A támogatás és adomány útvesztői könyvelői szemmel

Avagy mire figyeljünk az elszámoláskor?

Kis-Vén Valéria vagyok, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő. Jelen cikkemben az adomány és támogatás elszámolásának feltételrendszerét veszem górcső alá.

Az év vége közeledtével egyre több adózó számolgatja a várható eredményét, illetve fizetendő éves adóit. Sokan döntenek úgy, hogy – lehetőségükhöz mérten – adományt, támogatást nyújtanak különféle alapítványoknak, szervezeteknek, akik a kapott összegeket „jó célra” fordítják.

A könyvelő pedig – sajnos – sok esetben a támogatásról csak akkor szerez tudomást, ha adott esetben a bankkivonatot könyvelve épp egy „kerek” összeg terhelését látja egy, a partnerek között sokszor meg sem található személy/szervezet számára. Mit teszünk ilyenkor?

Nyomozunk. Megkérdezzük az ügyfelet, kinek és miért utalt? Aztán tájékoztatjuk, hogy „ez nem így megy” és kérünk igazolást róla. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy a kapott igazolás megfelelő-e, egyáltalán elegendő-e? Elszámolhatjuk-e egyáltalán költségként az adott összeget, vagy nem? Csökkenthető-e az adóalap, és ha igen, mennyivel és milyen mértékig?

A téma ránézésre sem egyszerű. De mivel gyakorta hatalmas összegek juttatásáról van szó, melyeknek szintén óriási adócsökkentő hatása van, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a teendőkkel, a feltételekkel mind könyvelőként, mint adományozóként, támogatóként. Kezdjük az elején!

Az adomány fogalma

Fontos megkülönböztetni, hogy a sokszor szinonimaként használt adomány és támogatás két eltérő fogalom. Egyszerűsítve elmondható, hogy a támogatás egy tágabb kategória, az adomány ennek egy része: olyan támogatás, ami adománynak minősül.

A TAO tv. 4. § 1/a pontjában találjuk az adomány fogalmát, melynek megértése első olvasatra bonyolultnak tűnhet. Az egyszerűbb megértés kedvéért válasszuk szét logikailag a jogszabály által leírt tartalmat:

Kinek és milyen célból adható adomány?

Kinek nyújtható adomány? Milyen célból adható?
közhasznú szervezet részére a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására
egyházi jogi személy részére a törvényben meghatározott tevékenysége támogatására
közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjének közérdekű kötelezettségvállalás céljára

 

Mikor adható?

Az adóévben.

Hogyan adható?

Visszafizetési kötelezettség nélkül.

Milyen formában adható?

  • támogatás
  • juttatás
  • térítés nélkül átadott eszköz (értéke: az eszköz könyv szerinti értéke)
  • térítés nélkül nyújtott szolgáltatás (értéke: az eszköz bekerülési értéke).

Milyen feltétellel adható?

Ha az nem jelent az TAO törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának (nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás).

A fentiekből látható, hogy milyen sok szempontnak kell megfelelni ahhoz, hogy egy juttatás adománynak minősüljön. Kiolvasható például az a cseppet sem elhanyagolható kitétel is, hogy egy közhasznú szervezet számára nyújtott juttatás nem minősül adománynak, ha azt a törvényben meghatározott közhasznú tevékenységén kívüli célból adják. Nem szabad elfeledkezni az időzítésről sem, mert az adóéven belül kell nyújtani az adományt ahhoz, hogy további adóelőnyt (is) szerezhessünk vele.

Az adózás előtti eredmény csökkentése

A TAO tv. 7. § (1) bek. z) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezet – a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a Civil törvény szerinti – közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, illetve a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

  • 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
  • 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
  • 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

A fentiek alapján látható, hogy a közhasznú szervezetek támogatása esetén kizárólag a megjelölt jogszabályban definiált közhasznú tevékenység támogatása áll fenn az adóalap csökkentésének a lehetősége. Ez esetben a támogatás 20%-a, míg tartós adományozási szerződés esetén 40%-a csökkenti az adóalapot. A felsőoktatási intézmények támogatása esetén pedig felsőoktatási támogatási megállapodásra is szükség van.

Az idézett támogatások közül nem csak egy-egy nyújtható, hanem egyszerre akár mind is, viszont figyelni kell arra, hogy az összes említett juttatás együttesen nem szabad, hogy meghaladja az adózás előtti eredmény összegét.

Az adóalap-csökkentéshez szükséges igazolás

A TAO tv. 7. § (7) bekezdése alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a támogatott szervezetek által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

A fentiek alapján tehát fontos kitétel, hogy szükség van igazolásra, melyet az adóalap megállapítása céljából állítottak ki. Ennek a kitételnek a legegyszerűbben úgy tudunk megfelelni, ha az igazoláson feltüntetjük az igazolás kiállításának a célját és a jogszabályi hivatkozást. Ehhez nincs konkrét előírás, de például megfogalmazhatjuk az igazolás ezen részét a következők szerint is: „Jelen igazolás a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) bekezdés z) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentése céljából került kiállításra.”

