Az ünnepi hosszú hétvége előtti napon került benyújtásra az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló a T/2931 számú törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat). Mai írásunkban az „őszi adócsomag” legfontosabb anyagi jogi szabályokat érintő várható változásait foglaljuk össze.

Személyi jövedelemadó, kisadózó vállalkozások tételes adója

A személyi jövedelemadót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintően a javaslat elsősorban technikai, a jogalkalmazói visszajelzéseken alapuló módosításokat tartalmaz.

A jövedelmek kettős adóztatásának elkerülése végett a jövedelemszerzés helye szerint irányadó kettős adóztatást kizáró egyezmény szabályait kell figyelembe venni. A javaslat a jövedelemszerzés helyének definícióját bővíti ki a személyi jövedelemadó (szja) rendszerében a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonnyal, vagyis a jövedelemszerzés helyének a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam minősül ez esetben is. Továbbá kiegészíti a javaslat a hivatali, üzleti utazás fogalmát a különleges jogosítvánnyal rendelkező szervezetnél tisztsége betöltő magánszemélyek utazásaival.

A még nyáron elfogadott jövő évi adócsomag a 2018. december 31-ét követően a kifizető (munkáltató) által kötött kockázati biztosítás (legyen szó akár egyéni, akár csoportos biztosításról) díját tette adókötelessé (figyelemmel a 2019. január 1-je előtt megkötött kockázati biztosításokra vonatkozó 1 éves átmeneti rendelkezésre). A mostani javaslat a csoportos (kockázati) biztosításokkal összefüggésben egészíti ki az Szja tv. adóköteles biztosítási díjra vonatkozó fogalmát, melynek értelmében – csoportos biztosítás esetén  –a biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy – ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg – a csoportos biztosítás díja minősül adóköteles biztosítási díjnak. Az idén még adómentes kockázati biztosítás díjának adókötelessé válásával a javaslat pontosítja a kockázati biztosítás fogalmát is és helyez hatályon kívül olyan rendelkezéseket, amelyek az adókötelessé válással egyidejűleg értelmüket veszítik.

Továbbá újrafogalmazza a javaslat azt a szabályt, hogy az ún. vegyes életbiztosításból mikor nem szerez jövedelmet a magánszemély, tekintettel arra, hogy a kifizető által megkötött adóköteles díjú személybiztosítások 2018-tól nem adózhatnak egyes meghatározott juttatásként, hanem a biztosítási díj a biztosított személy adóköteles jövedelme lesz. Ezzel összefüggésben a biztosítói teljesítésre vonatkozó bevételszerzési szabályok is módosulnak attól függően, hogy a biztosító teljesítésére ki válik jogosulttá.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy annak ellenére, hogy 2019-től a munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemként válik adókötelessé, az adóztatás nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor keletkezik, a támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni és nem indokolt a támogatói adománynak az előbbitől eltérő kezelése sem.

A javaslat kiterjesztené a családi kedvezmény adóbevallásban történő megosztásának lehetőségét az emelt összegű családi pótlék igénybe vétele mellett arra az esetre, ha az emelt összegű családi pótlékra a gyermeket nem egyedül nevelő szülő a jogosult, tekintettel arra, hogy ez esetben a jogosult jellemzően nem rendelkezik jövedelemmel.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatások esetében megszűnne a pénztár adóelőleg-fizetési kötelezettsége, ugyanis a javaslat értelmében az önkéntes pénztár ezen szolgáltatás tekintetében nem minősül kifizetőnek, tehát az egyéb jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

Még a nyáron elfogadott adócsomag tartalmazta az az új lehetőséget, hogy 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy erre a célra létrehozott online felületen tehetnek adóelőleg nyilatkozatot. A mostani javaslat annyiban pontosít, hogy az adóalap-kedvezmények (családi kedvezmény, első házas kedvezmény) közös érvényesítésére alkalmas elektronikus rendszert 2020. január 1-jétől vezetné be.

Egyértelműsítésre kerül a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan beiktatott átmeneti rendelkezés, melynek értelmében a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók. Továbbá a feltételek teljesítéséhez szükséges fogalmakat – változatlan tartalommal – áthelyezi a javaslat a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos szabályok közé, így az ezen jogcímen és feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.

A javaslat kiterjeszti a főállásúnak nem minősülő kisadózók körét a felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozókra tanulmányuk szüneteltetésének idejére is, a 25. életévük betöltéséig.

A „kettős adóterhelés” megszüntetésére tesz javaslatot a módosítás a társasági adóról áttérő kisadózók számára arra az esetre, amikor a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett bevétel már az áttérést követően rendeződik pénzügyileg. A jelenlegi szabályokból ugyanis az következik, hogy az ilyen bevétel a kisadózó vállalkozás bevételének is minősül. A javaslat szerint a társasági adóalanyiság időszaka alatt teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg – figyelemmel az Szt. előírásaira – társasági adóalapot képezne, függetlenül, hogy az a társasági adóalanyiság időszaka alatt befolyt-e.

A javaslat mindkét adónemet illetően új átmeneti rendelkezés iktat be, amely alapján a fiatal mezőgazdasági termelők számára a 2016-2018-as időszakban pályázat alapján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősüljenek.

Társasági adó, kisvállalati adó

A társasági adótörvény módosításainak zöme jogharmonizációs rendelkezés, melyek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok, ugyanakkor a javaslat versenyképességet elősegítő számos rendelkezést is megfogalmaz.

A jövőben bevezetésre kerülne a csoportos társasági adóalanyiság, melyet kizárólag belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások hozhatnak létre 2019. adóévtől. A javaslat szerint a csoportos társasági adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a kérelmet jóváhagyja, a csoportos társasági adóalanyiság 2019. január 1-jétől jön létre. A javaslat tartalmazza a csoportos társasági adóalanyok adókötelezettségeire, adóalap megállapítására, veszteségelhatárolására vonatkozó szabályokat. Kiterjesztésre kerül a 9 százalékos adómérték az új adóalanyi körre, valamint a javaslat rendezi a csoportos társasági adóalanyok adókedvezmény, adójóváírás szabályait is. Könnyítés esetükben, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választók mentesülnének a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alól.

Pontosításra kerül az ellenőrzött külföldi társaság fogalma, ennek értelmében a részesedések tartása önmagában nem mentesít egy külföldi társaságot az ellenőrzött külföldi társaság státusz alól.

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetése keretében – megfelelve az uniós elvárásoknak – módosulnak, illetve kiegészülnek az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó rendelkezések, bevezetésre kerülnek a kamatlevonás-korlátozási szabályok, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is kiegészítésre kerül, mely szerint az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek.

A javaslat a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímeit kiegészít a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével, mellyel összefüggésben új alapfogalmakat fogalmaz meg és a társasági adótörvény szabályai ezzel összefüggésben pontosításra, illetve kiegészítésre kerülnek.

A mobilitási célú lakhatási támogatás megszűnésével párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerül a vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény. A K+F tevékenység kedvezményének szociális hozzájárulási adót illető módosítását követve hatályon kívül helyezésre kerül az ide vonatkozó veszteségelhatárolás korlátozás és az átmeneti rendelkezés.

Adóeljárási szabályokat érinti ugyan, de itt jegyzendő meg, hogy a javaslat az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság maximális mértékét a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözetének húsz százalékáról tíz százalékára csökkenti.

Szintén az adóigazgatási rendtartással kapcsolatos javaslatok között található, de fontos megemlíteni, hogy annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, kötelező az adóellenőrzést lefolytatni. A javaslat ezáltal segítené elő, hogy a gazdasági társaságok tartósan veszteséges működéssel ne tudjanak kibújni az adókötelezettségek teljesítése alól. A kötelező ellenőrzési esetkör alól kivételt képeznek az első négy üzleti évükben a jogelőd nélkül induló vállalkozások.

A javaslat a kisvállalati adó rendszerében is bevezeti az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, mely alatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság értendő, azzal, hogy ahol a Tao. tv. 4. § 11. pontja megfizetett társasági adónak megfelelő adót említ, ott társasági adónak vagy kisvállalati adónak megfelelő adót kell érteni, továbbá a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adót kell alkalmazni.

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó

A társadalombiztosítást érintő módosítások egyfelől a szociális biztonsági egyezményekkel való összhangot hivatottak megteremteni, továbbá pontosító szabályokat iktat be a nyugdíjas foglalkoztatottak adó- és járulékmentesítéséhez kapcsolódó 2019. január 1-jén hatályba lépő szabályokhoz.

Eljárásrendet érintő, de a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő javaslat, hogy a jövőben a munkáltatónak/kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

A javaslat kiterjeszti a saját jogú nyugdíjas fogalmát, melynek értelmében a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel. Továbbá a járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó szabályok egészülnek ki azzal, hogy járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetésére (juttatására) a Tbj. 5. §-a szerint fennálló biztosítási jogviszony alapján került sor, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. E szabály inverzeként a járulékalapot nem képező jövedelmek köre is pontosításra kerül.

A szociális hozzájárulási adóról 2019. január 1-jén hatályba lépő új törvény pontosításai is szerepelnek a tervezetben, továbbá újdonsága a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető célzott kedvezmény.

Pontosító jellegű rendelkezéseket fogalmaz meg a javaslat a tekintetben, hogy a törvényben adókötelezettség alá eső nevesített tőkejövedelmeknek kizárólag azon részét adóztatja belföldön, amely a magyar szabályok szerint személyi jövedelemadó köteles, továbbá a pontosítás megteremti az összhangot a járulékalapot képező jövedelemmel – a kifizetés (juttatás) időpontjától függetlenül –, ha az a fentebb említett biztosítási jogviszony alapján került juttatásra.

Az adófizetésre kötelezett személy pontosítását is tartalmazza a javaslat, mely alapján a külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelem utáni adókötelezettséget a természetes személy köteles teljesíteni és egyértelműsíti, hogy megállapodás alapján a természetes személy után keletkező adófizetési kötelezettséget a kirendelés alapján őt foglalkoztató fizeti meg.

Az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása kapcsán is egyértelműsít a javaslat, azaz a 36 órás foglalkoztatás meghatározásánál az egyidejűleg fennálló több munkaviszonyt össze kell számítani.

A módosítással új típusú K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény kerül bevezetésre, amely szerint az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték 50 százalékával megállapított összeggel. Ezzel párhuzamosan kerül hatályon kívül helyezésre a társasági adó rendszerében az ide vonatkozó rendelkezés.

Általános forgalmi adó

A nyáron elfogadott adócsomagban található adóharmonizációs célú Voucher Irányelv átültetésével kapcsolatban további kiegészítést fogalmaz meg a javaslat, mellyel rendezi az ellenérték fejében beszerzett, de ingyenesen továbbadott egycélú utalványok áfa kezelését. Ennek értelmében az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

A bérelt cégautókkal kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat bevezetné az 50%-os diktált levonási hányadot a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják. A szabály bevezetésével jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válna. A javaslat továbbra is fenntartja azt a lehetőséget, hogy megfelelően alátámasztott dokumentáció alapján, az adóalany olyan mértékben gyakorolhassa levonási jogát, amilyen mértékben a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.

A javaslat a munkaerő-kölcsönzés 2021. január 1-ével történő kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén.

Jelentős adóadminisztrációs tehercsökkenést jelenthet jövő évtől az érintett vállalkozások számára az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 8 millió forintról 12 millió forintra történő emelése. A javaslat azt is rögzíti, hogy az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Mivel a jelenleg hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 8 millió forint, a javaslat rendezi, hogy a 2018-as évben a 8 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 12 millió forintos árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek 2019 évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

A javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 50-51. pontjaiban meghatározott lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó áfa mértékre vonatkozóan. Eszerint a kedvezményes, 5%-os áfa kulcsot kell alkalmazni azon lakóingatlanok értékesítésére, melyeknél a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz 2019. december 31-ig benyújtották, továbbá ugyanezen időpontig a lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül és erről az értékesítő az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

• Budapest I. – november 21 – 22.
• Székesfehérvár – november 21 – 22.
• Pécs – november 26 – 27.
• Nagykanizsa – november 26 – 27.
• Debrecen – december 3 – 4.
• Miskolc – december 3 – 4.
• Győr – december 6 – 7.
• Budapest II. – december 10 – 11.
• Szolnok – december 10 – 11.
• Budapest III. – 2019. január 9 – 10.