A kisvállalati adóalanyokat érintő egyes járványügyi intézkedések

Két ütemű mentesítési szabályok

Ha majd a kisvállalati adóalanyok 2020-as adóévi adóalapját kívánjuk meghatározni, akkor nem lesz elegendő a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) rendelkezéseit figyelembe venni. A 2020-as évet átható COVID-19 pandémia elleni védekezésre tekintettel megszületett átmeneti szabályok, illetve a jelenleg kormányrendeleti szinten elérhető további előírások alapulvételével kell majd megállapítani a 2020-as kisvállalati adó összegét. Az „általános” jelleggel íródott mentesítő szabályok, így például a Széchényi Pihenőkártya formájában adott juttatások után az év végéig fennálló szociális hozzájárulási adómentesség nem értelmezhető a kiva-alanyok vonatkozásában, hiszen a kiva megfizetése által egyébként is mentesülnek e kötelezettség alól.

A kiva-alanyok vonatkozásában tehát önálló mentesítési szabályok kerültek meghatározásra, első ütemben a 2020. március-június hónapokra, a második ütemben pedig 2020. november-2021. január hónapokra. Mindemellett vannak olyan jellegű kedvezményes előírások, amelyek a kiva-alany foglalkoztatók munkavállalói számára is elérhetők lehetnek, így például a távmunkavégzéssel összefüggésben elszámolt költségtérítés.

  1. A mentesítés első üteme

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (6) bekezdése szerint a törvényben meghatározott tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató kiva-alany e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. Az első ütemű átmeneti mentesítés feltétele tehát az, hogy a kiva-alany a törvény 34. § (9) bekezdés a)-x) pontjaiban felsorolt tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végezze. Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből az adózónak a 2019. szeptember 24-étől 2020. március 23-áig tartó hat hónapos időszakban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

A mentesítés négy havi személyi jellegű kifizetés összegére terjed ki, mindez a gyakorlatban – a Katv. 20. § (2) bekezdésére figyelemmel – a következő tételek adómentességét jelenti:

  • a 2020. március-június hónapokra személyi jellegű ráfordításként elszámolt, járulékalapot képező jövedelem (ideértve a társas vállalkozó tagnak járó személyi jellegű ráfordítást is),
  • a 2020. március-június hónapokra vonatkozó béren kívüli juttatás, béren kívüli juttatásnak nem minősülő, egyéb meghatározott juttatás.

Az első ütemű átmeneti mentesítés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában elszámolt személyi jellegű kifizetésekre tekintettel fennáll, függetlenül a foglalkoztatottak munkakörétől. A mentesítéssel érintett kiva-alanyoknál tehát a 2020-as éves elszámoláskor az említett négy hónap vonatkozásában „kiesik” a kisvállalati adóalap egyik összetevője, ezáltal az éves minimum-adóalap is nyilván kevesebb lesz. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a kiva-alap másik összetevője, a tőke- és osztalékműveletek egyenlege az érintett hónapokban továbbra is adóalapot képez. Ha például a kiva-alany 2020. májusában osztalékfizetésről döntött, akkor a jóváhagyott osztalékot növelő tételként kell figyelembe venni (kivéve, ha az osztalék forrásául a kiva-alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye, vagy eredménytartaléka szolgál).

Az átmeneti mentesítés első ütemét az adózók a 2020. I-II. negyedéves adóelőleg terhére, illetve az éves elszámolásban érvényesíthetik.

  1. A mentesítés második üteme

A mentesítés második ütemében irányadó szabályokat a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amelynek 4. §-a szerint a kiva-alany, amely meghatározott tevékenységet tényleges főtevékenységként végez, az e tevékenységével összefüggésben a 2020. november, december, 2021. január hónapokra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. A mentesítés második üteme több tekintetben az első ütemmel azonos rendezőelvek mentén valósul meg, ugyanakkor számos ponton különbözik a két időszakra vonatkozó szabályrendszer.

Az átmeneti mentesítés második ütemében is előírás, hogy az adózó meghatározott tevékenységet tényleges főtevékenységként kell, hogy folytasson. A mentesített tevékenységek körét a kormányrendelet 5. § (1) bekezdése sorolja fel, amely nem teljesen azonos a tavaszi listával, a mentesített tevékenységek köre ugyanis csak részben fedi egymást az első és a második ütemben. A mentesített tevékenységnek most is tényleges főtevékenységnek kell minősülnie, azaz a 2020. május 11-étől 2020. november 10-éig tartó időszakban abból kell származnia a kiva-alany legtöbb bevételének és legalább a bevétele 30%-ának.

A második ütemű mentesítés szintén a személyi jellegű kifizetésekre, azaz az 1. pontban már felsorolt tételekre terjed ki, az érvényesítés vonatkozásában azonban fontos eltérés az, hogy a második ütemű mentesítés nem jár automatikusan minden munkavállaló után elszámolt személyi jellegű kifizetésre tekintettel. Ennek oka pedig, hogy a kormányrendelet 6. §-a egy olyan többletfeltétel teljesüléséhez köti a második ütemű mentesítés alkalmazását, amely kritérium fennállását munkavállalónként kell vizsgálni. A második ütemű mentesítés igénybevételének feltétele ugyanis, hogy a kiva-alany a 2020. november 11-én már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg a 2020. novembertől 2021. januárig tartó időszakban azzal, hogy

  • a kiva-alany a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel egyébként elbocsájtotta volna,
  • a kiva-alany a mentesség iránti igényét – a 20KIVA, illetve a 21KIVA jelű bevalláson – bejelenti az adóhatósághoz.

A második ütemű mentesítés tehát egy szűkebb munkavállalói kör kapcsán elszámolt személyi jellegű kifizetésekre tekintettel érvényesíthető. A második ütemben átmeneti mentesítésre jogosult adózó a kedvezményt a 2020-as adóév IV. negyedévi, valamint a 2021-es adóév I. negyedéves adóelőlege terhére érvényesítheti már az adóév közben is.

  1. A távmunkavégzés költségtérítése

A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) kormányrendelet 2. §-a értelmében a veszélyhelyzetben az Szja tv. rendelkezéseitől eltérően igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg. Ennek maximuma havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, azaz 16.100 forint lehet. A költségelszámolás feltétele, hogy a költségtérítésről a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodjon, és a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben a tárgyhónapban ne számoljon el más költséget (például: internethasználat díját, a munkavégzési hely bérleti díját, rezsijét).

A kormányrendelet nem korlátozza azt, hogy mely foglalkoztató nyújthat ilyen jellegű költségtérítést, így természetesen a kiva-alany foglalkoztatók és azok munkavállalói sem esnek el ettől a lehetőségtől. A magánszemélynél nem önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésről van szó és annak teljes összege igazolás nélkül elszámolható, így azt a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításakor nem kell figyelembe venni, emiatt nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek sem. Az ilyen jogcímen nyújtott költségtérítés a kiva-alany foglalkoztatónál nem tartozik bele a személyi jellegű kifizetések összegébe, vagyis azután nem kell kivát fizetni.

* * *

Értesülj első kézből a 2021. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2021

Az Adóegyetem 2021 helyszínei és időpontjai:

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése