A határon átnyúló ügyletek áfahibái ritkán fakadnak abból, hogy az adótanácsadó nem ismeri a szabályt. Sokkal gyakrabban abból, hogy a…
Termékek áfája a ViDA tükrében – Dr. Sztankó Dániel
Saját árumozgatás, kötelező fordított adózás és digitális adatszolgáltatás – a termékforgalmazókat érintő legfontosabb ViDA-változások
A termékforgalmazók áfagyakorlata évtizedek óta néhány jól bejáratott sémára épül: a Közösségen belüli értékesítés adómentessége, az összesítő nyilatkozat, a vevői készlet egyszerűsítése, a háromszögügylet. Ezek a sémák 2028-tól, illetve 2030-tól részben új köntösbe kerülnek, részben teljesen eltűnnek. Aki a ViDA-t kizárólag e-számlázási projektként kezeli, lemarad arról, hogy a saját árumozgatás bejelentése, a vevői készlet kivezetése és a fordított adózás kötelezővé válása együttesen alakítja át azt, mikor kényszerül egy termékkereskedő külföldi bejelentkezésre. Ez a cikk sorra veszi a jól ismert nemzetközi termékügyleteket, és megmutatja, mi változik bennük.
Bevezető — a ViDA három pillére és a menetrend
A Tanács 2025. március 11-én fogadta el a VAT in the Digital Age (ViDA) csomagot: a VIDA csomagot, amely a 2006/112/EK héa-irányelvet módosítja. A csomag három pillérre épül: a digitális adatszolgáltatás és a kötelező e-számlázás, a platformgazdaság vélelmezett értékesítési szabályai, valamint az egységes áfa-regisztráció (Single VAT Registration, SVR). A hatálybalépés lépcsőzetes: 2027. január 1-jén az OSS/IOSS-sémákat érintő kisebb pontosítások lépnek életbe; 2028. július 1-jén az SVR-reform gerince — a fordított adózás kötelezővé válása, a saját árumozgatás új sémája és a vevői készlet kivezetése —, valamint a platformgazdasági vélelmezett értékesítés; végül 2030. július 1-jén a Közösségen belüli B2B ügyletek kötelező digitális adatszolgáltatása és e-számlázása.
Közösségen belüli termékértékesítés: az összesítő nyilatkozattól a valós idejű adatszolgáltatásig
A mai szabály
A termék Közösségen belüli értékesítése ma az Áfa tv. 89. §-a alapján adólevonási joggal járó adómentes ügylet, amelynek feltétele többek között az összesítő nyilatkozat (A60) helyes és határidőben történő benyújtása.
A DRR: e-számla és 10 napos adatszolgáltatás
2030. július 1-jétől ezt a logikát felváltja a digitális adatszolgáltatási kötelezettség (Digital Reporting Requirement, DRR): a Közösségen belüli B2B ügyletekről strukturált elektronikus számlát kell kiállítani, és az ügylet adatairól legfeljebb 10 napon belül kell az adóhatóság felé adatot szolgáltatni. Az összesítő nyilatkozat a jelenlegi, havi/negyedéves összesítő formájában megszűnik — helyette tranzakciószintű, közel valós idejű adatszolgáltatás lép a helyébe. Gyakorlati következmény: az A60 határidőire optimalizált folyamatokat újra kell tervezni, és a számlázó rendszereknek 2030-ra alkalmassá kell válniuk a strukturált elektronikus számla kiállítására és az automatikus adattovábbításra.
Saját árumozgatás és a vevői készlet
A saját tulajdonban lévő áru másik tagállamba mozgatása ma jellemzően vélelmezett Közösségen belüli értékesítésnek és beszerzésnek minősül, ami önálló bejelentkezési kötelezettséget keletkeztet a célállamban. 2028. július 1-jétől ezt egy új, önálló különös ügyletrendszer — a saját vagyon mozgatására vonatkozó egyszerűsítés — váltja fel. A vállalkozás az OSS-en keresztül, havi bontásban jelentheti a saját árukészlete határon átnyúló mozgását, anélkül, hogy emiatt a célállamban regisztrálnia kellene.
