A munkáltatói juttatások évek óta nagyjából változatlan szabályokkal működtek. Az őszi adócsomag benyújtásakor sem számítottunk jelentősebb változásra, aztán egymás után…
A munkavállaló kártérítési felelőssége – 1. rész
Mutatjuk a törvényi előfeltételeket
A munkavállaló kártérítési felelősségének kérdései felmerülhetnek valamennyi dolgozó életében, hisz mindenki munkája során bekövetkezhetnek különböző véletlen, figyelmetlenségből vagy felelőtlenségből okozott károk. Ebben a cikkben kifejezetten a munkáltató és munkavállaló relációjában vizsgáljuk, hogy károkozás esetén mikor vonható felelősségre a munkavállaló, milyen mértékig és hogyan lehet levonni béréből – ha le lehet – az okozott kár összegét.
A Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) 179. § szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Első lépésként a kártérítési felelősséget kell megállapítani: azt, hogy van e egyáltalán? Ehhez segítségül hívtam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.). A kártérítési felelősség megállapításához fontos tisztázni annak törvényi előfeltételeit, melyeket minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania munkavállalóval szembeni kártérítési igénye esetén. Ezek pedig a következők:
Jogellenesség
A munkavállaló magatartása akkor tekinthető kötelezettségszegésnek (jogellenesnek), ha az szemben áll a munkaszerződésben foglaltakkal, vagy egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabállyal. (Pl. jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, Mt., vagy gépjárművezetők esetében a KRESZ szabályai.)
Nem számít jogellenes károkozásnak, ha a károkozó a kárt:
- a károsult beleegyezésével okozta, ami lehet akár a hibás munkavégzés munkaadó részéről történő elfogadása is. A beleegyező nyilatkozat szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is megtehető.
- jogos védelmi helyzetben okozta, amennyiben a munkavállaló magatartása a szükséges mértéket nem lépte túl. Ha ijedtségből, vagy felindultságból lépte túl, a büntetőjoggal ellentétben a Ptk. nem ad mentességet.
- szükséghelyzetben okozta, feltéve, hogy az elhárító magatartás arányban van a fenyegető kárral.
- jogszabály által megengedett magatartással okozta, ha az más személy jogilag védett érdekeit nem sérti. Gondoljunk itt az életmentési tevékenység során történő károkozásra. (tűzoltó betöri az ajtót).
Kár keletkezésének ténye
Azaz, hogy valójában történt-e károkozás, hiszen ha nincs kár, kártérítési felelősség sem áll fenn.
Okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár között
Nincs okozati összefüggés olyan kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott, és nem is kellett látnia előre. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania. Ilyen, az is, ha a munkáltató – felek együttműködésének tükrében – az általa ismert kockázati tényezőkről nem ad tájékoztatást a munkavállalónak. Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Károkozó magatartás felróhatósága
A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Ennek eldöntéséhez a törvény objektív zsinórmértéket alkalmaz, összehasonlítja, hogy a kár keletkezésekor történtekkel szemben a hasonló munkakörben, szakképzettségű, gyakorlatú, helyen, helyzetben, környezeti és egyéb hatások mellett mi az általánosan társadalmilag elvárható magatartás.
Enyhe fokú gondatlanságért kiszabható kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés ennél kisebb mértékről is rendelkezhet, de legfeljebb nyolc havi távolléti díj összegéig is felemelhet. Akkor kell csak a teljes kárt megtéríteni, ha szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás történt, illetve ha vezető állású munkavállaló gondatlanul okozott kárt.
Tisztázzuk a fogalmakat, hogy miképp is határolódnak el egymástól a törvényi rendelkezés szerint:
- Szándékos károkozásnak minősül, ha a munkavállaló előre látja cselekménye károsító következményeit, és azokba belenyugszik, vagy egyenesen kívánja bekövetkezésüket.
- Gondatlan a károkozás, ha valaki előre látja magatartása lehetséges következményeit, de bízik azok elmaradásában. Esetleg azért nem látja előre, mert figyelmetlen, nem kellőképpen körültekintő.
- Súlyosan gondatlan a károkozás, akinek a kár keletkezésekor magatartását a teljes közömbösség, nemtörődömség, hanyagság, előre látás teljes hiánya jellemzi. De mivel a fogalmat a törvény nem pontosítja, ez csak az eddigi bírói gyakorlat szerinti meghatározás.
Az Mt. 161. §-a kimondja, hogy a munkabérből történő levonásnak jogszabály alapján (járulékok, Szja előleg, stb.), vagy végrehajtható határozat alapján van helye. Utóbbi esetben a levonás a levonásmentes munkabérrészig terjedhet, amely nem más, mint az öregségi nyugdíj 2008. óta a mai napig változatlan, legalacsonyabb összege, azaz 28.500 Ft.
A munkáltatónak is lehet követelése, melyet a munkabérből 2 féle módon vonhat le:
- A munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig. Hozzájárulásnak csak a munkavállaló kifejezett és egyértelmű nyilatkozatát lehet tekinteni.
- Ha az előlegnyújtásból ered. Ez nem csak a szó szerinti előlegnyújtást jelenti, hanem például az egyenlőtlen-munkaidőbeosztással órabérben foglalkoztatott munkavállaló bérének elszámolását is. Ebben az esetben nem kell a munkavállaló hozzájárulása.
A munkabérből történő levonás mértékére, követelések sorrendjére, egyéb feltételekre a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni, melyet az 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) tartalmaz.
Az Mt. 285. §-a szerint a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb minimálbér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással (a szóbeli érvénytelen) is érvényesítheti. Ezt meghaladó összeg keresettel a munkaügyi bíróságnál érvényesíthető. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell az igényelt összeget, a visszafizetésre adott határidőt, a jogorvoslatra való kioktatást, és az igény indokát. A munkáltató jogerős és végrehajtható írásbeli fizetési felszólítását a munkavállaló lakóhelye szerinti járásbíróság látja el végrehajtási záradékkal, a Vht. 20. § (1) bekezdés, és a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
A fentiekből látható, mennyire figyelni kell a levonással kapcsolatos részletekre, hogy mindig a törvényi rendelkezések szerint járjunk el, ugyanakkor a munkavállaló is tisztában legyen saját felelősségével a rá bízott anyagi értékekkel kapcsolatban.
Cikksorozatom következő részében a megőrzési felelősség és a leltárhiány tükrében részletezem a munkavállaló kártérítési felelősségét.
* * *
Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018
10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!
Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:
Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás