A 2023. évi nyári adócsomag több adójogszabályt, köztük a jövedéki adótörvény (Jöt.) rendelkezéseit is érinti. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 69. – 94.§-ai tartalmazzák a Jöt. módosító rendelkezéseit, amelyek hátterében könnyítések, egyszerűsítések, jogharmonizációs kötelezettségek, illetve a gyakorlati alkalmazás során felszínre került nehézségek rendezése áll. A módosítások többsége jelentős felkészülést nem igényel, így ezek a szabályok hamar életbe is lépnek. A módosító jogszabály a jövedéki adótörvényt érintő módosításokat öt lépcsőben lépteti hatályba. Az első lépcső a kihirdetést követő nap, a következő a 2023. augusztus 1., ezt követi a kihirdetést követő 31. nap, majd 2023. október 1., s végül az utolsó, az üzemanyagok adómérték emelésére vonatkozó rendelkezések 2024. január 1-én lépnek hatályba.

A kihirdetést követő napon, azaz 2023. július 15-én hatályba lépő változás

A Jöt. 67.§ (1a) bekezdése alapján a Magyar Honvédség a Jöt. szerinti engedély hiányában, jogszerűen folytathatta a saját tulajdonú, adózott üzemanyag kiszolgálását a törvényben tételesen felsorolt, főként katonai szervezetek, illetve a hozzájuk tartozó polgári állomány részére. A módosítás ezt a kört bővíti ki a rendvédelmi szervekkel és az Országos Mentőszolgálattal, így ezen túl az említett szervezetek járműveibe is megengedett lesz az üzemanyag kiszolgálás anélkül, hogy a Magyar Honvédségnek jövedéki engedélyre lenne szüksége. Ez jelentős könnyítés a szabályozott üzemanyag kiszolgálásban és üzemanyag vételezésben  érintett valamennyi szervezet számára.

További könnyítés az érintett szervezetek irányába, hogy az új szabályokat a hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell, vagyis, ha történt korábban ilyen üzemanyag kiszolgálás, ami miatt eljárás került bevezetésre, azt a Jöt. 150.§ új (37) bekezdésének rendelkezése alapján – jogsértés hiányában – meg kell szüntetni.

A 2023. augusztus 1-én hatályba lépő változások

A borászati ágazatot érintő szabályváltozások

A változások hátterében a fogyasztói igények folyamatos változása miatt szükségessé váló szakmai szabályváltozások állnak. A fogyasztói igények az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek felé tolódtak, ezért a borászati ágazat, ha nem szeretne fogyasztókat veszíteni, kénytelen volt a borászati termékeknél is az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek felé elmozdulni.  Ennek első lépése a vonatkozó uniós rendelet módosítása volt, ami megteremtette az egyes borászati termékek alkoholtartalom csökkentésének lehetőségét. A szakmai előírások többféle borászati termékre is alkalmazni engedik az alkoholtartalom csökkentését, aminek eredményeként a termék jellege változatlan marad (pl. az alkoholcsökkentett bor továbbra is bor marad), de a csomagoláson egyértelműen jelezni kell, hogy alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített borászati termékről van szó.

Mivel az alkoholmentesítéssel érintett termékek termékbesorolása nem változik, így az alkoholcsökkentett vagy alkoholmentesített termék a Jöt. tárgyi hatálya alatt maradnak, ezért ezt a jövedéki szabályozásnak is kezelnie kell. Első lépésben meghatározásra került maga az alkoholmentesítés, mint fogalom (Jöt. 3.§ (3) bekezdés 1. pont). A számozás miatt, a korábbi 1. pontban lévő alkoholtermék definíció jelölése 1a. pontra változott. Az alkoholtermék meghatározásának jelölésében bekövetkezett változás miatt szükségessé vált néhány – az alkoholtermék jelölésére vonatkozó hivatkozást tartalmazó – paragrafusban a megváltozott hivatkozás átvezetése. 

Az alkoholmentesítés során alkohol keletkezik, aminek az előállítását sem az egyszerűsített adóraktári, sem a kisüzemi bortermelői szabályok nem teszik lehetővé a bortermelők számára. Ez a tevékenység kizárólag általános, termelő típusú adóraktárban engedélyezett. Az adóraktárakba a borászati termékek a vonatkozó előírások alapján borkísérő okmánnyal (BKO) kerülnek beszállításra. Az elkészült, teljes vagy részleges alkoholmentesítéssel előállított borászati termékek visszaszállítása során – akár adófelfüggesztési eljárásban, akár szabadforgalomba bocsátással kerül feladásra a termék – az adóraktár BKO-t állít ki, kivéve, ha a borászatról szóló törvény végrehajtási rendelete szerinti olyan esetről van szó, amikor nem kell alkalmazni a BKO-t. 

