Az államháztartási szférában dolgozók számára minden évben izgalmas, hogy az illetményen (illetménykiegészítésen) kívül milyen jogcímen és mekkora összeggel honorálhatja munkájukat a munkáltatójuk. A lehetséges juttatások szabályozása – különösen a központi alrendszerben dolgozók számára – igen összetett. A juttatási keret és az egyes juttatási elemek meghatározása során mindig az adott évre vonatkozó költségvetési törvény szabályaiból kell kiindulni. Ez azonban sok esetben kevés, mert a költségvetési törvény szövegében visszautalás található az egyes jogállási törvényekre. Ennek következtében nem lehet egy mondattal leírni, hogy az államháztartási szférában dolgozók esetében hány forint a cafetéria keret és az milyen juttatásokat tartalmaz. Ez azért nagyon fontos, mert sokan összetévesztik a kell és a lehet, a nettó és bruttó, valamint a SZÉP-kártya és a cafetéria juttatás kifejezéseket, szabályokat.

Az illetményalap

Egyes jogállási törvények a cafetéria juttatásokat az illetményalap függvényében szabályozzák. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (1)-(3) bekezdései alapján az illetményalap 2023-ban az alábbiak szerint alakul:

A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában 38 650 forintnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Az illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

A költségvetési törvény szabályozása

A 2023. évi költségvetési törvény 65. §. (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2023. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot. A költségvetési törvény tehát megkülönbözteti a cafetéria kerettel rendelkező és a cafetéria kerettel nem rendelkező költségvetési szerveket.

• A cafetéria kerettel rendelkező költségvetési szervek esetében a költségvetési törvény csupán a cafetéria keretet korlátozza, az adható juttatási formákra viszont nem tér ki. A keretösszeg legfeljebb évi nettó 400 000 forint. Ezt az összeget azonban óvatosan kell kezelni, mert a költségvetési törvény más törvényre is utal. Ez a más törvény azonban- értelemszerűen – nem lehet a személyi jövedelemadó törvény. Úgy vélem, hogy az egyes jogállási törvények szabályaira kell gondolni és máris felvetődik a bruttó/nettó összegek kérdése.
• A cafetéria juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében a megjelölt jogszabályi hely a SZÉP-kártya juttatási lehetőséget tartalmazza. Az Szja törvény alapján béren kívüli juttatásként évente 450 000 forint SZÉP-kártya juttatás adható. Ugyanakkor a költségvetési törvény hivatkozott 65. § (4) bekezdése ez esetben is éves szinten legfeljebb 400.000 forint összegű nettó juttatást tesz lehetővé. Máris látható a két összeg közötti eltérés, a bruttó/nettó probléma és a más törvényi szabályozásra való utalás.

Úgy vélem, hogy a költségvetési törvény szabályozása irányadó, azonban feltétlenül figyelembe kell venni az egyes jogállási törvények előírásait is.

A közalkalmazottak

A közalkalmazottak jogállását szabályozó 1992. évi XXXIII. törvény a cafetéria juttatásokra a költségvetési törvénytől eltérő szabályozást nem tartalmaz. A jogállási törvény kötelezően adandó cafetéria juttatást sem ír elő. Csupán annyit tartalmaz, hogy részmunkaidő esetén a jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. A cafetéria juttatások esetében ilyen jogszabályi előírás nincs.

A kormánytisztviselők

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 147. §-a tartalmazza a cafetéria-juttatások szabályait. A 147. § (1) bekezdése értelmében a kormánytisztviselő cafetéria-juttatásként a költségvetési törvényben maghatározott mértékig, vagyis nettó 400 000 forintig jogosult SZÉP-kártya juttatásra. A 147. § (2) bekezdése azonban úgy fogalmaz, hogy a cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő kormányzati igazgatási szervet terhelő közterhek megfizetésére is. Hát most ismét el lehet gondolkodni, hogy akkor a 400 000 forint bruttó vagy nettó összeg.

A törvény 159. §-a alapján a gyermeket nevelő kormánytisztviselőnek a gyermek tízéves koráig magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható.

A jogállási törvényhez kapcsolódó 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 57. §-a alapján a kormánytisztviselő költségvetési törvényben meghatározott éves cafetéria-juttatásának kerete gyermekenként legfeljebb 50 000 forinttal (gyermekenként azonos összegben) növelhető a közszolgálati szabályzatban foglaltak szerint. A cafetéria-juttatás összege tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is. Ez tehát egyértelműen bruttó összeg.

A közszolgálati tisztviselők

A közszolgálati tisztviselők jogállását szabályozó 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselő cafetéria juttatásként – választása szerint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetéria juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél (jelenleg 193 250 forint). A cafetéria juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. Bruttó vagy nettó?

A közszolgálati tisztviselők cafetéria juttatásainak részletszabályait a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályozza.

Az önkormányzatok

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény cafetéria juttatásokról külön nem rendelkezik.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal

2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról 168.§ alapján a NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként – választása szerint – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra (jelenleg csak a SZÉP-kártya juttatás), legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. Az Szja törvény 71. §-a alapján a SZÉP-kártya éves rekreációs kerete nettó 450 000 forint. Ez már több, mint a költségvetési törvényben meghatározott nettó 400 000 forint. Igen ám, de a szabályozás azt is meghatározza, hogy a cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő NAV-ot terhelő közterhek megfizetésére is.

A bíróságok

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 183. § (1) bekezdése alapján a bíró cafetéria-juttatásként az Szja törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Ez nem más, mint a SZÉP-kártya juttatás. Az OBH elnöke szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. Ez a törvény már kissé rugalmasabb cafetéria szabályzat és juttatási rendszer kialakítását teszi lehetővé. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. A törvény eme megjegyzése egyértelműen bruttó alapú cafetéria-rendszerre utal.

Az ügyészségek

2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény sem feledkezik meg a cafetéria-juttatásokról.

A jogállási törvény 71. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyész cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

Megjegyzendő, hogy az Szja törvény 71. §-a jelenleg csak a)-c) pontokat tartalmaz, az Szja törvény 71.§-ában d) és f) pontok nem találhatók. A (3) bekezdésben felsorolt juttatások kitétel sem a jogállási törvény, sem az Szja törvény alapján nem értelmezhető.

A pénztári törvényre való utalás pedig azt jelenti, hogy a munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. Azt meg kell jegyezni, hogy a pénztári hozzájárulás összege jogviszonynak megfelelően adóztatandó.

Konklúzió

A fentiekből is látható, hogy az államháztartás egyes munkahelyein dolgozók cafetéria juttatásának szabályait nem könnyű megállapítani. A keretösszegek és a nyújtható juttatási elemek meghatározása okozza a feladat nehézségét. Adóztatásban különbség nincs, hiszen az Szja törvény, a Szocho törvény és a TBJ szabályok minden munkáltatóra és munkavállalóra nézve azonosak.