Cikksorozatunk első részében alaposabban megvizsgáltuk, mit is értenek személygépkocsi alatt az egyes releváns jogszabályok. Mint láthattuk, az általános forgalmi adóról szóló törvény ugyan saját, önálló meghatározást nem ad nekünk, de egyértelműen kimondja, hogy az ÁFA vonatkozásában személygépkocsinak minősül az a gépkocsi, amely a 8703-as vámtarifaszám alá tartozik.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. paragrafusa taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen beszerzések kapcsán tiltja a jogszabály az ÁFA levonását, ezért egy adott tranzakció kapcsán először mindig meg kell vizsgálnunk, hogy létezik-e tételes levonási tilalom az ügylettel kapcsolatban, illetve, hogy esetleg van-e vele kapcsolatban feloldó szabályozás.

A személygépkocsi sajátos termékkör az általános forgalmi adó rendszerében, a beszerzését terhelő ÁFA alapesetben nem vonható le. Mint már láttuk, a vámtarifaszám lesz a legfontosabb – 8703. Ez azt is jelenti, hogy másodlagos szempont a gépjármű használatának jellege, külső jegyei, pusztán az a fontos, hogy az adott gépjármű milyen vámtarifaszámmal rendelkezik. Egy – még oly szűk kört is érintő – kivételünk azonban máris van: 2014. január 1-jétől a halottszállító személygépkocsi beszerzését terhelő ÁFA levonását lehetővé tette a jogalkotó. Ha ilyen jármű lenne a birtokunkban, arra azért mindenképpen figyeljünk, hogy amennyiben a halottszállító gépjármű beszerzésével kapcsolatban a levonási jog a fenti időpontot megelőzően keletkezett, úgy nincsen lehetőség – még időarányosan sem, átmeneti rendelkezés híján – a beszerzésre jutó ÁFA összeg levonására.

Léteznek azonban a személygépkocsinak olyan (gazdasági tevékenység keretében történő) hasznosítási módjai, melyek megvalósulása esetén a jogszabály mégis megengedi az adó levonását.

Elsőként, levonható a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó áfa tartalom, ha a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál. A szó hétköznapi értelmében nyilván tisztában vagyunk vele, hogy ez mit takar, de azért mindenképpen ismerkedjünk meg azzal is, miként definiálja e tevékenységet a jogszabály. A továbbértékesítési célt az Áfa tv. 259. § 22. pontjában fejti ki, melynek értelmében továbbértékesítési a cél, ha a mástól megszerzett terméket saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélkül értékesítik, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

Azaz egy egyszerű olajcserét elvégezhetünk, de jelentősebb átalakításokat semmiképpen. Természetesen, ha az autót alkatrészeire bontjuk, akkor sem áll fenn a jogszabályi megfelelés.

A továbbértékesítési célnak nem csak és kizárólag egyszerű adásvétellel tudunk megfelelni. Ide tartozik a zárt végű pénzügyi lízing-, vagy részletrevétel-konstrukcióban történő értékesítés is, amelynek során a vevő tulajdonszerzése biztos. Sajátosak ebből a szempontból a gépjármkereskedők tesztautói – itt nem valósul meg az igazoltan továbbértékesítési cél, hiszen az autót forgalomba kell helyezni annak érdekében, hogy ki lehessen próbálni, használatba lehessen venni, így a tesztautóhoz kapcsolódó ÁFA levonási tilalom alá esik.

Ezzel szemben például a szalonban átmenetileg kiállított, forgalomba nem helyezett bemutatóautó áfa tartalma levonásba helyezhető lehet, amennyiben az áfa levonás egyéb feltételei is fennállnak.

Szintén adólevonásra jogosító hasznosítási mód, ha a gépjárművet azért szerzik be, mert túlnyomó részben taxi szolgáltatáshoz használják, vagy bérbe adják.

A jogszabály a „túlnyomó rész” meghatározása tekintetében is segítségünkre szolgál, pontos meghatározást ad nekünk arra vonatkozóan, mit tekint ilyennek. Túlnyomó rész alatt az áfa levonás korlátozása alóli mentesülés feltételeinek legalább 90 százalékos teljesülését kell érteni, amit megfelelő nyilvántartással kell alátámasztani. Tehát amennyiben az adóalany a beszerzett személygépkocsit legalább 90 százalékban úgy hasznosítja, hogy például bérbe adja, és ezt megfelelően dokumentálja is, úgy az autó beszerzéséhez kapcsolódó ÁFA teljes egészében levonásba helyezhető.

A fenti „túlnyomó rész” szabály a taxi szolgáltatásra is vonatkozik (ez utóbbit egyébként nem definiálja a jogszabály), taxi szolgáltatás az, ami a KSH SZJ 60.22.11. alatti szolgáltatásnak megfelelő. Ha érintettek vagyunk, legyünk azért résen, mert a hasonló tartalmúnak tűnő „távolsági, egyéb közúti személyszállítási”, illetve „egyéb, nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítási” tevékenység nem alapozza meg a levonási jogot.

Természetesen a beszerzéskor – tehát az adólevonási jog keletkezésekor – a legalább 90 százalékos hasznosítás még nem igazolható, hiszen a tényleges használat csak ezután valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéskor elég csupán valószínűsíteni a használat jellegét, és, ha utóbb mégsem valósul meg ez a feltétel, akkor a levont ÁFÁ-t a tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell visszafizetni (rosszabb a helyzet, ha már a beszerzés évben nem teljesül a feltétel, mert akkor még nem járhatunk el a 135. paragrafusban foglalt szabályoknak megfelelően).

Felmerülhet a kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan kell igazolni a 90 százalékos használat teljesülését. Ezt egy ésszerűen megállapított időtartamot illetően kell vizsgálni, bérbeadás esetén célszerű lehet 1 évre vonatkozóan figyelni a feltétel teljesülését, de természetesen lehetőség van ettől eltérő időtartamot is meghatározni, amennyiben az megfelelő eredményre vezet. A 90 százalékos használatba beletartozik mindazon időtartam is, amikor az adóalany ténylegesen ugyan nem adja bérbe a személygépkocsit (mert például szervizben van az autó), vagy éppen senki nem veszi bérbe. Ilyenkor azonban igazolni kell, hogy az autót saját célra sem használják.

A hasznosítás megvalósítását például útnyilvántartással, kilométeróra állások rögzítésével, szervizkönyvvel lehet (és szükséges) igazolni – mivel a bizonyítási teher az adóalanyra hárul, nyilvántartás hiányában az adóhatóság könnyen vitathatja a levonási jogot.

Nem kizárólag a klasszikus bérleti szerződésen alapuló jogviszony felel meg a jogszabály szerinti bérbeadásnak. Ide kell sorolni minden olyan ügyletet, melynek során a jogosult a dolog időleges használatáért ellenértéket térít. Így ide sorolandó a nyílt végű, valamint az operatív lízing is. Így amennyiben a személygépkocsit nyílt végű, vagy operatív lízingbe adás formájában hasznosítják, az ÁFA szintén levonásba helyezhető.

Célszerű megvizsgálni az ÁFA levonásának a lehetőségét a bérbevevő oldaláról is, bár ennek részletes ismertetésére terjedelmi okokból nem lesz módunk. 2011. december 31-ig a személygépkocsi bérbevételének áfa tartalma levonási tilalom alá esett, függetlenül attól, hogy a bérbeadás hogyan valósult meg; klasszikus bérleti szerződés alapján vagy nyílt végű pénzügyi lízing keretei között. Ezt a tiltást 2012. január 1-jétől oldotta fel a jogalkotó, így ezen időponttól kezdve a bérelt személygépkocsik bérleti díját terhelő áfa tartalom ismét levonásba helyezhető.

Azonban nem szabad elfeledkezni ilyen esetekben a bérelt személygépkocsi magáncélú használatáról sem. Az Áfa tv. 120. §-ában megfogalmazott generális szabály kimondja, hogy a beszerzés áfa tartalma csak abban az esetben vonható le, ha az adott beszerzés adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet szolgál. A magáncélú használat azonban nem minősül adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységnek, ami azt vonja maga után, hogy az ÁFA összegét arányosítani szükséges, és csak azt a rész lehet levonásba helyezni, ami igazoltan üzleti célt szolgál. Ennek igazolására szintén célszerű például útnyilvántartást vezetni, abban az esetben pedig, ha a magánhasználat kiszámlázásra kerül, a kiszámlázott magáncélú használatra jutó ÁFA szintén levonásba helyezhető.

A cikksorozat következő részében a személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékbeszerzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó szabályokról esik majd szó.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel a személygépkocsikkal kapcsolatos adójogszabályok gyakorlati alkalmazása, kitérve azokra a kockázatos pontokra, melyek ismeretének hiánya komoly fejtörést és nehézségeket okozhat, akkor jelentkezz október 5-ig kedvezményesen Személygépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos adózási kérdések címmel 2016. október 12-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.