A borászati ágazathoz kapcsolódó módosítások fontos eleme a hivatalos zár alkalmazási szabályának megváltozása. A 2023. augusztus 1-ét megelőző időszakban hatályos előírások szerint a 2 litert meghaladó kiszerelésű csendes borok és egyéb csendes erjesztett italok szállítása, értékesítése esetén kellett alkalmazni a hivatalos zárat, a Jöt-ben nevesített kivételektől eltekintve. Ez a szabály a kiszerelési egység űrtartalma vonatkozásában 2 literről 60 literre módosul. A hatálybalépést követően tehát csak a 60 litert meghaladó űrtartalmú tárolóeszközökre kell alkalmazni a hivatalos zárat. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy 60 liter vagy az alatti kiszerelésű termékek szállításánál, értékesítésénél túlnyomó mértékben a Jöt. 138.§ (1) bekezdés a) – c) pont szerinti mentesítések érvényesültek, így egyébként is kevés esetben került sor a hivatalos zár alkalmazására, ez indokolta a kiszerelési egységre vonatkozó érték megemelést.

A kisüzemi bortermelőket érintő szabályváltozások

Míg az alkoholmentesítés valamennyi bortermelőt, így az egyszerűsített adóraktár engedélyeseket és a kisüzemi bortermelőket egyaránt érintheti, addig a következő változások – amelyek szintén könnyítést, egyszerűsítést eredményeznek – kizárólag a kisüzemi bortermelői körre terjednek ki. 

Az első változás a kisüzemi bortermelő fogalommeghatározásával kapcsolatos (Jöt. 3.§ (3) bekezdés 16. pont). A fogalmi meghatározás módosításának egyértelmű célja az egyszerűsítés, a fogalom közérthető módon való megszövegezése. A korábbi meghatározás néhány fontosabb eleme nem veszett el, hanem a kisüzemi bortermelőkre vonatkozó szabályokba kerültek átültetésre.

A kisüzemi bortermelők működésével kapcsolatban új vagy részben új szabályok kerültek megfogalmazásra (Jöt. 137.§ (4a) – (4d) bekezdések). A kisüzemi bortermelők számára továbbra is szigorúan korlátozott a külföldről történő beszerzés lehetősége, gyakorlatilag a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény kivételével semmit nem hozhatnak be sem másik EU tagállamból, sem harmadik országból. A kisüzemi bortermelők csendes bor átvétele is korlátozott, csak a törvényben nevesített forrásból, illetve mennyiségben vehetnek át ilyen terméket. Megnyílt azonban egy új lehetőség, ami biztosítja az egymással jogi, gazdasági függőségi viszonyban álló kisüzemi bortermelők közötti csendes bor szállításokat. 

A következő újdonság, hogy a kisüzemi bortermelők számára is elérhető lesz a saját szőlő, a csendes bor vagy a palackos erjesztésű habzóbor bérmunkában történő előállítása céljából történő átadása, valamint a bérmunkában legyártott termékek átvétele. Az említett módosítások nem érintik a kedvezményes párlat előállíttatására, átvételére, tárolására és a fogyasztók részére történő közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok 2023. augusztus 1-vel való hatálybalépését. Mint az a szabályozásból jól látható, a kisüzemi bortermelők csendes bor átvételi lehetőségei erősen korlátozottak, ami estenként működési nehézséget idézhet elő. Ezt hivatott kezelni egy új szabály, aminek lényege, hogy a kisüzemi bortermelő számára biztosított egy mennyiségben erősen korlátozott új beszerzési lehetőség, ami az utolsó három, lezárt borpiaci évben átlagosan előállított csendes bor mennyiség 10%-át nem haladhatja meg.

Adómérték változások

A 2023. augusztus 1-étől hatályos adómérték változások alapvetően technikai jellegűek, ugyanis valós adómérték emelkedésről nem beszélhetünk egyik érintett termékkörben sem. Ennek oka, hogy a valós adómérték emelkedés még 2022. július 1-től megvalósult a veszélyhelyzeti jogalkotás keretében életre hívott, az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet hatálybalépésével. Ez az adómérték emelés nem volt teljes körű, mert csak az alábbi termékeket érintette:

• az energiatermékek körében a fűtőolaj, a motorikus célú LPG, a közúti járművek üzemanyagaként használt földgáz a villamos energia és a szén; 
• az alkoholtartalmú italok körében a sör, a habzóbor, az egyéb csendes erjesztett ital, az egyéb habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék; 
• dohánygyártmányok.

Míg az adómérték emelkedés az alkoholt tartalmazó italok és a dohánygyártmányok körében – a csendes bor kivételével – valamennyi terméket érintette, addig az energiatermékeken belül ez csak néhány termékre korlátozódott. 2022. július 1-étől ezek az emelt adómértékek alkalmazandók a jövedéki adózás terén, a jogalap pedig az említett Korm. rendelet. A 2023. augusztus 1-étől hatályba lépő adómérték módosítások a Korm. rendelet szerinti adómértékeket emelik törvényi szintre, azaz nem történik más, mint a Korm. rendelet szerinti adómértékek jövedéki adótörvénybe való átemelése. Ez az oka annak, hogy az évközi adómérték emelés ilyen rövid átmeneti idővel meg tud valósulni, hisz az „új” adómértékek bevezetése sem az adózók, sem az adóhatóság részéről nem igényel semmilyen felkészülést, mivel jelenleg is ezen adómértékek alkalmazásával történik az adóztatás. 

A kihirdetést követő 31. napon, azaz 2023. augusztus 14-én hatályba lépő változások

A kötelező érvényű KN-kód besorolás intézményét érintő szabályváltozások

A kötelező érvényű KN-kód besorolás (KÉK) intézménye – jogelődjével a kötelező érvényű vámtarifa besorolással (KÉV) együtt – már régóta fontos része jövedéki szabályozásunknak. Az évek során felgyülemlett tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy korábban KÉV vagy KÉK besoroláson átesett termék összetétele, tarifális és/vagy adójogi besorolása megváltozott, azt a kiadott KÉV vagy KÉK határozat nem követte. Érthető, hisz ezek az adatváltozások nem feltétlenül jutnak/jutottak a határozatokat kibocsátó NAV Szakértői Intézet tudomására. Ez indokolta a kötelező érvényű KN-kód besorolás meglévő szabályrendszerének kibővítését a Jöt. 86.§ új (5) és (6) bekezdésével.

Az új szabályok értelmében a kötelező érvényű KN-kód besorolás tárgyában hozott határozat címzettje, jogosultja bejelentési kötelezettséget köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé, ha a határozattal érintett termék vonatkozásában a megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást. Ilyen változás lehet például, ha megváltozik a termék összetétele, alkoholtartalma, gyártástechnológiája, illetve megváltozik az alkoholtartalom eredete, mivel több termék esetén ennek is kiemelkedő jelentősége van. A bejelentési kötelezettség határidejét a jogalkotó nem konkrét időpont megjelölésével állapította meg, hanem az elektronikus átvételi elismervény kiállításánál már ismert formula alkalmazásával, a változásról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul kell teljesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a változás adózó tudomására jutásától számítottan a lehető legrövidebb időn belül kell jelzéssel élni a hatóság felé. Ez fordítottan is működik, vagyis, amint az adóhatóság tudomást szerez egy korábbi KN-kód besorolással érintett termék összetételének vagy a termékkel kapcsolatos jogi környezet megváltozásáról, illetve bírósági ítélet született egy termékkel kapcsolatban, s ezek kihatással vannak az adott termék KN-kód vagy adójogi besorolására, úgy a hatóság a kötelező érvényű KN-kód besorolás tárgyában hozott korábbi határozatát visszavonja. Ez a visszavonó határozat a közlés napjával véglegessé válik és egyben végrehajtható. A módosítás értelmében (Jöt. 150.§ új (38) bekezdés) az új szabályokat a régi KÉV határozatok és vámtarifaszámok vonatkozásában is alkalmazni kell.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a visszavont határozattal érintett termék vonatkozásában az adózónak lehetősége van új kötelező érvényű KN-kód besorolást kérni a vonatkozó szabályok szerint. 

Elkobzást érintő szabályváltozás

A Jöt. 103.§ (1) bekezdés d) pont rendelkezése a lefoglalt 0,- Ft/hl adómértékes csendes bor elkobzását tette lehetővé, ugyanakkor nem biztosított lehetőséget más, 0,- adómértékes termékek elkobzására a Jöt. 103.§ (6) bekezdése szerinti jövedéki bírság alkalmazása esetén. A csendes bor kifejezés helyett a jövedéki termék kifejezés alkalmazásával ez a korlát megszűnt, a jövőben valamennyi 0,- adómértékes jövedéki termék vonatkozásában lehetővé válik az elkobzás, amennyiben jogsértéssel összefüggő jövedéki bírság megállapítására is sor kerül.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül!

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023- évi kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid a PENTA előadóinak! >> Idén is a PENTA továbbképzését választom!