Az igazolásnak továbbá tartalmaznia kell az azonosító adatokat, így a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a támogatás, juttatás összegét, célját. Az itt megjelölt „cél”-t viszont ne keverjük össze a fent részletezett céllal, mely az igazolás kiállításának céljára vonatkozott. Itt a támogatás, juttatás célját kéri feltüntetni a jogszabály.

A támogatás költségként való elszámolásának feltételei

Mikor számolhatjuk el költségként a fentieket és mikor nem? A TAO tv. 3. sz. mellékletének B/17.pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik az adóalap megállapítása céljából kiállított, a már hivatkozott azonosító adatokat tartalmazó igazolással.

Tehát, ha a korábban részletezett feltételeknek megfelelünk és az igazolásunk is (melyre az adóalap csökkentés miatt amúgy is szükségünk van) tartalmazza a fent idézett kötelező, minimális tartalmi elemeket, akkor elméletileg a nyújtott támogatás elszámolható a vállalkozás költségei között. Azért írom, hogy elvileg számolható csak el, mert találunk egy olyan részt is a mellékletben (konkrétan az A/13. pontban), mely a „nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek” közt említi a következőket:

– az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az ÁFA törvény szerinti árumintát),

– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

feltéve, hogy a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Tehát, ha a korábbiak szerint elméletileg el is számolható költségként a juttatásunk, arra is érdemes odafigyelni, hogy nem tartozik-e véletlenül ez utóbb idézett kategóriába. Ha a támogatásunk nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, akkor az adóalapunkat meg kell emelni vele. Lehet, hogy minden feltételnek megfelelünk, csak épp nyilatkozatunk nincs és akkor hiába az egész, merthogy az A/13. pont alapján láthatjuk, hogy nyilatkozatok meglétére is szükség van a költségként való elszámoláshoz. És ha szemfülesek vagyunk, a kiolvashatjuk a sorokból, hogy nem is egyet kell beszereznünk, hanem kettőt, hiszen:

  • előzetes nyilatkozattal kell rendelkeznünk arról, miszerint a támogatásban részesülőnek várhatóan „a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív”. A jogszabály itt jövő időt használ, ez mutatja, hogy előzetesen kell beszereznünk az adott nyilatkozatot, melyben természetesen csak valószínűsíteni lehet a pozitív eredményt;
  • utólagos nyilatkozatra is szükség van, hiszen a juttatásban részesülő a korábbi nyilatkozatát megerősíti, az ott leírtakat „a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol”-ja.

Láthatjuk, hogy mindkét feltételnek együttesen kell megfelelnünk, tehát nem elég egy nyilatkozat, hanem mindkét nyilatkozattal rendelkeznünk kell ahhoz, hogy a költségeink között el tudjuk számolni a támogatásunkat.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016

Hozzászólások

2 hozzászólás

    • Szucs Tunde
    • 10:59

    Üdvözlöm Önöket!
    Szeretném megtudni, hogy ha magánszemélyek támogatnak más magánszemélyeket, adományként küldenek egymásnak, nem pénzt, hanem Bitcoin-t, ami ásványi anyagként van az árutőzsdén jegyezve, akkor mi a jogi ill. könyelési állásfoglalás Önök szerint ez ügyben?
    A Bitcoin küldések anonim tranzakciók, egy virtuális fizetőeszköz, ami nem pénz, mégis lehet vele szinte már mindent fizetni.

    Válaszukat tisztelettel megköszönöm.
    Tünde

      • Kis-Vén Valéria
      • 14:09

      Kedves Tünde!

      A kérdésére adandó válasz során abból kell kiindulni, hogy a hagyományos fizetőeszközök fedezetét nemesfém – vagy kormány – adja. A Bitcoin emiatt nem tekinthető hagyományos fizetőeszköznek (hiszen a piactól és a hálózattól függ).
      Másrészt meg kell határozni, hogy mi számít jövedelemnek. Az Szja tv. 4. § (1) bekezdésének első fordulata szerint jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Az Szjatv. 4. § (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték.
      Az 1.§ (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles.
      A fentiek alapján a bitcoin – véleményem szerint – vagyoni érték kategóriába sorolható, így annak megszerzése jövedelemnek minősül az azt megszerző számára.
      Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes bevétel a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték);
      A tényállás teljeskörűen nem ismert számomra, az átadás céljától függően lehet meghatározni, hogy adóköteles vagy adómentes kategóriába sorolható-e az ügylet. A fentiek alapján a tényállást ismerve véleményem szerint egyértelműen el lehet dönteni.

      Üdvözlettel,

      Kis-Vén Valéria
      5percAdó szakértője
      adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

      Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A https://www.5percado.hu körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!