Elérkeztünk cikksorozatunk utolsó részéhet, melyben az elektronikus számla adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaltuk össze, a számlabefogadói szemszögből. Az előző részből megtudhattunk számos M lappal kapcsolatos tudnivalót. Hogy kell kezelni a „vegyes” számlákat, azt hogy a számla mely adatait kell szerepeltetni és ez változik-e módosítás, érvénytelenítés esetén, továbbá, hogy ezeket mely bevallásban kell szerepeltetni, valamint azt is, mi a teendő számszaki módosítást nem eredményező módosító számlák esetén? A teljesség igénye nélkül szó volt még az éves gyakoriságú áfa bevallókra vonatkozó szabályozás és a devizás számlák számlák kezeléséről is.

17.) Csoportos helyesbítő számla és az M lap

Ha egy módosító („helyesbítő”) számlában több eredeti (előzmény) számlát is korrigálnak egyidejűleg, a módosítás („helyesbítés”) dátuma értelemszerűen a módosító okirat kelte lesz, ez azonban nem teljesítési időpont.

Csoportos helyesbítő számla esetén, a korrekciós lapon az összes olyan érintett eredeti (előzmény) számlát és annak adatait fel kell sorolni, Emellett mindig figyelemmel kell lenni az alapvető áfa-elszámolási szabályokra. Az adott adóelszámolási időszakban az áfa-kötelezettség megállapításánál figyelembe vett, és az áfa-bevallás 65A jelzésű főlapjain elszámolt korrekciót eredményező számlát és annak eredeti (előzmény) számláját (számláit) kell az összesítő jelentésben feltüntetni.

18.) Mi a teendő, ha az adóalany a számla módosítását („helyesbítését”) nem egy módosító számlával végzi el, hanem érvényteleníti („stornózza”), és új számlát bocsát ki a helyes összegeknek megfelelően?

Amennyiben számla érvénytelenítésére kerül sor, úgy az összesítő jelentésben mind az érvénytelenítő („stornó”), mind pedig az új számla adatait szerepeltetni kell, és mindkét számlát KT jelöléssel kell ellátni. Ennek oka, hogy a korrekciós lapokon (a 65M-01-K vagy 65M-02-K) csak mindkét bizonylat szerepeltetésével lehet megállapítani az érvénytelenítő és új számla kibocsátása révén megállapított (korrigált) adófizetési kötelezettséget, azaz az adott bevallási időszakban elszámolt korrekció számszaki hatását. Mindezek mellett természetesen az eredeti számla előírt adatait is szerepeltetni kell.

Például: az adóalap csökkenése miatt az eredeti, 2020. novemberi bevallási időszakban figyelembe vett számlában áthárított adó 600 000 forinttal csökkent, amely a számlabefogadónál fizetendő adó növekedést eredményez, melyet az adóalany a példa szerinti esetben a bizonylat rendelkezésre bocsátásának időszakában számolhat el, ezért ebben az időszakban érvényesíti a bevallásában. Ennek feltüntetése a következők szerint történhet.

Az eredeti számlában áthárított adó: 1 100 000 Ft E jelölés

A stornó számla ezt törli: –1 100 000 Ft KT jelölés

Az új számla szerinti helyes összeg: +500 000 Ft KT jelölés

Az eredeti számla nem ebben az időszakban került elszámolásra. A korrekciós lap adataiból kimutatott eredmény: –1 100 000 + 500 000 = –600 000, ami a tárgyidőszaki bevallásban elszámolt összeggel megegyező.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy az érvénytelenítő számlát követően kiállított új számlán – két kivétellel – mindig fel kell tüntetni az eredeti számla számát.

19.) Kötelező-e a partner nevét is feltüntetni a 65M lapokon?

A partner nevének feltüntetése nem kötelező, hanem opcionális, a feltüntetésre a nyomtatványon lehetőség van, és az adóalanyt segítheti a partnerek név szerinti megkülönböztetése.

20.) Teljesítési időpontként mi legyen feltüntetve?

A számlával összefüggő adatok körében az Áfa tv. 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról (ez az áfatörvényben foglaltak szerint meghatározott teljesítés időpontja és az előleg átvételének, jóváírásának időpontja), ennek hiányában (vagyis, ha a számlakibocsátás időpontja nem tér el a teljesítési, kézhezvételi időponttól és ezért azt nem kell külön a számlán szerepeltetni, ezáltal a számla kibocsátása egyúttal teljesítési időpontnak is minősül) a számlakibocsátás keltéről kell adatot szolgáltatni az összesítő jelentésben. Ebből következően a számlán az áfatörvénynek megfelelően meghatározott és feltüntetett teljesítési (kibocsátási) időpontot kell szerepeltetni az összesítő jelentésben, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból esetleg mást kell teljesítési időpontnak tekinteni, valamint attól is, hogy a pénzforgalmi szemléletben adózó adóalanynak a számla szerinti teljesítési időponttól eltérő időpontban (ezáltal esetleg más, a megfizetettséghez kapcsolódó adómegállapítási időszakba tartozóan) kell a fizetendő adót megállapítania, vagy más időpontban keletkezik az adólevonási jog.

A helyesbítésnek (módosító számlának) nincs teljesítési időpontja, a teljesítési időpont mindig az eredeti számlákban foglaltak szerinti teljesítési időpont (kivéve, ha éppen a teljesítési időpont korrekciója történik).

21.) Gyűjtőszámla esetében milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni az összesítő jelentésben?

Amennyiben az adott napon vagy az adott naptári hónapban vagy azonos adómegállapítási időszakban (ha az hosszabb egy hónapnál) az adóalany ugyannak a személynek, szervezetnek több, számla kibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, és arról – az előzetes megállapodásuknak megfelelően – gyűjtőszámlát bocsát ki, annak teljesítési időpontja nincs. Az abban felsorolt egyedi teljesítések bármelyikének a napját fel lehet tüntetni teljesítési időpontként, célszerű a számlázott időszak legutolsó teljesítésének a napját megjelölni (de nem az időszak utolsó napját).

Az adatszolgáltatás során fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az időszaki elszámolásos számlától  a gyűjtőszámlát, ugyanis arról külön jelölve kell adatot szolgáltatni. A gyűjtőszámlát egyébként csak akkor lehet kiállítani, ha arról előzetes írásos megállapodást kötöttek a számlakibocsátóval. Fontos, hogy valamennyi egyedi ügylet teljesítési időpontját szerepeltetni kell a gyűjtőszámlán és a kibocsátói elektronikus adatszolgáltatás során mindről jelenteni is kell.

22.) Az időszaki elszámolás és az összesítő jelentés

Az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél az elszámolási/fizetéssel érintett időszak utolsó napja vagy a számla kelte vagy a fizetés esedékessége vagy az elszámolási/fizetéssel érintett időszak utolsó napjától számított 60. nap a teljesítési időpont, és az ennek megfelelő áfa-bevallásban is kell szerepeltetni a számlakibocsátónál és a -befogadónál is. Ugyanez igaz a számlabefogadónál az áfa-bevallásban történő szerepeltetésre is.

Amennyiben az eredetileg kiszámlázotthoz képest nő az ellenérték, akkor azokban az esetekben, amikor a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, az nem számlakorrekció, hanem új teljesítés, arról nem korrekciós számlát, hanem új, eredeti számlát kell kiállítani egy eljövendő esedékességi, teljesítési időpontot megjelölve. (Megjegyezzük, hogy ez a módosítás nem jár együtt önellenőrzéssel a számlakibocsátónál sem, és az áfa-bevallást sem kell módosítani, hanem az új esedékesség szerinti időszakban kell szerepeltetni.)

Abban az esetben, ha a korrekció fizetendőadó-csökkenést eredményez, a számla kibocsátójának korrekciós számlát kell kiállítania, vagyis a számlabefogadónak a korrekciós számlákra rendszeresített lapon kell szerepeltetni arra vonatkozóan adatot az összesítő jelentésben. Nem  kell önellenőriznie egyik félnek sem, hanem a korrekciós számla vevő általi kézhezvételének áfa-bevallásában veszi figyelembe az adott tételt, a számlabefogadónak pedig ennek a bevallásnak a tételes összesítő jelentésében kell figyelembe vennie a különbözetet.

23.) A pénzforgalmi adózás és az M lap

Az Áfa tv. XIII/A. fejezet alapján választható pénzforgalmiáfa-adózónak az M lapot is a normál adóbevallásához igazodva kell beadni, vagyis abban az időszakban kell az adólevonással érintett számláiról az M lapot beadnia, amikor az ellenértéket megfizeti, tehát a levonható adót tartalmazó számlák szerepeltetését is a normál áfa-bevallásban való figyelembevétel időszaka határozza meg. Pénzforgalmi adózótól beszerző adóalany ugyanúgy csak abban az összesítő áfa-jelentésben szerepeltethet adatot, amelyben az ellenértéket megfizette.

A pénzforgalmi elszámolás alá eső ügylet tekintetében az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat (például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő adatszolgáltatással  kapcsolatban – továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban, amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot

24.) A számla befogadója köteles-e ellenőrizni, hogy a számla kibocsátója teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét?

A számla befogadója lekérdezheti azoknak a részére kibocsátott számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatszolgáltatást teljesített. A számla kibocsátó által szolgáltatott számla adatok rendelkezésre állása megkönnyítheti a számla befogadójának az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés) elkészítését, továbbá a számlakibocsátó partner online számla adatszolgáltatási gyakorlatának ismerete, annak teljessége, vagy hiányossága a partner magatartásának, megbízhatóságának felmérésére is alkalmas lehet. Mindezekre tekintettel a számla kibocsátó által szolgáltatott számla adatok megismerése célszerű, ugyanakkor a számla befogadójának nem jogszabályi kötelezettsége a számla kibocsátó online számla adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése. Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy ha a számlakibocsátónál adócsalás gyanúja merül fel, az adóhatóság a kellő körültekintés körében a számlabefogadó terhére értékeli az ellenőrzés elmaradását (ami egyébként a közösségi jog szempontjából aggályos).

Cikksorozatunk keretében összefoglaltuk az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat a számlabefogadói szemszögből.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében az alábbi időpontokban és témákban tartok konferenciát, melyre várom jelentkezésed:

2021. április 15. Az ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA szabályok – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

2021. május 5. Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS