Közeleg a május 31-e, amely a kiva-alanyok jelentős többségénél a beszámolókészítési és a bevallás benyújtási határidőt jelenti. Az elmúlt évhez viszonyítva csekély mértékű a nyomtatványképet érintő változás, ennek ellenére célszerű áttekinteni azokat a lépéseket, amelyek mentén az érintett adóalanyok a 2021-es kisvállalati adó összegét meghatározzák.

A „legegyszerűbb” esetben az adózó 

• egész évben folyamatosan kiva-alanyként működött,
• a 2021-es év során nem volt jogosult a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet alapján a személyi jellegű kifizetések mentesítésére,
• 2021-ben nem szerzett külföldről származó jövedelmet, 
• 2022-től nem tért át más adónem hatálya alá. 

Az alábbiakban az ilyen paraméterekkel működő adózók adókötelezettségeinek levezetésére fókuszálunk.

1.A főlap kitöltése

A 21KIVA jelű bevallás főlap B) blokkjában az adózó azonosítására szolgáló adatokat kell feltüntetni. A legegyszerűbb esetben a C) blokkban a kiva-alanynak a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2021. január 1-jétől december 31-éig tartó időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában pedig az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell kiválasztani.

2. A személyi jellegű kifizetések

A 2021-es kisvállalati adó összegét a 21KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon kell levezetni. A kisvállalati adó alapja – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [a továbbiakban: Katv.] 20. §-a értelmében – továbbra is a személyi jellegű kifizetések összegének a tőke- és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege azzal, hogy az első tétel, a személyi jellegű kifizetések összege egyúttal minimum-adóalapot is képez. 

Az elszámolást tekintve célszerű először a személyi jellegű kifizetések összegét meghatározni, hiszen a bevallás is ezt a logikát követi. Elsőként a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti járulékalapot kell venni, amelyet növelni a kell a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások értékével (1. sor). Fontos szabály, hogy az egyes meghatározott juttatásoknál nincs 1,18x szorzó, vagyis a juttatás „tiszta” értéke számít bele a kiva-alapba. Következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy a kiva-alanynak van-e kedvezményezett foglalkoztatottja [Katv. 2. § 19. pont]. A kedvezményezett foglalkoztatottak köre nagyrészt megegyezik azon személyekkel, akik után a kifizető a szociális hozzájárulási adó rendszerében kedvezményt érvényesíthet. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény összegét (2. sor) le kell vonni a járulékalapot képező jövedelem, a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások együttes összegéből. Így kapjuk meg a személyi jellegű kifizetések összegét (3. sor), amely egyúttal a minimum-adóalap is.

3. A tőke- és osztalékműveletek egyenlege

A következő lépés a tőke- és osztalékműveletek egyenlegének meghatározása a Katv. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglalt korrekciós tételek alapulvételével a 21KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 4-13. soraiban. A korrekciós tételek alkalmazásával összefüggésben a kiva-alanynak érdemes egy „ellenőrző listán” végig haladnia és az alapján értékelni a 2021-es adóévben megvalósult gazdasági eseményeket. 

Ennek kapcsán az első és egyik legfontosabb kérdés, hogy a kiva-alany hagyott-e jóvá osztalékot az érintett adóévben. Amennyiben igen, úgy az is kérdés, hogy mi a forrása az osztaléknak. A kiva rendszerében a jóváhagyott osztalékot ugyanis növelő tételként kell figyelembe venni azzal, hogy a kiva-alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék összege nem számít bele a növelő tételbe. Azon adózók tehát, amelyek a kiva-alanyiságukat megelőzően társasági adóalanyként működtek és ezen időszak eredménytartaléka terhére hagynak jóvá kiva-alanyként osztalékot, ezen tétellel nem növelik a kiva-alapjukat.

Meg kell vizsgálni azt is, hogy a kiva-alany rendelkezik-e részesedéssel például más cégben és kapott-e osztalékot 2021-ben. Amennyiben igen, úgy annak összege főszabályként csökkentő tétel a tőke- és osztalékműveletek egyenlegének meghatározásakor.

A kiva rendszerében páros korrekciós tétel kapcsolódik a tőkeműveletekhez is, ezzel kapcsolatosan arra a kérdésre kell válaszolni a kiva-alanynak, hogy történt-e az adóévben tőkekivonás, vagy tőkebevonás. A cégbíróság bejegyzésre tekintettel elszámolt saját tőke csökkenés összege növelő tételként, míg a saját tőke növekedése csökkentő tételként veendő figyelembe. 

