Idén több változással is számolnunk kell a pénztárgépek üzemeltetése terén, de nem mindenről számol be a sajtó. Ha pénztárgép, akkor már csak online működés mellett lehet használni. 2016. szeptember 30-tól, majd 2017-től ismét bővül a pénztárgépre kötelezettek köre.

A pénztárgép forgalmazók között a piaci verseny alapján lehet válogatni, vehetünk újat vagy használat (akár részletre vételi konstrukcióval is találkozunk), de számolni kell a folyó költségekkel is. Vannak megoldások a mentesülésre, de ennek ára van, így mérlegelni kell, hogy vállalkozásunknál megéri-e alkalmazni? Nézzük meg, hogyan hasznosítja az adóhatóság a plusz információkat és milyen további adatokat várnak tőlünk online?

Kik kötelezettek pénztárgép használatra?

A pénztárgép használatra kötelezettek körét a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza (későbbiekben: 48/2013 NGM rendelet). Eszerint – számlaadási kötelezettség hiányában – nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a gyógyszertárak, az egyes kiskereskedelmi és vendéglátási, a szállításhely-szolgáltatási, valamint meghatározott kölcsönzési és javítási tevékenységet folytató adózók, üzletek, mozgóboltok.

Itt a rendelet meghatároz néhány kivételt, például mozgó vendéglátás, betétdíjas göngyöleg visszaváltó üzlet, csomagküldés, ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, termelői borkimérés, utazási iroda. Például nem kötelező a pénztárgép használata egy alkalmi rendezvény vendéglátó standjának.

A nagykereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok alapvetően nem kötelezettek pénztárgép használatra, de ha kiskereskedelmi forgalmat is bonyolítanak, akkor ezen értékesítésekről pénztárgépes nyugtát kötelesek kiállítani.

Fontos leszögezni, hogy a rendelet a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 számok alapján sorolja be a fenti tevékenységeket. Ebből következik, hogy az esetleges TEÁOR szám tartalmi változását is figyelemmel kell kísérnünk. A pénztárgép használati kötelezettség esetén is érvényesül „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelv, azaz nem az alapján kell eldönteni, hogy egy vállalkozás köteles-e pénztárgépes nyugtát kibocsátani, hogy a tevékenységi köre tartalmazza-e a rendelet szerinti kódokat, hanem aszerint hogy ténylegesen végez-e valamely ott felsorolt tevékenységet vagy sem?

2016. szeptember 30-tól bővül a kör

Az őszi iskolakezdés után az alábbi (TEÁOR kóddal kibővített) tevékenységet végző adózók is felkeresik a pénztárgép forgalmazókat:

• 45.20 gépjármű-javítás, karbantartás
• 45.32 gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
• 45.40 motorkerékpár, -alkatrész kereskedelem, javítás,
• 86.10 plasztikai sebészet,
• 93.29 táncteremi, diszkó működtetés,
• 96.01 ruházat és textil géppel, kézzel mosás és vegytisztítás, vasalás,
• 96.04 fizikai közérzetet javító szolgáltatás (ide tartoznak a masszőrök),
• 93.13 testedzési szolgáltatás

2017. január 1-től újabb bővülés

Az alábbi tevékenységek végzése esetén 2017-től lesz kötelező a pénztárgép használata:

• 49.32 taxis személyszállítás,
• 66.12 pénzváltás

Költségek – támogatás

A pénztárgép beszerzésén és üzembe helyezésén felül az online kapcsolat biztosítására egy folyamatos havi díjjal és minimum évente egy kötelező szervizzel is számolni kell a költségek megtervezésekor. 2013-ban – a mikor a korábbi offline pénztárgépeket kellett online-ra cserélni – 50 ezer forint támogatást nyújtott a kormány a pénztárgépek cseréjére. Jelenleg nem ígért támogatást a kormány az új kötelezettek részére, aminek vélhetően az az indoka, hogy nem a meglévő rendszert cserélteti le az adózókkal.

Mentesülés

Az NGM rendelet alapján az adózó egyedi mentesítési eljárásban, külön nyomtatványon kérheti az online adattovábbítás alóli felmentést.

Ennek három oka lehet:

• vagy nem áll rendelkezésre erre kiépített hálózat és külső antennával, vagy
• egyéb műszaki megoldással sem biztosítható, vagy
• megoldható lenne, de az aránytalanul nagy terhet jelentene az adózó számára.

Természetesen az első két esetben csak az adózó önhibáján kívüli adottságokat lehet figyelembe venni, tehát nem lehet indok, hogy nincs kiépített internet kapcsolat az épületben, ha a szolgáltató tud biztosítani hálózati elérést a pénztárgép működési helyén. Az adóhatóság az egyedi mentesítést csak a szakhatóság állásfoglalása alapján adja meg, maximum 1 évre. A mentesítés harmadik oka az lehet, ha a közintézményben működő pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja. Ezt az intézmény vezetője támaszthatja alá.

Pénztárgépes nyugta helyett számla, de minden értékesítésről!

A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet (későbbiekben: 50/2013 NGM rendelet) 9/A. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adózó minden értékesítéséről számlát állítson ki. Ehhez azonban elengedhetetlen a vevő neve és címe. Ezen adatok hiányában nem jöhet létre a termék megvásárlása, illetve a szolgáltatás igénybevétele, mivel ezek a számla kötelező adattartalma közé tartoznak.

Az értékesítőnek a pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében kiállított számlákat elkülönítetten kell nyilvántartania. Erre azért van szükség, mert kizárólag a pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlákról havi adatszolgáltatást kell prezentálni a NAV felé, elektronikus formában a PTGSZLAH nyomtatványon. (Erre a célra korábban – 2015. január 1-je előtt – a PTGSZLAA nyomtatvány szolgált, melyen heti rendszerességgel kellett adatot szolgáltatni.)

Mihez kezd a NAV ezzel a rengeteg adattal?

Az adóhatósági ellenőrzések során az egyik kiemelt ellenőrzési célpont a pénztárgépre kötelezett adóalanyok vizsgálata. Az online pénztárgépekből nyert adatok célzott kiválasztásra, és a jelen gazdasági ügyleteinek ellenőrzésére adnak lehetőséget. Jó, ha tudjuk, hogy 2014-ben 150-200 milliárd forint bevétel többlet jelentkezett a költségvetésnél, ami 2015-re 200 milliárd fölé duzzadt. Ebből következik, hogy az államkassza érdekeit figyelembe véve sikeresnek mondható a pénztárgép projekt. Jelen becslések szerint 2017. januárig 30-50 ezer új pénztárgépet fognak üzembe helyezni. Ez az előrejelzések szerinti további 20-30 milliárd bevétel növekedést jelent majd a költségvetésnek.

Még több online…

Az online rendszer iránti vonzalom nem csak a pénztárgép üzemeltetésére terjed ki, hanem 2017-től az étel-ital automatákat is bekötik a NAV szerveréhez online kapcsolattal. Ennek bevezetése során be kell építeni a gépekbe az automata felügyeleti egységet, valamint az adatkapcsolat létesítésére szerződést kell kötni egy felügyeleti szolgáltatóval. Sajnos lesznek olyan automaták, amelyet kialakításuk miatt nem alkalmasak a felügyeleti egység beépítésére. Ezek a gépek 2017-től nem üzemelhetnek! Az automaták bevezetésének támogatására kb. 1,5 milliárd forint keretet különített el a kormány, amely több mint a 2015 – 2016. években befizetett gépenkénti 30 ezer forintos regisztrációs díj.

Mi lesz az online számlázásról szóló tervekkel? Elektronikus számlának minősül-e egy PDF formában befogadott számla?

Ebben az évben a pénztárgép üzemeltetésre vonatkozó szabályok – a fentieken kívül is – több lényeges ponton változtak, melyet az „új belépőknek” is meg kell ismerniük…

* * *

Amennyiben szeretnél többet tudni erről a témáról, illetve a pénztárgép használattal szorosan összefüggő számlázás területéről, a számla kiállítás (számla korrekció) és -befogadás szabályairól, valamint az adózó által alkalmazható lehetőségekről, akkor jelentkezz szeptember 11-ig kedvezményesen a Számlázás – könyvelői szemmel címmel 2016. október 11-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!