. tv. 2. § (7) bekezdés]. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet adóalanyiságának létrejöttéhez – leegyszerűsítve – az is szükséges, hogy legyen olyan külföldi többségi tulajdonosa, amely egyébként egy olyan államban bír illetőséggel, amely állam adójogszabályai alapján a fordított hibrid gazdálkodó szervezet az ottani társasági adó alanya lehet. A külföldi illetőségű többségi tulajdonosnak – önmagában vagy a legalább „50%-os” kapcsolt vállalkozásaival együtt – közvetlenül, vagy közvetve 50%-ot meghaladó szavazati joggal, vagy a jegyzett tőke, vagy adózott nyereség részesedéssel kell rendelkeznie a fordított hibrid gazdálkodó szervezetben. A fordított hibrid gazdálkodó szervezetnek mind a belföldi, mind pedig a külföldi forrásból származó jövedelme adóköteles Magyarországon, az adóalap meghatározása során viszont figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyre a Tao. tv. rendelkezései alapján társasági adókötelezettsége merül fel, illetve azt az összeget is, amely más adójogrendszer szabályai értelmében külföldön nyereségadó-kötelezettség alá esik [Tao. tv. 16/B. § (7) bekezdés].

3) KKV-k fejlesztési adókedvezménye

A következő változás némileg kakukktojás, hiszen arról nem 2021-ben, hanem 2019-ben döntött a Parlament. A kis- és középvállalkozások [KKV-k] bizonyos beruházásaik után fejlesztési adókedvezményt érvényesíthetnek. Az adókedvezményre jogosító beruházási érték az elmúlt években több lépcsőben csökkentésre került, továbbá differenciálttá vált a szabályozás a tekintetben, hogy önálló értékhatár vonatkozik a kisvállalkozásokra, illetve a középvállalkozásokra. 2022-től a kisvállalkozások a jelenértéken legalább 50 millió forint értékű, míg a középvállalkozások a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásaik után érvényesíthetnek adókedvezményt [Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés i) pont]. (2019. július 24-e előtt legalább 500 millió forintos beruházást kellett végrehajtania mind a kisvállalkozásnak, mind pedig a középvállalkozásnak.)

A KKV-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény feltétele, hogy a beruházás induló beruházásnak minősüljön. A KKV-k a „szokásos módon” 1+12 évben érvényesíthetik az adókedvezményt, amelynek első éve – az adózó döntésének megfelelően – a beruházás üzembehelyezésének éve, vagy az azt követő év. A KKV-knak a fejlesztési adókedvezmény első igénybevételét követő 4 adóévben eleget kell tenni a létszám-megtartási többletfeltételnek is, amely értelmében a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem csökkenhet a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlaga alá.

4) Csökkenő adómérték a kivánál

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése maga után vonta a kisvállalati adó, azaz a kiva adókulcsának mérséklését. Várhatóan nem lesz ez másképp most sem, a tervek szerint 2022-től a kiva mértéke az eddigi 11%-ról 10%-ra csökken. Az új adómérték a 2022-es adókötelezettségre irányadó, első ízben – gyakorlatban – a 2022. I. negyedéves, 2022. április 20-áig esedékes adóelőleg megállapítása során kell figyelembe vennie a kisvállalati adó alanyainak.

 * * *

Értesülj első kézből a 2022. évi jogszabályváltozásokból, és az elfogadott adócsomagról. Tedd fel kérdéseid a Penta előadóinak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2022

Az Adóegyetem 2022 időpontjai:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!