A Számviteli törvény legújabb – tavaly őszi – módosítását a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. tv. tartalmazza, mely 2015. november 26-án került kihirdetésre. A törvénymódosítás főszabályként 2016. január 1-jével lépett hatályba, az ettől való eltérésekre az alábbiakban külön kitérek.

A Számviteli törvény alábbiakban bemutatásra kerülő módosítása alapvetően az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez szükséges változtatásokat tartalmazza (bizonyos feltételek esetén eddig csak konszolidált beszámolót lehetett az IFRS szabályok szerint elkészíteni).

Ezen túlmenően a nyáron elfogadott 2015. évi CI. törvényhez kapcsolódóan tartalmaz további átmeneti szabályokat, illetve összhang megteremtését szolgáló előírásokat.

Általános előírások

A Számviteli törvény eddig hatályos szabályai – bizonyos feltételek fennállása esetén – csak összevont (konszolidált) beszámoló esetében engedték meg, hogy az az IFRS szabályai szerint készüljön el. A törvény módosítása új lehetőségként bevezeti az IFRS-ek egyedi éves beszámolóra való alkalmazhatóságát. Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon, mint uniós tagállamban csak az Európai Unió által befogadott IFRS-ek alkalmazására kerülhet sor.

A törvénymódosítás általános szabályként azt is rögzíti, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott témakörök tekintetében az IFRS-es beszámolót készítő gazdálkodóknak is a Számviteli törvény előírásait kötelező alkalmazniuk, természetesen az IFRS-esekkel összhangban (pl. bizonylatolás, leltározás, könyvvizsgálati kötelezettség, beszámoló letétbehelyezése és közzététele). Továbbá, amennyiben külön jogszabály speciális bemutatási-, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően köteles alkalmazni.

Az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adhat kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére megbízást, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezik IFRS minősítéssel.

Amennyiben a Számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó egyedi éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, akkor a jövőben mentesülni fog a Számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettség alól. Az IFRS-es beszámolóra történő áttérés több lépcsőben, fokozatosan történik, annak érdekében, hogy a gazdálkodóknak, illetve az ellenőrző szerveknek legyen idő a felkészülésre.

Áttérés ütemezése

A törvénymódosítás szerint már 2016. január 1-jétől megengedett az IFRS-ek alkalmazása azon vállalkozások számára (azaz választási lehetőségként):

a) amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) amelyeknek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziós tv.) alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

A szabályt nem alkalmazhatja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó vállalkozó, az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó, valamint a nonprofit gazdasági társaság.

2017. január 1-jétől éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze (azaz választási lehetőségként):

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a Számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság (300 millió Ft-os nettó árbevétel, 50 fős foglalkoztatotti létszám felett), valamint

e) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, ha Magyarországon mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

Nem alkalmazhatja a szabályt az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó, a nonprofit gazdasági társaság, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület, valamint a pénztárak (nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár).

2017. január 1-jétől a vállalkozásnak kötelező az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani:

a) hogyha értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő szövetkezeti hitelintézetnek, a számviteli törvény szerint meghatározott kisebb méretű hitelintézetek kivételével. [A Számviteli törvény 3. § (10) bekezdés 3. pontjának az előírása szerint kisebb méretű hitelintézet az a hitelintézet, amelynek 2015. évben induló üzleti évről készített, könyvvizsgáló által felülvizsgált éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege nem éri el az 5 milliárd forintot, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó csoportba tartozó hitelintézetet. A kisebb méretű hitelintézeteknek 2018. január 1-jétől kell kötelezően az IFRS-ek szerint elkészíteniük az éves beszámolójukat.]

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés szabályai

Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítására történő áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel. Ilyen könyvvizsgálói jelentést csak IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az áttérésről szóló döntést követő üzleti év első napja.

Az IFRS-ekre történő áttérésről szóló döntést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti a NAV és a KSH részére. A bejelentéshez csatolni kell az előbbiekben említett – felkészültséget igazoló – könyvvizsgálói jelentést is. Átmeneti szabályként került előírásra, hogy a 2016. évben IFRS-eket alkalmazóknak a bejelentést az áttérés napját követő 15 napon belül kell megtenniük.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodónak az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérésről szóló döntését – a NAV és a KSH bejelentési kötelezettségen túl – legkésőbb az áttérés napja előtt szintén 90 nappal be kell jelentenie a Magyar Nemzeti Banknak is. A bejelentéshez itt is csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést.

Értelmező előírások

A Számviteli törvény fogalmait jelenleg sok jogszabály használja, amelyekre az IFRS-ek más elnevezést használnak, vagy nem is használják. Azért, hogy más jogszabályokat ennek érdekében ne kelljen módosítani, a Számviteli törvény az IFRS-eket alkalmazókra a más jogszabályok által leggyakrabban használt számviteli kategóriákra értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Így a törvénymódosítás többek között meghatározza IFRS beszámolót alkalmazóknál többek között a mérleg, az eredménykimutatás, a saját tőke, az adózás előtti eredmény, adózott eredmény, lényeges hiba, közbenső mérleg, funkcionális pénznem, stb. fogalmakat.

