Az adótörvények változása szinte minden évben érinti a jövedéki adótörvény rendelkezéseit is. A módosítások mögött részben az uniós jogharmonizációs kötelezettség, részben pedig a nemzeti hatáskörbe tartozó szabályok gyakorlati alkalmazásában észlelt hiányosságok megszüntetése vagy éppen a meglévő szabályok pontosításának szükségszerűsége húzódik meg. A 2023. február 13-ától hatályos módosítással az uniós joghoz való igazodás megvalósult, a legutóbbi jövedéki szabályváltozások egyértelműen a belső működést igyekeznek rendezni.

A jövedéki adótörvény változásai – kisüzemi habzóbor

A jövedéki adótörvény módosuló rendelkezései között találunk olyanokat, amelyek egy-egy nagyobb témakört igyekeznek szabályozni, de több olyan rendelkezés is van, amely a gyakorlatban jelentkező hiányosságokat kíván rendezni, megszüntetni. Az előbbi körbe tartozóként kell értékelni a kisüzemi habzóbor előállítókra és az általuk előállított habzóborra vonatkozó új szabályok életre hívását. A kisüzemi sörfőzdékhez hasonló módon definiálja a törvény, hogy ki lehet kisüzemi habzóbor előállító, milyen feltételek mellett alkalmazható a kedvezményes adómérték és milyen következménye van annak, ha valaki a borászati évre meghatározott mennyiségi keretet átlépi.

Valorizáció

Ugyancsak ebben a körben kell említést tenni az inflációkövető adómérték emelés második ütemének élesedéséről. A 2025. január 1-étől alkalmazott valorizáció nem terjedt ki az adóköteles jövedéki termékek teljes körére. Azokra a termékekre, amelyek kimaradtak a valorizáció első üteméből, most 2026. évre vonatkozó adómérték megállapítás során kellett első ízben alkalmazni az inflációkövető adómérték emelési szabályt. De még most sem jelenthető ki, hogy teljes körű a valorizáció a jövedéki területen, hisz a kisüzemi habzóbor és az egyéb habzóbor esetében a most megállapított és a törvényben rögzített adómérték alkalmazandó, s csak a 2027. évre vonatkozó adómérték megállapítása kapcsán lesz alkalmazható a valorizációs szabály. S ha már az eltéréseknél tartunk, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üzemanyagok infláció követő adómérték emelése hat hónap halasztást kapott a gazdálkodói szféra kezdeményezésére.

Változások a csomagküldemények jövedéki ellenőrzésében

Még mindig a nagyobb témaköröknél maradva fontos említést tenni a csomagküldemények hatósági ellenőrzését érintő szabályváltozásokról is. Az e-kereskedelem egyre szélesebb körben való alkalmazásával hatványozottan nőtt és nő még most is a csomagok postai, futárcégek általi kezelése, kézbesítése. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi ezzel a baj? Természetesen semmi, csak azt nem szabad figyelmen kívül hagyni – amit a megrendelő természetes személyek számtalan esetben megtesznek – hogy a jövedéki termékek más tagállamból vagy harmadik országból történő berendelése, közvetett behozatala a jövedéki és/vagy vám szabályok betartása mellett történhet, amit az állami adó- és vámhatóság teljesen jogszerűen ellenőriz is. És bizony ezen ellenőrzések megállapításai igazolják, hogy a vevők nagyon sok esetben ezen szabályokkal nincsenek tisztában, ami már önmagában előre vetíti a szabálytalanság megállapíthatóságát. A mostani szabályváltozások egyrészt pontosítják, hogy mely személyi kört érintheti egyáltalán a csomagküldemények ellenőrzésére vonatkozó szabályrendszer, másrészt rendezik a felelősségi viszonyokat is.

Átállás az ÁNYK-ról az ONYA-ra

A jövedéki szakterületi változások azonban nem csak magára a jövedéki adótörvényre és annak végrehajtási rendeletére korlátozódnak. Az közismert, hogy az állami adó- és vámhatóság – alig néhány ügytípust leszámítva – elektronikus úton kommunikál az adózókkal és az adózók is elektronikus úton tesznek eleget bizonyos adózói kötelezettségeknek. Ebben a korábbi évek során az ÁNYK-s nyomtatványok támogatták az adózókat.Az informatikában és az elektronikus kommunikáció terén végbement fejlődés eredménye az lett, hogy ezen igényekhez kellett igazítani a kommunikációs platformot is. Ez pedig szükségessé tette az eddig széles körben alkalmazott ÁNYK-s nyomtatványok lecserélését.

Az új kommunikációs platform az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA). A jövedéki szakterületen az átállás már megkezdődött. Az első lépés 2025. december 11-én történt meg, ettől az időponttól néhány nyomtatvány (pl. NAV_J41 üzemanyagtöltő állomások havi adatszolgáltatása) már csak az ONYA-n keresztül nyújtható be. 2026. január 1-jével újabb nyomtatványok kerültek integrálásra az ONYA-ba, pl. a BEV_J02 jövedéki adóbevallás. És a fejlesztés nem állt le, a NAV informatikai részlege folyamatosan dolgozik az ONYA-s nyomtatványok fejlesztésén és a tervek szerint 2026. végére a jövedéki területen megvalósul a teljes átállás az ÁNYK-ról az ONYA-ra. Az új nyomtatványok bevezetése folyamatos, akit érint, érdemes folyamatos figyelemmel kísérni a hatóság honlapján közzétett tájékoztatásokat az új nyomtatványok bevezetéséről. 

Pontosítások és kisebb módosítások

A nagyobb témaköröket érintő változások mellett kisebb korrekciókra is sor került, ami részben a törvényt érintette, részben pedig a végrehajtási rendelet szabályaiban hozott változást. Ezen változtatások többségét a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai indukálták, mert vagy nem volt megoldás egy problémára vagy a szabály nem volt teljes körű, így adott szituációban alkalmazási nehézségek adódtak.

Csak, hogy egy példát is említsek az engedély visszaadása egy ilyen. Ha valaki úgy döntött, befejezi a tevékenységét és a kiadott jövedéki típusú engedélyt visszaadja, akkor erről benyújtotta az engedély megszüntetéséről szóló NAV_J31 nyomtatványt, amin jelezte a megszűnés napját. Ezt a hatóság befogadta, feldolgozta, a közhiteles engedélyes adatbázisból törölte, de az adózó semmilyen hivatalos visszajelzést nem kapott. Ez még önmagában nem lenne baj, de az ügy érdekessége, hogy a korábban elektronikus úton kiadott jövedéki típusú engedély viszont továbbra is az adózó birtokában volt, hisz azt nem papír alapon kapta, amit vissza lehetett volna adni eredetiben. A módosítás eredményeként ez a helyzet úgy került rendezésre, hogy az engedélyt kiadó adóhatóság a benyújtott NAV_J31 bejelentés alapján az engedélyt visszavonja, tehát írásos intézkedés történik az engedély érvénytelenítésére. 

A végrehajtási rendeleti szabályok változását egyértelműen a gyakorlati igények tették szükségessé. A változással érintett többek között az elektronikus úton készült jegyzőkönyvek közlése, az adóraktári nyilvántartás vezetésben új jogcímkódok életre hívása, a jövedéki nyilvántartásban az export megvalósulását igazoló bizonylat megjelölése.

* * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnéd átlátni, pontosan mire kell figyelni és hogyan alkalmazhatók helyesen az új jövedéki szabályok a gyakorlatban, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Változások a jövedéki szabályozásban 2026. című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 02. 04-én, ahol Laczi Ferenc rendszerezve, gyakorlati megközelítésben mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.