Cikkünkben összefoglaljuk a minap a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott adótörvényekkel kapcsolatos legjelentősebb javaslatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbiakban összefoglalt törvényváltozási javaslatokat még nem fogadta el az Országgyűlés, az képviselői vita tárgya, emiatt azokat nem lehet véglegesnek tekinteni. Jelen összefoglalás nem teljes körű, több javaslatnak külön cikket szánunk.

Összességében elmondható, hogy a módosítási javaslatok elsősorban a Kormány egyes kiemelt adópolitikai céljainak elérését, Magyarország vállalkozásainak versenyképességének javítását és az adóadminisztráció csökkentését célozzák. A változások egy része pedig az EU tagságunk okán jogharmonizációs célú. Az IFRS standardok változása miatt tett javaslatokat külön cikkben foglaljuk majd össze.

Több adótétel is megszűnik, vannak adócsökkentések, adóemelések, és egy teljesen új adónem is bevezetésre kerül, ami a bevándorlási különadó elnevezést kapta.

Személyi jövedelemadó és kapcsolódó adók

Jelentősen megváltozik a cafetéria rendszer oly módon, hogy 2019-től készpénzben a munkáltató már nem adhat cafetéria juttatást kedvező adózással. Ugyanakkor a SZÉP kártya három alszámlájára továbbra is adható – kedvezményes közteher mellett – béren kívüli juttatás.

Adócsökkentés is párosul a cafetéria rendszer átalakításához, mert a tervek szerint nem kell majd a béren kívüli juttatások adóterhének számfejtésénél az adóalapra az 1,18-as szorzót alkalmazni. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az 1,18-as szorzó megmarad.

Fontos változás, hogy a belső szabályzat alapján vagy a minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adható bármilyen juttatási kategória megszűnik. 2019-től csak a nevesítetten felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, ilyenek például a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és/vagy szolgáltatás.

Kedvezőtlen változás is van, ami az adómentes juttatásokat érinti. E szerint eltörlésre kerülne több népszerű, eddig adómentesen nyújtható juttatás pl. a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja, vagy a lakáscélú munkáltatói támogatás, hogy csak néhányat említsünk.

A következő adminisztratív könnyítésekre számíthatunk, ha az Országgyűlés zöld lámpát ad a Kormány javaslatainak:

• az adóhatóság az egyéni vállalkozóknak is elkészíti Szja- bevallás tervezetüket, akik azt elfogadhatják vagy kijavíthatják,
• nyilatkozatot tehetünk elektronikus úton, a NAV-os Ügyfélkapunkon keresztül a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye illetve a személyi kedvezmények érvényesítésére.

Több definíció is módosításra kerül az Szja törvényben, mint például az állandó lakóhely, a támogatás vagy az értékpapír fogalma. Ez utóbbinál az ügyvédi törvény alapján adott vagyoni hozzájárulás is bekerül ebbe a fogalomba.

Az ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek örülhetnek annak a változásnak, miszerint például a közüzemi szolgáltatások díjait – ha azt a bérbevevő megtéríti a bérbeadó magánszemélynek – már nem kell bevételként megjeleníteni a bérbeadó magánszemély Szja- bevallásában. Ez a változás a magánszemélyek széles körét és a közüzemi szolgáltatókat érintő kedvező változás, ami jelentős adminisztrációs csökkentést jelent anélkül, hogy a költségvetést érintené. A MOKLASZ által is javasolt változás hozzájárulhat a bérbeadási piac fehéredéséhez is.

Szintén kedvező az a javaslat, ami ösztönzi az öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatását, azzal, hogy a vele kapcsolatban nem lenne szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A szociális hozzájárulási adóról szóló új törvényjavaslattal a Kormány összevonna két jelenlegi adótételt: a szociális hozzájárulást és az egészségügyi hozzájárulást. A kedvezmények is ebben az új adónemben lennének érvényesíthetőek. A korábban EHO köteles jogcímek ezentúl szociális hozzájárulás adó alá esnének, 19,5% adóteherrel (ilyenek például a kamatkedveményből származó jövedelem, az osztalék, a kamatjövedelem, a béren kívüli juttatások, az ez utóbbinak nem minősülő egyes meghatározott juttatások vagy a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme, hogy csak néhányat említsünk). Ez azt is jelenti, hogy járulékot nem fizetők (pl. nyugdíjasok) és kis jövedelemmel rendelkezők (pl. osztalék) eddig is drasztikus 29 %-os terhe (15% Szja és 14 % EHO) – tovább nőhet 34,5 %-ra (15% Szja és 19,5%).

2019. január 1-jétől már nem kell számolnunk a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóval, mert ez az adónem megszűnik.

Társasági adó

A magyar vállalkozások versenyképességének javítását a következő javaslatok szolgálják:

• Az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások javulnak.
• 2019-től felújításokra (és nemcsak sima beruházásokra) is igénybe vehető lesz az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény.
• 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető – és így egy plusz négy adóév alatt a beruházásokra fordítható – adóalap kedvezményre jogosító küszöbérték.
• A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos korlátnak befektetésenként kell megfelelni az egyes adóévekben.
• A kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között megosztható lesz 2019-től.
• A munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költségek a társasági adóalap számításakor, jövőre elismert költségnek minősülnek.