A kiva-alanyoknak minden egyes évben meg kell határozniuk a pénztár mentesített értékét, amely – főszabály szerint – az alábbi három érték közül a legmagasabb:

• a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, 
• az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, 
• 1 millió forint.

Mindemellett a pénztár adóévi nyitó és záró egyenlegének alapulvételével azt is vizsgálni kell, hogy az adóévben nőtt vagy csökkent a pénztár értéke. Ha az adózó növekményt realizált és a záró állomány meghaladja a mentesített értéket is, akkor az adózó növelő tétel alkalmazására köteles. Ha a pénztár értéke a tárgyévben csökkent és a pénztár előző évi záró értéke meghaladta a mentesített összeget, akkor csökkentő tétellel kell számolni.

Fontos kérdéskör az adóalap levezetése során, hogy van-e a kiva-alanynak kapcsolt vállalkozása. Ha igen és a felek között 2021-ben olyan ügylet valósult meg, ahol az alkalmazott ellenérték nem felelt meg a szokásos piaci árnak, akkor a kiva-alanynak figyelembe kell venni a transzferár-korrekciókat (az eltérés „előjelétől” függően növelő vagy csökkentő tételként). 

Szintén a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező kiva-alanyoknak kell feltenniük azt a kérdést, hogy elengedtek-e kapcsolt vállalkozásuk javára az adóév során behajthatatlannak nem minősülő követelést. Amennyiben a kapcsolt vállalkozás, akinek a javára az elengedés történt, magánszemély, úgy a kérdéses ügylet nem befolyásolja a kiva-alany adóalapját. Amennyiben viszont nem magánszemély, akkor a kiva-alanynak a behajthatatlannak nem minősülő követelés összegével növelnie kell a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét.

Végezetül azt kell vizsgálnia az adózónak, hogy megvalósult-e olyan gazdasági esemény, amelyet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) része nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként nevesít. Ha igen, akkor az érintett költséget, ráfordítást növelő tételként kell figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden, az adóévben felmerült bírság, pótlék összegével (még az önellenőrzési pótlék összegével is).

4. Veszteségleírás

Ha a kiva-alany meghatározta a személyi jellegű kifizetések összegét és a tőke- és osztalékműveletek eredményét is, akkor ezek együttes értéke (nulla, vagy negatív tőke- és osztalékműveletek eredménye esetén pedig a személyi jellegű kifizetések összeg) adja a veszteségleírás nélküli adóalapot (21KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 14. sora). 

A kiva rendszerében veszteségnek a tőke- és osztalékműveletek negatív egyenlege, illetve a társasági adóalanyiság időszakáról „hozott” veszteség minősül. Amennyiben az adózó rendelkezik a korábbi adóévekből fel nem használt veszteséggel, akkor azzal első lépésben a tőke- és osztalékműveletek pozitív eredményét csökkentheti, akár nullára is. Amennyiben az adózónak a tárgyévi tőke- és osztalékműveletek eredményét meghaladó összegű fel nem használt vesztesége van és – főszabály szerint – a tárgyévben új beruházást valósított meg, akkor jogosult a személyi jellegű kifizetések összegének csökkentésére is. A korlátot ilyen esetben a veszteség és beruházás összege közül a kisebbik adja.

A 21KIVA jelű bevallás kitöltése során az adózó egyszerű helyzetben van, hiszen amennyiben a kért adatokat megadja a 15-19. sorban (így például: még fel nem használt veszteség, új beruházásokkal kapcsolatos tárgyévi kifizetések), úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot (20. sor).

5. A fizetendő adó

A kisvállalati adó mértéke 2021-ben 11%, az adóalapra ezt az adókulcsot kell rávetíteni. Az adózónak a 22. sorban az adóévre vonatkozóan megfizetett kiva-előleget kell feltüntetnie. A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

* * *

Jelentkezz most, biztosítsd be 2022-es kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid a Penta előadóiknak!

A PENTA UNIÓ Zrt. 2022-ben is egész évben szervez továbbképzéseket, márciustól egészen decemberig. Válasszon helyszínek, előadók és időpontok közül! Jelentkezz most>> Idén is a Penta továbbképzését választom