Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 2. rész – Kiss Tímea

SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett változásai

Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében - 2. rész - Kiss Tímea

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásunkban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttük össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Cikkem első részében bemutattam a TAO, KIVA, Globe, ÁFA és Jövedéki adó várható változásait, a folytatásban pedig ismertetem az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett módosításait.

Személyi jövedelemadó

A javaslat értelmében egyszerűsödne a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettsége oly módon, hogy az adóalap-kedvezményre újonnan jogosulttá válók ezen nyilatkozatukat a családi kedvezményről szóló nyilatkozatukban is megtehetik. Továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válna a folytatólagos nyilatkozat megtétele a kedvezmények évközi érvényesítéséhez. A három gyermeket nevelő anyák 2025 évben megtett adóelőleg-nyilatkozata már folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinthető a munkáltató részéről, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.

Megszűnik az adókiegyenlítés kétéves időkorlátja a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek tekintetében, vagyis az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek során elért veszteség „adótartalmát” időbeli korlát nélkül lehetne érvényesítheti az éves adóbevallásában megfizetett adóként.

Társadalombiztosítás fedezeti rendszere

A javaslat bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.). Ennek oka, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését jelenleg kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni. Az utólagos bejelentés egyrészt többletadminisztrációt jelent a megbízónak, mivel minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Másrészt gondot okoz továbbá a gyakorlatban, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást sem. Ezen problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a „normál” megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.

Komplex jogviszony szolgáltatás

A komplex jogviszony szolgáltatás (KJNY) és jogcímcsoport szintén új fogalomként kerülne bevezetésre a Tbj-be a javaslat szerint, amely egy komplex informatikai rendszeren keresztüli naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogató és biztosító fejlesztésen alapul. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) program, egy olyan informatikai rendszer kialakítását teszi lehetővé, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás). A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen. A javaslat értelmében a Komplex Jogviszony Nyilvántartás olyan informatikai rendszerként kerül definiálásra, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja. A jogcímcsoport definíció pedig a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, a Tbj. szerinti jogosulti jogcímeknek az összesített megnevezése. 

A javaslat megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek.

A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.

A javaslat rögzíti, hogy a KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóban érdemi változás nem várható. Csupán a tartós megbízási jogviszony intézményének Tbj.-be történő bevezetésével vált szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. Ennek értelmében a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. 

Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM