Gyakran merül fel kérdésként a magánszemély osztalékjövedelmének adókötelezettsége, ezért Sarkadi Nagy Szilvia kollégámmal az alábbi cikkben összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

Jelen írásunkban azt a gyakori példát mutatjuk be, hogy egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság német állampolgárságú tulajdonosának kifizetett osztalék adózása miként alakul. A gazdasági társaság székhelye és telephelye is Magyarországon van. A magánszemély kizárólag Németországban rendelkezik bejelentett lakcímmel.

Vizsgáljuk meg, mi történik adózási szempontból a német magánszemély magyar forrású osztalékjövedelmével.

Meg kell határozni, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja. Ezt jellemzően az irányadó magyar-német kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény és a Személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény előírásai alapján lehet megtenni.

Adóilletékesség meghatározása

Az illetékességet kell első körben meghatározni, valamint az illetékességi ország adóhatóságától szükséges kikérni az illetékességi igazolást.

Az illetékesség meghatározásánál az alábbi pontokat kell követni:

1. Állampolgárság
2. Állandó lakhely
3. Létérdek meghatározása személyes kapcsolatok alapján
4. Létérdek meghatározása gazdasági kapcsolatok alapján
5. Melyik országban rendelkezik ingatlannal?
6. Melyik országban rendelkezik bankszámlával?
7. Melyik országban van befektetése?
8. Szokásos tartózkodási helye melyik országban van, azaz 183 napot meghaladóan melyik államban tartózkodik többet?

Jelen esetben, mivel német állampolgárságú magánszemélyről van szó, aki németországi lakcímmel rendelkezik, megállapítható, hogy a magánszemély német illetékességű.

Adózás: Személyi jövedelemadó és Eho fizetési kötelezettség

Az osztalékjövedelem adózása a magyar-német kettős egyezmény 10. cikke alá tartozik.

Ezen cikk alapján a Magyarországról származó osztalék adózására főszabályként a magánszemély illetősége szerinti állam jogosult, azaz Németország. Mivel az osztalék olyan jövedelemtípusok közé tartozik, melyek esetében mindkét állam jogosult a jövedelem adóztatására, így a forrásország, jelen esetben Magyarország, az egyezményben meghatározott mértékig, azaz az osztalék bruttó összegének 15 százalékáig élhet az adóztatás jogával. A Magyarországon levont adó az illetőség szerinti államban fizetendő adóba beszámítható.

A magyar jogszabályok szerint a német tulajdonostól 15% mértékű személyi jövedelemadót kell levonnia a magyar kifizetőnek a kifizetés időpontjában a megállapított bruttó osztalékból. A kifizetőnek az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint az osztalék kifizetését követő hó 12-ig a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia a magyar adóhatóság felé a kifizetett osztalékjövedelem mértékéről és a levont személyi jövedelemadóról.

A német tulajdonos részére a kifizetőnek az Art. szerint kétnyelvű igazolást köteles kiadnia az éves osztalékjövedelméről és a levont személyi jövedelemadóról a kifizetés követő tárgyév január 31-ig.

Amennyiben az osztalékjövedelem külföldi pénznemben került kifizetésre, azt forintra át kell számítania. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamát, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.

Mivel a magánszemély nem minősül belföldinek, 14%-os EHO fizetési kötelezettség nem terheli az osztalékjövedelmet.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016