Cikksorozatunk első részében az „őszi adócsomag” jövedelemadózást érintő várható fontosabb változásait mutattuk be. Mai írásunkban az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslat közvetett adókkal (általános forgalmi adó, jövedéki adó) kapcsolatos változásait részletezzük.

Általános forgalmi adó

Jogutódlás esetkörének bővítése

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2021. december 21. napján került kihirdetésre, ami lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések) szerződésben történő átadására, ez a gazdaságátadási szerződés. A törvény értelmében gazdaságátadási szerződés a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.

A törvényjavaslat 2023. január 1-jei hatállyal kibővíti az általános forgalmi adózás szempontjából jogutódlásnak minősülő esetek körét. Az új esetkör az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadást foglalja magában. Az agrárgazdaságok átadása keretében – a jogutódlásra vonatkozó szabályokkal összhangban – a gazdaságot átadó személyt elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzett vagyonhoz kötődő azon általános forgalmi adó kötelezettségek tekintetében, amelyek a szerzésig bezárólag keletkeztek.

Az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazása

A jogalkotó még 2022. nyarán módosította – ismételten – a lakások és családi házak értékesítésének kedvezményes áfa szabályait a 267/2022. (VII.29.) Korm. rendeletben. A rendelet gyakorlatilag felülírta az Áfa tv. kedvezményes adókulcs alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, mely 2022. december 31.i hatálydátumot tartalmaz. Ezzel párhuzamosan a törvény átmeneti szabályt is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy azon lakások értékesítése adózhat 2026. év végéig az 5%-os áfakulccsal, amely lakások építési engedélye 2022. december 31-ig véglegessé vált. Ugyanez a hatálydátum érvényes azon új építésű családi házak értékesítésére is, amelyek építésének megkezdését 2022. december 31-ig bejelentették. Az évközi rendelet – figyelmen kívül hagyva az Áfa tv. ide vonatkozó rendelkezéseit és átmeneti szabályait – gyakorlatilag az építkezés megkezdésétől függetlenül engedi alkalmazni az új építésű lakóingatlanokra a kedvezményes áfamértéket 2024. december 31-ig. Az Áfa tv. rendelkezéseiből kiindulva jogalkalmazói oldalon merült fel bizonytalanság a 2025. és a 2026. években történő kedvezményes adókulcs alkalmazásával kapcsolatban, mivel a törvény átmeneti rendelkezéseiből fakadóan a kedvezményes adókulcs még ezen adóévekben is alkalmazható az értékesítésre, ha az építkezés 2022. december 31-ig megkezdődik, vagy ha az építkezésre adott építési engedély 2022. december 31-ig véglegesség válik.

Ezt a „rést” pótolná a jogalkotó, és a törvényjavaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában [az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet] foglalt előírást, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. A törvényjavaslatban szereplő átmeneti szabály rendezi, hogy 2024. december 31-ét követően is, 2028. december 31-ig alkalmazható a kedvezményes adómérték, ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Alanyi adómentes adóalanyok távértékesítéssel kapcsolatos ügyletei

2021. július 1-jétől gyökeres változáson ment keresztül a távértékesítés, valamint az e-kereskedelem áfa-szabályozása, összhangban az irányelvi előírásokkal. Távértékesítés alatt olyan határon átnyúló ügylet értendő, amelyben egy adóalany egy másik tagállamba értékesít terméket nem adóalany vevő, vagy olyan szervezet részére, amely adófizetésre az adott tagállamban nem kötelezett. Ez utóbbi körbe tartoznak – többek között – az alanyi adómentes adóalanyok is. A teljesítés helye pedig a rendeltetés országa (célország), és az értékesítő adóalanyok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül teljesítik áfafizetési kötelezettségüket azzal, hogy eladásaikat a célországban érvényes áfa- mérték terheli. Az egyablakos rendszer használatával ezek a távértékesítő adóalanyok elkerülik az egyes országokban történő áfa-regisztrációt, adófizetést és számlázást, tehát ezen adókötelezettségeiket akár egyetlen – így például a letelepedettségük szerinti – adóhatóság előtt tudják rendezni.

A törvényjavaslat jogalkalmazási kérdéseket rendez elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés, és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében.

A hatályos áfa szabályok szerint az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben az alanyi adómentes adóalany – hasonlóan az általános szabályok szerint adózó áfaalanyokhoz – nem alanyi adómentes ügyletről, hanem úgynevezett „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsát ki számlát, és az esetleges bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét is ennek megfelelően teljesíti. Fontos, hogy az alanyi adómentes adóalany, ha ilyen, külföldön teljesített szolgáltatást nyújt, az ahhoz kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybevételeit terhelő általános forgalmi adót levonhatja. Amennyiben az alanyi adómentes adóalany terméket szerez be harmadik országból, úgy belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik import beszerzés jogcímén. Az adót főszabály szerint a vámhatóság veti ki. Mivel a kivetett adót az áfa bevallásában nem tudja visszaigényelni, ezért adóbevallás benyújtására nem kötelezett az alanyi adómentességet választó adóalany.

A törvényjavaslat az Áfa tv. fenti rendelkezését egészíti ki a Közösség belföldről eltérő területén teljesített távértékesítés esetére, melynek értelmében az alanyi adómentes adóalany a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamában Közösségen belüli távértékesítése, valamint import távértékesítése esetén nem járhat el alanyi adómentes adóalanyként, így ezen ügyletek tekintetében, az adott tagállamban adófizetésre kötelezett. Egyúttal megteremti a törvényjavaslat annak lehetőségét, hogy az alanyi adómentes adóalany által teljesített adóköteles Közösségen belüli távértékesítéshez, valamint import távértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót az adóalany, a levonásra vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett levonásba helyezhesse, továbbá biztosítja, hogy amennyiben a Közösség területén kívülről értékesített termék esetében mind import, mind import távértékesítés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezik az adóalanynak, az adóalany az import áfa összegét levonásba helyezhesse. A törvényjavaslat értelmében ezek a szabályok a 2022. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre alkalmazandók.

Fordított adózás

A törvényjavaslat szerint a fordított adózás alá azok az ingatlan létrejöttére, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló munkák – ideértve most már a rendeltetésváltoztatást is – is bele fognak tartozni, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (pl. amely munkák örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek).
A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében. A 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig hosszabbította meg. A törvényjavaslat az említett határidőhöz kapcsolódóan rendezi a fordított adózás belföldi alkalmazhatóságának időbeli hatályát, melynek értelmében meghatározott termékek és szolgáltatások esetében a fordított adózás
alkalmazását 2026. december 31-ig bezárólag teszi lehetővé. Ezek – a teljesség igénye nélkül – az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jogok (kibocsátási egység) átruházása, gabonatermékek értékesítése, vas- és acélipari termékek értékesítése.

Nyugtaadatokra vonatkozó online adatszolgáltatás kiterjesztése

A gazdaságfehérítés további lépéseként, az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataira építve indokolt kiterjeszteni a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatást a törvényjavaslat szerint. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan megújulhatna a pénztárgéprendszer, ami az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Mindezen célok elérésének első lépéseként a törvényjavaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Jövedéki adó

Gázolajhoz alkalmazott jelölőanyag

A törvényjavaslat a jelölt gázolajhoz alkalmazott jelölőanyag uniós szinten elfogadott változásához kapcsolódó jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz, amely az új, biztonságosabb jelölőanyagra történő fokozatos átállást biztosítja. A törvényjavaslat az adómentességi igazolásra vonatkozó uniós jogszabályi hivatkozás aktualizálása érdekében tartalmazza, hogy az a jelölt gázolajhoz alkalmazott jelölőanyag uniós szinten elfogadott változásához kapcsolódó jogharmonizációs célú módosítás azzal, hogy 2024. január 18-ig még alkalmazható a régi jelölőanyag (Solvent Yellow 124) is, utána viszont már csak az új jelölőanyagot (ACCUTRACE™ PLUS) lehet használni.

Jövedéki termékszállítások elektronikus okmányai

A tagállamközi adózott jövedéki termékszállítások elektronikus okmányolására 2023. február 13-án történő átállás kapcsán az uniós jogszabályi hivatkozások frissülnek a közelmúltban kihirdetett új bizottsági végrehajtási rendeletekhez igazodóan a törvényjavaslatban. Továbbá a teljesen denaturált alkohol szállításánál 2023. február 13-ától alkalmazandó jövedéki okmányokat megállapító szabályt tartalmaz a törvényjavaslat, melynek értelmében a teljesen denaturált alkohol tagállamba e-EKO-val, belföldön, valamint belföld és harmadik ország között a Jöt. 64.§ (1) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállítható, azaz az adóraktár engedélyese és a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállíthat kereskedelmi céllal szabadforgalomban belföldi címről belföldi címzett részére vagy bocsáthat szabadforgalomba a jövedéki termék közvetlen átadásával.

Folytatjuk…

***

Amennyiben teljeskörűen szeretnél felkészülni a 2023-es adóévre, akkor válaszd a PENTA UNIÓ Zrt. minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló, 2 napos konferenciáját! Te se maradj le az adóváltozásokról! Nézd meg a kedvezményeket és ne habozz, foglald le helyed most! >> Adóegyetem 2023