A jövő évet érintő adómódosítások egy része már kihirdetésre került és újfent megbizonyosodhattunk arról, hogy a könyvelői társadalom a következő évben sem fog unatkozni. Az új szabályrendszer gondoskodik arról, hogy a jelenlegi szolgáltatási szerződések és az ügyféllel történő együttműködési/munkamegosztási feltételek átgondolásra kerüljenek. Bár a módosítások egy része nem ismeretlen – hiszen egy év haladékot adott a jogalkotó – a másik része bizony az és erre fel kell készülni, több mindent át kell gondolni.

A kibocsájtott és befogadott számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás szabályrendszere két részre osztja a 2018. adóévet. 2018. január 1-jétől szinte semmi nem változik. A kibocsájtott és befogadott azon számlákról kell tételesen adatot szolgáltatni, amelyeken az áfa összege elérte vagy meghaladta az 1 millió forintot. Amennyiben az ugyanazon partnertől egy áfa bevallási időszakon belül (1 hó, 1 negyedé, 1 adóév) befogadott számlákon az áfa összege összesen eléri az 1 millió forintot, de az ezen számlák miatt levonható áfa nem éri el az 1 millió forintot, akkor adatszolgáltatás nem kötelező. Amennyiben a levonható áfa eléri az 1 millió forintot, akkor összesítő jelentés keretében történik az adatszolgáltatás. Ebben a tekintetben a jelenlegihez képest nem változik a szabály. Ez a feltételrendszer 2018. június 30-áig áll fenn. Egy nap múlva, tehát 2018. július 1-jétől változik az adatszolgáltatás rendszere és erre a könyvelői társadalomnak kellőképpen fel kell készülnie. Távoli időnek tűnik, de mégsem az. Egy félév könnyen elszalad. Erőteljesen barátozni kell az online adatszolgáltatással. Az online adatszolgáltatás bevezetésének és az adatokat kezelő rendszer kialakításának célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával. Ezt kiegészíti a NAV szolgáltatásaként az ingyenes online számlázó funkció.

A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak Áfa törvény szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. További várható változás, hogy az adatszolgáltatás elválik a bevallástól.

A 2018. július 1-jétől hatályba lépő adatszolgáltatási szabályok kettőssége miatt meg kell különböztetni, hogy a számlázás nyomdatechnikailag előállított (kézi) számlázással vagy online (számlázó programmal) számlázással történik. Az adatszolgáltatási kötelezettség főszabály szerint a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított olyan számlákra terjed ki, amelyekben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított áfa van. Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra – ennek következtében az áfa regisztráltakra is – kiterjed. Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §-a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre.

Számlázó programmal történő számlázás

A számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz. Legyünk optimisták, hogy a fejlesztők is felkészültek erre, mert egyébként jókat lehet majd civakodni, hogy programhiba esetén ki a hunyó. Az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, érvénytelenítő számlával) van lehetőség. Fokozott figyelmet igényel tehát a rögzítés. Elképzelhető, hogy egy nagy szolgáltatónál egyszerre több ezer számlát zárnak le egy mozdulattal. Ebben az esetben az adatátvitel több órát is igényelhet. Ettől függetlenül az „azonnal” kritérium teljesül.

Kézi számlázás

Nyomtatvány alkalmazásával történő (kézi) számlázás esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatási határidő fő szabály szerint 5 naptári nap. Ez kész öröm különösen abban az esetben, ha közbeékelődik egy hétvége, a hosszú hétvégékre, munkaszüneti napokra már gondolni sem merünk. Ez az öt nap ráadásul abban az esetben áll meg, ha az áfa  100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, de az 500 ezer forintot nem éri el. Abban az esetben, ha a számla 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmaz, akkor a számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen. Mily nagy öröm ez.

Érthető az adóhatóság törekvése, hogy minél előbb és minél több számlára vonatkozó információhoz jussanak, hiszen minél gyorsabb és pontosabb az információáramlás, annál nagyobb esély van a hamis számlák, az adócsalók a fiktív számlázók, mások nevével visszaélők stb. kiszűrésére és arra is, hogy áfa bevallások ügyében minél hatékonyabb és gyorsabb segítséget kaphassanak az adózók az adóhatóságtól. Megjegyzendő, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt az Art. – 2018. július 1-jén hatályba lépő – 229. §-a alapján a magánszemély adózó – a mulasztással érintett – számlánként 200 ezer forint, más adózó – a mulasztással érintett – számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.

A szabály az szabály! Ettől eltérni nem lehet, azonban végig kell gondolni, hogy kinek a dolga legyen az adatszolgáltatás. Nézzük meg az adatszolgáltatás gyakorlati oldalát is. A könyvelői társadalom fő kérdése az, hogy ki fogja elvégezni a kézi számlák adatszolgáltatását. A kétségbeesés legfőbb okai:

A kézi számlák 5 napon belül nem minden esetben kerülnek be a könyvelői irodákba, hiszen az ügyfelek nem a szomszédban tevékenykednek, hanem az ország minden pontján találhatók. Az áfa alapja 27%-os áfa mérték feltételezése esetén 370 370 Ft vagy annál több. Hát igen tetemes számlamennyiség.

Ahhoz, hogy az 500 ezer forintot elérő számlák esetében a webes felületen történő adatszolgáltatás időben megtörténhessen a számláknak még aznap a könyvelők rendelkezésére kell állnia. Az áfa alapja 27%-os áfa mérték feltételezése esetén 1 851 852 Ft vagy annál több. Nem elhanyagolható számlamennyiség.

A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátásra kötelezett. Az Áfa tv. 160. § (2) bekezdése alapján a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős.

A könyvelői társadalomra tehát nagy fizikai és pszichés teher zúdul. Könnyű mondani, hogy szolgáltasson adatot a vállalkozó. Már, ha tud! Ezt meg kell tanulni. Vajon minden vállalkozó képes lesz erre? Már pedig muszáj lenne, mert amelyik könyvelő ezt felvállalja, az nem mindig fogja ismerni a szombat-vasárnap-ünnepnap és szabadság fogalmát. Na ezt kell átgondolni, de jó alaposan! Egyrészt a munka megnövekedése fenyeget, másrészt technikai megoldásokon kell gondolkodni. A legfőbb kérdés, hogy időben eljut-e a számla az adatszolgáltatást végzőhöz, illetve ennek mi a módja. Beszkennelt számla? Futárszolgálat? Rohangálás? Mi legyen? Ki a felelősség és kié a büntetés?

Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla létrehozásának földrajzi helyétől. Amennyiben a számla kibocsájtója és befogadója is belföldi nyilvántartásba vett adóalany és a számlán feltüntetett áfa összege eléri az előírt összegeket, akkor az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a számlát nem belföldön állítják ki. Ez technikailag megoldott. Abban azonban csak reménykedni merünk, hogy ez nem kézi számla lesz.

A másik tagállamba, vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni, hiszen azok áfa összeget nem tartalmaznak. Amennyiben külföldi nem adóalany részére történik az értékesítés az továbbra is áfás marad, tehát az adatszolgáltatás fő szabályai vonatkoznak ezekre a számlákra.

A jelenlegi szabályrendszer alapján az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozó, aki a kötelezettség alól mentesülni kíván, megteheti, hogy minden számláról adatot szolgáltat az adóhatóságnak (PTGSZLAH). Ennek feltételei most nem kerülnek ismertetésre, hiszen már régóta ismert szabályrendszerről van szó. Ez az adatszolgáltatás – jelenlegi ismereteink szerint – 2018. július 1-je után is fennmarad.

A kérdés az, hogy a gyorsított információáramlási előírások miatt miről kell majd az áfa-bevallásban adatot szolgáltatni. A kibocsájtott számlákról való kettős adatszolgáltatás már brutális lenne. Ezen adatszolgáltatás miatt meg kell különböztetni a kibocsájtott és a befogadott számlákat. A számla kibocsátója a bevallást megelőzően már köteles az adatszolgáltatást teljesíteni, tehát ez nem az áfa bevallás keretében történik. Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódóan teljesítendő, a szolgáltatandó adatok köre ugyanakkor nem változik.

A számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok megismerése 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor úgy néz ki, hogy a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése. Kedves könyvelők, van most min gondolkodni!

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszíne és időpontja 2017-ben:

Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.