Cikksorozatunk négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályait. Az első két részben a „közérdeklődésre” számot tartó módosításokat ismertettük, míg a harmadik részben a cash-flow kimutatás új szerkezetét, az egyes főbb sorok tartalmát, valamint a kimutatást érintő egyéb korrekciós tétteleket részleteztük. Cikksorozatunk utolsó részében az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó egyes pontosító rendelkezéseket mutatjuk be.

a) Beszámolót összeállító személy

A számviteli törvény korábbi szabályozása alapján az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt bízhat meg, aki IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat a tagságukat szüneteltető könyvvizsgálókat, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, de szakmai gyakorlat hiányában nem kérhetik az IFRS minősítésüket, illetve abban az esetben sem szerepelhetnek kamarai tagként a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, ha megszerezték a nyilvántartásba vételhez szükséges IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítést. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok mellett azok a kamarai tagok is készíthessenek IFRS-ek szerint összeállított beszámolót, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel (kihirdetéskor hatályba lépett).

b) Osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében azonos számítási módszer szerint kell meghatározni, mint a magyar szabályok szerint beszámolót készítők esetében. Így a módosítás kimondja, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Az IFRS beszámolót készítők esetében az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a saját tőke megfeleltetési táblában meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a számviteli törvény 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a forrás fedezetként figyelembe lehet venni a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét is.

c) Eredménytartalék/ tartalék

A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. A pontosítás azt a célt szolgálja, hogy elkerülhető legyen, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.

d) Értékelési tartalék

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. Ezzel elkerülhető, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.

e) Kiegészítő melléklet adattartalma

A gyakorlatban felmerült igények alapján a törvénymódosítás tételesen tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknek is alkalmazniuk kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló részeként összeállítandó kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk tekintetében.

Így az IFRS beszámolót készítő vállalkozásoknak is a beszámoló kiegészítő mellékletében kötelezően be kell mutatniuk legalább az alábbiakat:

• az adózott eredmény felhasználásra (osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslatot.
• a könyvvizsgálati kötelezettségre kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve.
• fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy PM nyilvántartásban szereplő nyilvános adatait.
• kft-nél és a rt-nél a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással és minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
• minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással és a minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik.
• minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni.
• meg kell adni a vállalkozó székhelyének és – ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét.
• ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

f) Üzleti jelentés

Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről, azonban a számviteli törvény 9/A. §-a (4) és (5) bekezdésének előírása szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy ha a törvény speciális bemutatási vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, akkor azon rendelkezéseket a beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó is köteles alkalmazni. Ebből következően az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni a hazai szabályoknak megfelelő tartalommal.

Tekintettel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – amely csoportba az IFRS-eket alkalmazók többsége is tartozik –, az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás), indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt.

Jelen írásunkban az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó szabály-módosításokat tekintettük át. Az osztalék-fizetésre, a kiegészítő mellékletre és az üzleti jelentésre vonatkozó szabály-módosítás a magyar szabályokhoz való igazodást szolgálja, míg az eredménytartalékot és értékelési tartalékot érintően a módosítás egyértelművé teszi, hogy az IFRS beszámolás időszaka előtt ilyen tartalmú tételek is a fenti jogcímeken vehetők figyelembe.  A törvény-módosítás rögzíti az IFRS beszámoló összeállító személlyel szemben támasztott – kedvezően változott – feltételrendszert.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyagai, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Budapest I. – november 21 – 22.
Székesfehérvár – november 21 – 22.
Pécs – november 26 – 27.
Nagykanizsa – november 26 – 27.
Debrecen – december 3 – 4.
Miskolc – december 3 – 4.
Győr – december 6 – 7.
Budapest II. – december 10 – 11.
Szolnok – december 10 – 11.
Budapest III. – 2019. január 9 – 10.