A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény (a továbbiakban: törvény) újraszabályozta a késedelmes fizetéshez kapcsolódó negyveneurós behajtási költségátalányt. A törvény 2016. március 24-én lépett hatályba. Mai írásomban a behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli teendőkre szeretném felhívni a figyelmet, immár az új, és az érintettek számára is kedvezőbb szabályozás tükrében.

A törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénytől (a továbbiakban: Ptk.) függetlenül, külön törvényben szabályozza a negyveneurós behajtási költségátalány fizetési kötelezettséget, mert a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a negyveneurós behajtási költségátalányra vonatkozó Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése.

A törvény ugyanakkor megtartja a korábbi Ptk.-beli szabályozás alanyi és tárgyi hatályát, mert a törvény 3.§-a (1) bekezdésének előírása szerint a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettel, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatósággal szemben a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén.

A jogi szabályozás változása miatt a számviteli elszámolásokban is változás következik be, bár a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szv. tv.) ide vonatkozó számviteli elszámolási szabályai nem változtak. A törvény visszamenőleges hatályú, mert a rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekre is alkalmazni kell.

A korábbi Ptk. szabályozás szerint a behajtási költségátalányból adódó követelés/kötelezettség automatikusan esedékessé vált a késedelembeesés időpontjával. Ezzel szemben változást tartalmaz a törvény a behajtási költségátalány esedékességét illetően, mert a törvény előírása szerint a behajtási költségátalányból származó követelésnél a követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

Nem változott azonban az az előírás, mely szerint a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. A Ptk.-hoz viszonyítva nem változott az az előírás sem, hogy a behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A törvény hivatkozott előírása szerint önkéntes teljesítés hiányában a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra, de azt érvényesítenie kell. A követelés esedékességének időpontja ebben az esetben a teljesítésre való első felszólítás időpontja. Ezen új előírások alapján a számvitel elszámolás az alábbiak szerint alakul.

Számviteli elszámolás az új törvényi előírások alapján

A jogosultnál nem változnak a számviteli elszámolások, mely szerint a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, előző üzleti év(ek)hez kapcsolódó behajtási költségátalányt kell egyéb bevételként elszámolni. Az érvényesített behajtási költségátalányból származó követeléseket, azok befolyásáig, változatlanul a 0. Nyilvántartási számlaosztályban lehet kimutatni.

A számviteli elszámolásokban a kötelezett oldalán lesz változás, azon törvényi előírásból következően, hogy csak a teljesítésre való első felszólítás időpontjával – és nem a késedelembeesés időpontjával – kell a kötelezettnek a könyvviteli nyilvántartásában az egyéb ráfordításokkal szemben azt kötelezettségként elszámolnia.

A számviteli törvény előírása alapján az változatlan, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódóan érvényesített behajtási költségátalányt megelőző üzleti évre egyéb ráfordításként még el kell számolni.

Elévülés

A törvény alapján változik az elévülési idő is, mert a jogosult a behajtási költségátalányból származó követelését a kötelezett késedelembe esése napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott egyéves jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani.

Átmeneti szabályok

A törvény átmeneti szabályai a számviteli elszámolást illetően – az Szv. tv. 177. § (56) bekezdésében – átmeneti rendelkezést tartalmaznak azokra a vállalkozásokra vonatkozóan, akik a könyveikben – a korábbi Ptk. szabályok figyelembevételével – kimutatnak behajtási költségátalányból származó kötelezettségeket.

A törvény előírása szerint ezeknél a vállalkozásoknál az új törvény hatálybalépésekor kimutatott – a jogosult által ezen időpontig nem követelt – behajtási költségátalány miatti kötelezettségeiket az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetniük.

Ez azt jelenti, hogy 2016-ban – a törvény hatálybalépésekor, azaz 2016. március 24-ével – kell a kötelezettségeket egyéb bevételkénti elszámolással megszüntetni. Ezzel a vállalkozások mind számviteli, mind adózási szempontból mentesülni fognak a lezárt korábbi üzleti évek önellenőrzési kötelezettsége alól.

Amennyiben a jogosult az elévülési időn belül később mégis érvényesíti a behajtási költségátalányból származó követelését, akkor azt a kötelezettnek az új szabály szerinti esedékességekor – azaz érvényesítéskor – kell ismét felvennie a könyvekbe kötelezettségként.

A törvényi előírásokból következően a 2015-ös üzleti év lezárásához kapcsolódóan több eset lehetséges.

A vállalkozások döntő többsége – a késedelembeesés napjával – eddig sem szerepeltette könyveiben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit, azaz figyelmen kívül hagyta a számviteli törvény előírásait. Mivel a törvény visszamenőleges hatályú, ezért e vállalkozásoknak a törvény hatálybalépésével kapcsolatosan semmi számviteli elszámolási teendőjük nincs, hogyha a jogosult velük szemben nem érvényesítette ez irányú követelését, azaz a mérlegkészítés időpontjáig a korábbi üzleti évekhez kapcsolódóan érvényesített behajtási költségátalányoknak kellene a könyvekben szerepelnie kötelezettségként (de a gyakorlatban jellemzően eddig sem érvényesítették a jogosultak ezt a követelésüket).

A vállalkozások kisebb része azonban 2013-2015-ös évekre elszámolta a könyvekben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit. Ebben az esetben:

• ha a vállalkozás a törvény hatálybalépésekor 2015-re vonatkozóan már rendelkezik a tulajdonosok által elfogadott beszámolóval, akkor a törvényben szereplő átmeneti szabályokat kell alkalmaznia, azaz a behajtási költségátalány miatt kimutatott – de a jogosult által nem érvényesített – kötelezettségeket az egyéb bevételekkel szemben 2016-ban, a törvény hatálybalépésekor kell megszüntetnie.
• ha a vállalkozás a törvény hatálybalépésekor 2015-re vonatkozóan még nem rendelkezik a tulajdonosok által elfogadott beszámolóval, akkor – függetlenül attól, hogy a törvény a mérlegkészítés időpontját megelőzően vagy a mérlegkészítés időpontját követően lépett hatályba – a behajtási költségátalány miatt kimutatott, de a jogosult által nem érvényesített, a 2015-ös üzleti évre elszámolt kötelezettségeket indokolt sztorníroznia. A 2013-2014-es lezárt üzleti évekre elszámolt, de a jogosult által nem érvényesített kötelezettségeket a törvény hatálybalépésekor – azaz március 24-ével – kell megszüntetni az egyéb bevételekkel szemben.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz velem a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján, ahol is – többek között – a 2016. évi számviteli törvényváltozásokat, a 2016. évi nyitás utáni rendezési feladatok fogjuk megbeszélni. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is megvitathatjuk a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!