Saját tőke megfeleltetési tábla

AZ IFRS-ek nem határozzák meg konkrétan a saját tőke részeit, úgy mint a Számviteli törvény.

Annak érdekében, hogy a saját tőke elemei külön-külön is értelmezhetőek legyenek, a törvénymódosítás a kiegészítő megjegyzések részeként saját tőke megfeleltetési tábla készítését írja elő. A törvénymódosítás előírása szerint más jogszabályok alkalmazásában, ha a jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a saját tőke, illetve annak egyes elemei alatt a megfeleltetési tábla szerinti tételeket kell érteni. A saját tőke megfeleltetési táblát a gazdálkodónak el kell készítenie akkor is, ha a Számviteli törvény vagy külön jogszabály sajátos beszámoló készítésre (ide értve a közbenső mérleget is) kötelezi.

Az IFRS beszámolóról a Számviteli törvény szerinti beszámolóra történő visszatérés szabályai

A Számviteli törvény szerinti beszámolóra visszatérés két esetben lehetséges: saját döntés alapján, vagy ha a Számviteli törvény kötelezően előírja.

Ha a gazdálkodó nem kötelezett az IFRS-ek alkalmazására, akkor az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére saját döntés alapján az alábbi esetekben és fordulónappal térhet vissza:

• öt lezárt üzleti év után, az azt követő üzleti év első napjával, vagy
• a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő üzleti év első napjával (ebben az esetben nem szükséges az öt lezárt üzleti év).

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére köteles áttérni, hogyha:

• a Számviteli törvény ide vonatkozó előírása szerint már nem jogosult, illetve nem kötelezett éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani, valamint
• végelszámolása, felszámolása vagy kényszertörlése esetén, a végelszámolás, a felszámolás vagy a kényszertörlés kezdő időpontjával, mint mérlegfordulónappal.

Így például kötelező visszatérni a Számviteli törvény szerinti beszámolóra, hogyha a vállalkozás értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme már nem engedélyezett, vagy már nem tartozik abba a vállalkozói körbe, amelyekre az IFRS-ek alkalmazása kötelező.

Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás felszámolása, végelszámolása esetén a visszatérés időpontja a tevékenységi engedély visszavonásának a napja azzal, hogy a tevékenységet lezáró beszámolót a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak a végelszámolás, a felszámolás megkezdését megelőző napra, mint mérlegfordulónapra kell elkészítenie.

A visszatérés napjával nyitómérleget és nyitóleltárt kell készíteni korrekciós tételek végrehajtásával, hogy az IFRS szerint speciális elszámolási szabályok miatt kimutatott eszközök és kötelezettségek megszüntetésre kerüljenek (a saját tőke elemeivel szemben). Az IFRS-ek szerinti beszámoló Számviteli törvény szerint is értelmezhető adatait azonban a nyitómérlegben változatlanul kell hagyni. A visszatérés üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyitómérleg alapján kell megnyitni.

A visszatérés után a Számviteli törvény előírásai szerint elkészült beszámoló mérlegében előző év adataként a visszatérés napjára elkészített nyitómérleg adatait kell szerepeltetni. A visszatérés utáni első üzleti év eredménykimutatásában összehasonlító adat azonban nem szerepelhet. A visszatérés utáni első üzleti évre vonatkozó éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell majd az eredménykimutatással kapcsolatos információkat szerepeltetni.

Átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó speciális előírások

Az IFRS-ek az átalakulásról (ideértve az egyesülést, szétválást is) egyáltalán nem rendelkeznek, viszont a magyar szabályozás (Számviteli törvény, Ptk., stb.) erre vonatkozóan részletes szabályozást tartalmaz. Így a törvénymódosítás előírja, hogy az IFRS-eket alkalmazó vállalkozásoknak átalakulás esetén is a jelenleg hatályos vagyonmérleg-, vagyonleltár készítési kötelezettségük fennáll.

A törvénymódosítás szabályozza, hogy a társasági formaváltás is átalakulásnak minősül, bár az IFRS szabályai szerint ez nem minősül átalakulásnak, illetve rögzíti összeolvadás, illetve beolvadás esetén a számviteli rendszerek közötti áttérési szabályokat, továbbá kimondja, hogy társasági formaváltásos átalakulás esetében nem lehet számviteli rendszert változtatni.

Folytatás következik!

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a számviteli változások és aktualitások, akkor jelentkezz január 20-ig kedvezményesen a Számviteli változások 2016; és a nyitási feladatok címmel 2016. január 27-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!