Általános forgalmi adó

Jogharmonizációs célú módosítási javaslat az ún. egycélú és többcélú utalványok megkülönböztetése – összhangban a 2016/1065/EU tanácsi irányelvvel. (Egycélú utalványok esetében általános forgalmi adó fizetési kötelezettség az utalvány kibocsátásakor keletkezik, míg többcélú utalványok esetében azok beváltásakor kell az Áfát megfizetni.)

Távolról nyújtható szolgáltatások esetében 2019-től az ügyletek bizonylatolására a letelepedés szerinti tagállam szabályait kell várhatóan alkalmazni.

A fordított adózásra kapott derogáció lejárta közeledtével módosul a munkaerő kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátásának teljesítési helye 2021-től. A gabona, üveghatású gázok és az acélipar termékek fordított adózására vonatkozó szabályokat 2022. július 1-vel szűnnek meg.

A vámtarifaszámokra és az SZJ számokra vonatkozó állapotrögzítő rendelkezést is frissíti a javaslat 2018. január 1-jére.

Az ESL és UHT tejek adómértéke egységesen 5% lenne 2019-től.

Bővül az ún. harmadik (Európai Unión kívüli) országok köre Szerbiával és Törökországgal, amelynek gyakorlati jelentősége, hogy részükre is lehetővé válik az Áfa visszatérítése.

Egyéb adókat érintő lényeges módosítási javaslatok

Jó hír a hitelintézetek számára, hogy különadójukat a Kormány eltörölni tervezi 2019-től.

A magánszemélyek bizonyára üdvözlik majd, ha az Országgyűlés rábólint a lakossági pénzügyi tranzakciós illetékének eltörlésére 20.000 forint utalási összeghatárig.

A kisadózók tételes adójánál (közismertebb nevén „KATA”) nincs lényegi változás, míg a kisvállalati adó (közismertebb nevén „KIVA”) választását azzal kívánják ösztönözni, hogy az azt választható bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárokat felemelik 1 milliárd forintra.

Az eva-alanyiság választására 2018. december 20-ig lesz utoljára lehetőség, ezt követően ez az adózási mód már nem lesz opció a vállalkozások számára.

A helyi adókról szóló törvényváltozási javaslat szerint az önkormányzatok beruházási adóelőnyök részletszabályait dolgozhatnák ki, valamint 2019. július 1-jétől az adóhatóság kommunikálna velük amennyiben új adószám generálódik, vagy ha egy meglévő adózónál adatváltozás következik be.

Az egészségtudatos táplálkozás elősegítése érdekében a népegészségügyi termékadóban (rövidítve „NETA”) is változásokat javasol a Kormány: valamennyi jövedéki alkoholtermék adóköteles lesz, megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége és emelkednek az adóköteles termékek adótételei hozzávetőlegesen 20%-al, de vannak egyes kategóriák ahol az emelés több mint 100%-os. Ilyen például a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok jelenlegi 7 Ft/liter adómértékének emelése 15 Ft/literre. Az emelkedést azzal indokolták, hogy a NETA tételek négy éve változatlan mértékűek. A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek továbbra sem lesznek NETA kötelesek.

Az adórendszer egyszerűsítése keretében – a biztosítási adóba való beolvadással – megszűnik a baleseti adó. Várhatóan csökkenek a lakosság terhei, mert a javaslat szerint a kötelező felelősség-biztosítások díjának 30%-a helyett az adó mértéke 2019-től 15% lenne; személygépkocsik és motorkerékpárok esetében pedig 20%.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti összhangot teremtve ezzel az elektromos személygép-kocsik adómentességével.

Fontos változás még az adózás rendjét illetően van, miszerint a késedelmi pótlék jelentős mértékű emelésére számíthatunk: a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (ami jelenlegi jegybanki alapkamat szint mellett 5,90 százalékot jelentene).

Üdvözölt változás lesz viszont az Art-ben, hogy 2019-től az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, ha döntése jogszabálysértő volt, és ennek eredményeképpen az adózónak adóvisszatérítése keletkezik.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosításai egyrészről a már létrejött ilyen társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket oldja meg. Másrészről az új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését kívánják ösztönözni például azzal, hogy ingatlanbefektetési társaságok olyan építési projekteket is szervezhetnének a jövőben, amikor nem saját maguk végzik az épület tényleges kivitelezését.

Bevándorlási különadó

Végül, de nem utolsó sorban egy teljesen új adónem is bevezetésre kerül, a bevándorlási különadó. Mértéke a támogatás összegének 25% lesz és a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alanya a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet, de ebbe a körbe nem tartozik a párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet sem, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja.

* * *

Kérdésed van az adóváltozásokkal kapcsolatban? Akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem