Már olvasható a Parlament honlapján a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról), amely alapvetően az adójogszabályok módosításait tartalmazza, de – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak számviteli vonatkozásai is, melyek legtöbbje – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2019. január 1-jén lépne hatályba. Jelen cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

A törvényjavaslat általános és az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan tartalmaz módosító rendelkezéseket. Cikksorozatunk első részében az általános számviteli rendelkezésekre vonatkozó módosítási javaslatokat tekintjük át, második részében az IFRS szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó számviteli változásokat, míg harmadik cikkünkben az IFRS szerinti beszámolót készítők adózására vonatkozó javaslatokat tekintjük át.

Általános számviteli rendelkezések

Támogatások elszámolása

Az EU vagy állami támogatásban részesülő cégek valószínűleg örömmel üdvözlik a törvényjavaslat azon új rendelkezését, hogy az összemérés elvének érvényesülése érdekében, amennyiben a támogatás összege bizonyíthatóan be fog folyni a vállalkozáshoz, akkor a várható támogatás összegének bevételkénti elszámolása lehetővé válik az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, noha az még pénzügyileg nem folyt be. Ezekkel a költségekkel és ráfordításokkal egy időszakban (évben) lehetővé válik a támogatások bevételkénti elszámolása is.

A goodwill kimutatásának különleges esete

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor annak értéke a fizetett vételárral azonos összegben mutatandó ki akkor is, ha annak összege üzleti vagy cégértéket (goodwill) is tartalmaz.

Beolvadás vagy összeolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni.

A törvényjavaslat ilyen esetekben is lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az nem kerülhetett külön kimutatásra. Az ilyen esetben keletkező üzleti vagy cégérték kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont is átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.

A beszámoló pénzneme

A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy a vállalkozó beszámoló készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.

A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. A törvényjavaslat, az 5 éves időtartamot 3 évre csökkenti.

Követelések értékesítésének elszámolása

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítésének (engedményezésének) eredményét befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.

A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Ez a szabály alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott követelések elengedésének és behajthatatlanságának számviteli elszámolására is.

Ügyvédi irodák

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény alapján az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik, ezért a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává vált ügyvédi irodák nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A törvényjavaslat meghatározza az ezen ügyvédi irodák számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésük, illetve visszatérésük szabályait.

Jelentős és nem jelentős hibák számítása

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő-csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.

Üzleti év váltás új lehetősége

A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathassák üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval. Ezen módosítást az anyavállalat információs igényei indokolják.

Apportált vagyoni értékű jog

Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, apportált vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Negatív kamat elszámolása

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. Tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni.

Osztalékról szóló döntés

A Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg, ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Az előzőekben felsorolt rendelkezések 2019. január 1-jén lépnek hatályba, kivéve az átalakulás során speciális esetben kimutatható goodwill esetét, melyet törvény hatályba lépését követően indult átalakulásokra már lehet alkalmazni.

Cikksorozatunk következő részében az IFRS szerint beszámolót készítő vállalkozások várható számviteli törvény változásait ismertetjük.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem