A lízing fogalmával leggyakrabban egy autó „vásárlás” kapcsán találkozunk. Autót lehet lízingelni, bérelni, részletre venni vagy akár egy összegben megvásárolni. De mi a különbség a különböző konstrukciók között? Kinek melyik a legmegfelelőbb? A válasz első két szava így hangzik: attól függ…

Lízingelni lehet autót (személyautót vagy teherautót), ingatlant vagy sok más dolgot. A hazai jogszabályok alapján alapvetően két féle lízingről beszélünk: a pénzügyi lízingről (ezen belül is lehet nyílt végű és zárt végű) és az operatív lízingről. A jogszabályok sok helyen eltérő adózási szabályokat rendelnek a különböző lízing konstrukciókhoz. Kétrészes cikksorozatomban ezekre szeretném felhívni a figyelmet.

Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízingszerződés fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:409.§ szakasza tartalmazza.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3.§ (1) 13. pénzügyi lízing pontja 2015-től a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6.§ (1) 89. pont szerinti fogalomra mutat. A két definíció ugyan eltér egymástól, de a könyvelésre és adózásra kiható legfőbb jellemzők szerint a lízingbe adó határozott időre használatba adja a lízing tárgyat a lízingbe vevőnek. Ezért a lízingbe vevő lízing díjat és kamatot fizet. A lízing tárgy a lízingbeadó tulajdona marad a teljes futamidő alatt, de a lízingbe vevő nyilvántartásba veszi a befektetett eszközök között. A lízingbe vevő viseli a kárveszély kockázatát, a felmerülő költségeket is ő számolja el, valamint jogosult a hasznok szedésére. Mit jelent mindez részleteiben?

A számviteli törvény 23.§ (3) bekezdése alapján az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket. Ez azt jelenti, hogy akár zárt végű, akár nyílt végű pénzügyi lízingről legyen szó, a lízingbe vevő veszi fel a tárgyi eszköz nyilvántartásába (annak ellenére, hogy a tulajdonjog a lízingbe adóé marad). Ebből következik, hogy az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el a használatbavételtől kezdődően. Ezzel szemben – mivel a lízing futamideje alatt folyamatosan tőke és kamat (esetleg árfolyam különbözet) fizetés is felmerül, ezért a kötelezettségek között is meg kell jelennie a lízingdíjnak.

Amennyiben a lízing deviza alapú, akkor a kötelezettséget is devizában kell nyilvántartani. Ez azzal jár, hogy a számviteli politika szerinti választott árfolyamon kerül be a kötelezettség – a szerződéskötéskor –, a kifizetések során pedig szintén a számviteli politika szerinti árfolyamon (pl. átlagárfolyamon vagy fifo módszerrel) csökkentjük a devizakészletet, és az év végén átértékeljük a forduló napi választott árfolyamra.

Devizás lízing szerződés esetén a lízing cég is elszámol árfolyam különbözetet, amelyet a számlán vagy fizetési értesítőn közöl, ezt realizált árfolyam különbözetként a pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai közé könyveljük.

Gyakran előfordul, hogy egy precíz könyvelő egyezőséget keres a lízing cég és a saját nyilvántartása között a devizás lízing forint egyenlegében is, de a lízing cég és a lízingbe vevő cég árfolyam-politikájának különbözősége esetén nem fog megegyezni a két egyenleg, és ez így jó. Ilyenkor elegendő a deviza egyenlegek egyeztetése, hiszen a kötelezettség is devizában áll fent.

Nézzünk meg néhány specialitást, amely a pénzügyi lízing könyvelését és az adózását jellemzi:

• Tárgyi eszközként aktiválni kell (Mikor áll fent bejelentési kötelezettség a hatóságok felé?)
• A használati idő alatt értékcsökkenést számolunk el. (Hogyan határozzuk meg a használati időt? Mennyi legyen a maradványérték? Lehet-e változtatni az amortizáción a futamidő/használati idő alatt? Hogyan befolyásolja mindezt a fejlesztési tartalék?)
• A lízing díjat hosszú illetve rövid lejáratú kötelezettségként kell nyilvántartani a hátralevő futamidő függvényében.
• A devizás lízing szerződés esetén az évközi, realizált árfolyam különbözet hatással van az eredményre, és az év végén alkalmazni kell az árfolyam átértékelést. Az első részlet kifizetést egyedileg kell kezelni, mert a használatbavételig felmerült árfolyam különbözet a bekerülési érték része.
• A lízingdíj kamata csökkenti az eredményt, és emellett a kis- és középvállalkozások társasági adókedvezményként is figyelembe vehetik a kamat 60%-át is (max. a fizetendő adó 70%-áig).
• Jármű esetén a gépjárműadót és a cégautó adót a lízingbe vevő fizeti. Ingatlan esetén az építményadó is a lízingbe vevőt terheli.
• Az üzemeltetéssel, fenntartással, karbantartással, biztosítással kapcsolatos költségeket a lízingbe vevő fizeti.
• A lízing tárgy sérülése, lopása esetén be kell vonni a lízingbe adót – mint tulajdonost – a kár rendezésének megoldásába.
• A lízing díj meg nem fizetése szerződésszegésnek minősül és mivel a lízingbe adó a tulajdonos, a lízing tárgyat vissza kell adni. Ennek számviteli elszámolása koránt sem egyszerű, de a konferencián részletesen bemutatom egy példán keresztül.

Nyílt végű vagy zárt végű?

A zárt végű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén a lízing tárgy az utolsó részlet megfizetésével a vevő tulajdonába kerül. Mivel a lízingbe vevő biztosan meg fogja szerezni a tulajdonjogot, ez a konstrukció a hitelhez hasonlít legjobban.

Emiatt a zárt végű pénzügyi lízing legfőbb jellemzője az áfa tekintetében, hogy

• termékbeszerzésnek minősül már a birtokba adáskor, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124.-125.§ szakasza szerinti levonási tilalmakat ennek megfelelően kell alkalmazni.

Például a személygépjármű vagy lakóingatlan esetén az áfa nem vonható le – hacsak nem tartozik a kivételek közé.

• A lízing tárgy birtokba adásakor egyetlen számlát állít ki a lízing cég a termékértékesítésről, a teljes vételárról, áfával növelten. Az áfa megfizetése a futamidő elején esedékes. A kezdő részletet, a tőke-és kamatfizetést a szerződés szerinti időszakonként fizetési értesítőn közlik, amely már nem tartalmaz áfát. Ezek számviteli bizonylatnak minősülnek.

A nyílt végű pénzügyi lízingszerződéssel a lízingtárgy nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába a futamidő végén. De a konstrukció kizárja a lízingbe vevő tulajdonszerzési jogát, ezért a nyílt végű pénzügyi lízing inkább a bérleti szerződésre hasonlít. A futamidő végén a lízingbe vevő által megjelölt harmadik személy szerezheti meg az lízingtárgy tulajdonjogát, a maradványérték megfizetésével. Amennyiben erre nincs igény, a lízing cég is megszerezheti a lízing tárgyat.

A nyílt végű pénzügyi lízing az áfa rendszerében szolgáltatásnak minősül, amely szintén kihat az Áfa tv. 124.-125.§ szakaszában részletezett áfa levonási tilalmakra.

Például egy személyautó nyílt végű pénzügyi lízingelése áfa levonási jogot eredményez, abban az esetben, ha adóköteles tevékenység érdekében használja a lízingbe vevő a járművet. Ha magánhasználat is felmerül, akkor annak kiszámlázásakor fizetendő áfa keletkezik. Azonban az áfa levonási jog nem él a maradványértéken történő megvásárlásra, mivel az mással szemben merül fel és termékbeszerzésnek minősül.

Nyílt végű lízing esetében a cég csak birtokba adási bizonylatot állít ki átadáskor, számlát nem. A törlesztő részletekről pedig áfás számla készül, a szerződés szerinti időszakonként. Az áfa levonhatóságát minden számla teljesítésekor mérlegelni kell.

Adótervezés

Látható, hogy már a fenti konstrukciók is nagyon eltérő likviditást, adózási és eredményhatást mutathatnak egy vállalkozásnál. Következő cikkemben bővítem a lehetőségeket, és szeretném hangsúlyozni hogy mennyire fontos lehet egy cég életében a szerződés helyes minősítése és az ehhez tartozó adótervezés. Különösen nagy különbségek mutatkoznak egy személygépjármű beszerzés esetén. Ugyanígy elengedhetetlen a könyvelők részéről is a konstrukciók ismerete, könyvelése. Az adózási előnyök-hátrányok ismertetése az ügyfeleikkel már inkább tanácsadási szolgáltatás, mint könyvelés, de a tapasztalat szerint erre egyre nagyobb igény van.

* * *

Ha érdekelnek az egyes lízing konstrukciók közötti különbségek, valamint a lízinggel kapcsolatos számviteli és adózási kérdések, akkor jelentkezz március 24-ig kedvezményesen a Lízing és bérlet – könyvelői szemmel címmel március 31-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!