A call-off stock kivezetése
A vevői készlet egyszerűsítése (héa-irányelv 17a. cikk; Áfa tv. 12/A. §) ezzel párhuzamosan megszűnik: új vevői készletre vonatkozó ügylet ez után már nem indítható.
Háromszögügylet és saját áru mozgatása — mi marad, és mit ne keverjünk össze
A háromszögügylet egyszerűsítése (héa-irányelv 141. cikk; Áfa tv. 91. §) és a láncügyletek 2020 óta hatályos, ún. quick fixes szabályai (héa-irányelv 36a. cikk) önmagukban nem szűnnek meg a ViDA hatására. Ezek jellemzően három, egymástól különböző jogalanyt feltételező ügyletek. Az egyetlen jogalany saját árujának mozgatásához kapcsolatos vélelmezett értékesítés (és Közösségen belüli beszerzés) szabályai viszont változnak.
Külföldi áfaregisztráció ma a termékügyletekben — mikor kötelező, mikor nem?
Ma egy termékforgalmazót jellemzően akkor kötelez külföldi bejelentkezésre a más tagállambeli jelenléte, ha ott árukészletet tart a vevői készlet egyszerűsítésén kívül, ha a helyi B2C távértékesítése meghaladja a 10.000 eurós uniós együttes értékhatárt és nem regisztrált OSS-re, ha az importot nem IOSS-en keresztül bonyolítja, vagy, ha a célállam nem alkalmazza a fordított adózást a belföldön nem letelepedett eladó és a helyi, nyilvántartásba vett vevő közötti ügyletre. 2028. július 1. után ez a kép átalakul. A saját árumozgatás jelentős része a saját árumozgatás új szabálya alá kerül. Ez regisztráció nélkül kezelhető, a fordított adózás pedig — a héa-irányelv 194. cikkének kötelezővé válásával — a legtöbb B2B értékesítésnél feleslegessé teszi a bejelentkezést, feltéve, hogy a vevő a teljesítés helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany.
A külföldi regisztráció szükségessége ezután egyre inkább az OSS hatálya alá nem tartozó a B2C ügyletekre, valamint – szolgáltatások esetén – azokra az esetekre szorul vissza, ahol a vállalkozásnak ténylegesen állandó telephelye keletkezik a célállamban.
Az SVR hatása a termékügyletekre — mi kerül OSS-be, mi marad kívül
Az egységes áfa-regisztráció eredményeként az OSS hatóköre bővül. A B2C távértékesítés mellett a saját árumozgatás és bizonyos, a mozgatást követő helyi értékesítések is idekerülhetnek. Kívül marad ugyanakkor minden olyan tevékenység, amely ténylegesen helyi gazdasági jelenlétet — állandó telephelyet — keletkeztet. A tartós helyszíni összeszerelés vagy telepítés személyzet jelenléte esetén, illetve az ingatlanhoz kötött munkálatok. Ezekben az esetekben az OSS és a fordított adózás kiterjesztése sem old meg mindent. A bejelentkezés vizsgálata továbbra is önálló, tételes elemzést igényel.
Összefoglaló: gyakorlati döntési fa termékforgalmazóknak
- Azonosítani, hogy az ügylet Közösségen belüli értékesítés, saját árumozgatás, háromszögügylet, láncügylet vagy import/export-e — csak ezután lehet rátérni a bejelentkezés kérdésére.
- Térképezd fel az ügyfél nyitott vevői készlet-jogviszonyait a 2028.06.30. határidő előtt.
- Vizsgáld meg, mely saját árumozgatások terelhetők át az új speciális szabályozás alá 2028. július 1-től.
- Külföldi B2B értékesítés előtt ellenőrizd, a vevő nyilvántartásba vett adóalany-e a teljesítés helye szerinti tagállamban. Ez dönti el a kötelező fordított adózás alkalmazhatóságát 2028-tól.
***
5percAdó ajánló
Ha szeretnéd részletesen megismerni, hogyan alakítja át a ViDA csomag a nemzetközi termék- és szolgáltatásügyleteket, illetve időben felkészülnél a külföldi áfaregisztráció új szabályaira, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>VIDA csomag nemzetközi áfa-rendszerre gyakorolt hatásai című online, konferenciáján 2026.07.15-én és 22-én, ahol Dr. Sztankó Dániel közérthetően mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás