A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásomban a legfontosabb…
Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 2. rész – Kiss Tímea
SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett változásai

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásunkban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttük össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.
Cikkem első részében bemutattam a TAO, KIVA, Globe, ÁFA és Jövedéki adó várható változásait, a folytatásban pedig ismertetem az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett módosításait.
Személyi jövedelemadó
A javaslat értelmében egyszerűsödne a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettsége oly módon, hogy az adóalap-kedvezményre újonnan jogosulttá válók ezen nyilatkozatukat a családi kedvezményről szóló nyilatkozatukban is megtehetik. Továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válna a folytatólagos nyilatkozat megtétele a kedvezmények évközi érvényesítéséhez. A három gyermeket nevelő anyák 2025 évben megtett adóelőleg-nyilatkozata már folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinthető a munkáltató részéről, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.
Megszűnik az adókiegyenlítés kétéves időkorlátja a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek tekintetében, vagyis az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek során elért veszteség „adótartalmát” időbeli korlát nélkül lehetne érvényesítheti az éves adóbevallásában megfizetett adóként.
Társadalombiztosítás fedezeti rendszere
A javaslat bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.). Ennek oka, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését jelenleg kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni. Az utólagos bejelentés egyrészt többletadminisztrációt jelent a megbízónak, mivel minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Másrészt gondot okoz továbbá a gyakorlatban, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást sem. Ezen problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a „normál” megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.
Komplex jogviszony szolgáltatás
A komplex jogviszony szolgáltatás (KJNY) és jogcímcsoport szintén új fogalomként kerülne bevezetésre a Tbj-be a javaslat szerint, amely egy komplex informatikai rendszeren keresztüli naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogató és biztosító fejlesztésen alapul. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) program, egy olyan informatikai rendszer kialakítását teszi lehetővé, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás). A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen. A javaslat értelmében a Komplex Jogviszony Nyilvántartás olyan informatikai rendszerként kerül definiálásra, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja. A jogcímcsoport definíció pedig a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, a Tbj. szerinti jogosulti jogcímeknek az összesített megnevezése.
A javaslat megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek.
A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.
A javaslat rögzíti, hogy a KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.
Szociális hozzájárulási adó
A szociális hozzájárulási adóban érdemi változás nem várható. Csupán a tartós megbízási jogviszony intézményének Tbj.-be történő bevezetésével vált szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. Ennek értelmében a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka.
Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.
***
5percAdó ajánló
Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás