A kisvállalati adó választásának feltételrendszere nem tűnik bonyolultnak, mégis számtalan kérdés merülhet fel:

• eltérnek-e választási és a kiesési feltételek,
• mikor kell egybeszámítást alkalmazni a kapcsolt vállalkozások esetében,
• a kiva évközi választása esetén hogyan alkalmazandók az egybeszámítási szabályok,
• a jogerősen törölt, majd visszaállított adószám esetén választható-e a kisvállalati adó,
• mikor és hogyan vizsgálja az adótartozást a NAV.

A kisvállalati adóval történő elszámolások is rendhagyóak. Negyedévente adóelőleget kell fizetni, azonban ezt – a társasági adótól eltérően – negyedévente be is kell vallani. Igen ám, de az adóellőleg bevallás és az éves bevallás adóalapmegállapítási szabályai eltérőek. A legprecízebb elszámolás esetén is megjelenhet az adókülönbözet, amelyet meg kell fizetni. Mire figyeljünk tehát, hogy elkerüljük a vállalkozók haragját.

A kisvállalati adó szabályozása sem egyszerű. A számviteli törvény szabályai alapján a számviteli törvény nem vonatkozik a kisvállalati adósokra, a Katv. alapján pedig a kisvállalati adó alanya pedig a szánviteli törvénynek is alanya. Több könyvelőben felmerült már a kérdés – különösen a betéti társaságok esetében -, hogy kell-e kettős könyvvitel. Igen vagy nem? Melyik törvény szabályozását vegyük alapul?

A másik problémánk az értelmezésből fakad. A számviteli törvény és a Tao tv. fogalomértelmezése több ponton eltér egymástól. A kisvállalti adónál melyik a mérvadó? Felhívnám a figyelmet a Tbj. fogalomhasználatára is. Jobb az óvatosság.

A kisvállalati adó kettős adóalap szabályozása sem egyszerű. Mindkét adóalap megállapításával kapcsolatban (növelő-csökkentő tételek egyenlege, személyi kifizetések) kapcsolatban számtalan kérdés merül fel:

• pénzbeli és természetbeni (adok-kapok) osztalékok elszámolása. Korrigálunk? Nem korrigálunk? Mikor korrigálunk adóalapot és milyen egyéb adókötelezettségek jelennek meg.
• mit kezdjünk az elengedett osztalékkal?
• a tőkemozgással kapcsolatos szabályozás egy kissé nagyvonalú példálózó jellegű. Könyvelői körökben viták alakultak már ki a cégalapításkori azonnali és későbbi tőkemozgásokat érintően, különös tekintettel a jegyzett tőke/törzstőke házipénztárba történő befizetések következtében. Van adóalap korrekció? Nincs adóalap korrekció? Hát ez jó kérdés?
• A házipénztár mentesített értékének meghatározása sem tűnik bonyolultnak mégis bonyolulttá válhat. Hány forint ez az érték? Melyik időpontban nézem. Feladj a leckét az adóév első napjának meghatározása. Ez feltétlenül január 1-je? Nem biztos. Érdemes tehát végig gondolni. A hármas összehasonlítást is el szokták bonyolítani. Itt nem az óvatosság elve a mérvadó, hanem a legmagasabb érték (nyitó állomány, bevétel 5 százaléka, 1 millió forint).
• kezdő könyvelőknek a házipénztári korrekció összegének meghatározása sem mindig egyszerű.
• az el nem ismert költségek és a bírságok miatti adóalap korrekció is vitatéma lehet.

Még egy érdekes kérdésre világítanék rá, amit a gyakorlatban tapasztaltam. Ez pedig a veszteségelhatárolás és a beruházások kapcsolata. Nagyon-nagyon sok a tévesztés.

Végül megemlíteném a kiva alatti társági adófizetési kötelezettség esetleges megjelenését is. Nagyon sok a tévesztés.

* * *

A 2021. október 7-én megrendezésre kerülő, “Kiva A-tól Z-ig – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS” című konferenciám keretében a kisvállalati adó speciális szabályainak bemutatásával fogom a munkátokat segíteni. Jelentkezz a konferenciára most még kedvezményes áron >>Jelentkezés