Az őszi adócsomag szociális hozzájárulási adót érintő javaslatai – 1. rész

Nyár óta tudjuk, hogy jövőre a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonásra kerül, a jelenleg kétkulcsos egészségügyi hozzájárulás kivezetése az adórendszerből oly módon történik, hogy az beolvad a szociális hozzájárulási adó (szocho) rendszerébe, melyről egy önálló jogszabály rendelkezik. A nyári adócsomag részeként elfogadott „megújult” szabályokat a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) tartalmazza, melyet a Magyar Közlöny 123. számában, 2018. július 31-én hirdettek ki. A múlt héten benyújtott őszi adócsomag (T/2931 számú törvényjavaslat) azonban további módosításokat tartogat a 2019. január 1-jén hatályba lépő új törvénnyel kapcsolatban.

Az új Szocho tv. egyik szembetűnő változása a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy az adóból igénybe vehető adókedvezmények köre jelentősen szűkül 2019. január 1-jétől, melyről korábbi cikkeinkben részletesen írtunk. A mostani javaslat azonban átalakítaná a megmaradó, K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezményt oly módon, hogy azt felváltaná egy jobban célzott adókedvezmény: a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény. Mostani cikksorozatunk első részét e szabályváltozás bemutatásának szenteljük.

A jelenleg hatályos szabályok alapján – melyek idén még az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (Eat.) 462/H. §-ában találhatók – az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól – e hónapot az érvényesítésre nyitva álló időtartam első hónapjának tekintve – az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény összege egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 9 százalékos társasági adókulccsal számított összegével. A kedvezményt havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, a jogszabály alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó adókötelezettség összegéig lehet érvényesíteni. Az adókedvezmény jelenlegi formában történő érvényesítése tehát nem zárja ki más szociális hozzájárulási adókedvezmények igénybevételét. A fenti előírások teljesülése esetén a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezmény-szabályokat mind a jelenleg hatályos Eat., mind pedig a már kihirdetett új Szocho tv. is további feltételek együttes fennállásához köti, melyek az alábbiak:

• a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
• a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;
• a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

A jelenlegi szabályozás értelmében, ha az adózó a társasági adóban keletkezett negatív adóalapja után a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkezett negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek, ami annyit jelent, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjául szolgáló negatív adóalap („másik”) 50 százaléka nem határolható el veszteségként.

A fentiekben vázolt – talán kissé vagy nem is kissé bonyolultnak tűnő – kedvezményt a most benyújtott törvényjavaslat a jól megszokott szociális hozzájárulási adókedvezményekhez hasonlóan alakítaná át (Szocho tv. 16. §).

A törvényjavaslat szerint az adókedvezményt továbbra is az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető vehetné igénybe, de kizárólag a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adóból.

Az alapfogalmak (kutatóhely, kutató-fejlesztő, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) tekintetében a törvényjavaslat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) szerinti alapfogalmakra utal vissza. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg, amelynek összege egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel. Az új Szocho tv. alapján a szociális hozzájárulási adó összege továbbra is 19,5 százalék marad és erre vonatkozóan a benyújtott törvényjavaslat sem tartalmaz eltérő rendelkezést (azaz egyelőre nincs szocho csökkentés előirányozva 2019-től).

A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

A törvényjavaslat a társasági adó szabályokkal való összhangot úgy teremti meg, hogy a K+F tevékenység kedvezményének szociális hozzájárulási adót illető módosítását követve a veszteségelhatárolás korlátozását törli a társasági adótörvényből.

A K+F kedvezmény érvényesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat is rögzít a tervezet, melynek értelmében az Eat. 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető a 2018. évben kezdődő üzleti évéről benyújtott társasági adóbevallása alapján az üzleti év első napján hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti. Az érvényesített adókedvezmény összege azonban nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a Szocho tv. 16. §-a szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.

Cikksorozatunk következő részében az új Szocho tv. további várható változásait dolgozzuk fel a múlt héten benyújtott törvényjavaslat tükrében.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

• Budapest I. – november 21 – 22.
• Székesfehérvár – november 21 – 22.
• Pécs – november 26 – 27.
• Nagykanizsa – november 26 – 27.
• Debrecen – december 3 – 4.
• Miskolc – december 3 – 4.
• Győr – december 6 – 7.
• Budapest II. – december 10 – 11.
• Szolnok – december 10 – 11.
• Budapest III. – 2019. január 9 – 10.