Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény (Mvt.) megváltoztatja és kiegészíti a munkaügyi ellenőrzés egyes szabályait is. Az írásunk előző részben bemutatott munkavédelmi jogszabályváltozással azonosan a hatósági kontroll új szabályai július 8-tól hatályosak.

Az ellenőrzés hatálya – két változás

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szélesíti a hatósági kontroll lehetséges hatályát. A törvénymódosítás a hatósági jogkört kiterjeszti az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetén az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára (Met. 1. § (1) bek. b) pont). Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályait szeptember 1-től a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. (Szöv. tv.) törvényben találjuk.

Az ellenőrzés hatályát érintő másik változás a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésének jogközelítési szabályait megállapító 96/71/EK irányelv (kiküldetési irányelv) érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014/67/EU irányelv (2014/67/irányelv) hazai jogharmonizációjához kapcsolódik.

A kiküldetési irányelv végrehajtásának elősegítésére az EU végrehajtási szabályként alkotta meg a 2014/67/irányelvet a munkaügyi ellenőrzésekre, valamint kijelölte a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős szervek együttműködésének kereteit.

Cél: a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelme, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételek biztosítása az egységes európai uniós belső piacon.

Így például a kiküldött alkalmazott egy másik államban ne kereshessen kevesebbet az ottani minimálbérnél – és ehhez is kapcsolódóan – a tagállami vállalkozás ne szerezhessen versenyelőnyt olyan külföldi alvállalkozó szerződtetésével, amely munkavállalóinak díjazása nem éri el a vállalkozás helye szerinti kötelező legkisebb munkabér összegét.

A munkaügyi ellenőrzés korábban is kiterjedt a külföldi munkáltató munkavállalójának a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 295. §-a alapján történő munkavégzésére.

A Met. módosítása értelmében a változás: az említettek mellett az ellenőrzés hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató) is (Met. 1. § (2) bek.).

A kiküldetés meghatározása – uniós léptékben

A munkáltatót megillető szabad szolgáltatásnyújtás uniós alapelve folytán – ha a szolgáltatás biztosításához alkalmazottak foglalkoztatása szükséges – a vállalkozás őket egy másik tagállamba küldheti.

Az ennek keretében egy másik tagállamban dolgozókra – azaz az uniós jog alapján kiküldetést teljesítőkre – alkalmazandó jogot elsősorban a kiküldetési irányelv állapítja meg. A kiküldetés két jellemzője: egyrészt a külföldi munkavégzés teljes ideje alatt fennmarad a munkaviszony a küldő munkáltatóval. Másfelől a munkavállaló szokásos munkavégzési helyétől eltérő államban történő munkavégzés korlátozott ideig tart.

E fogalmi elemet gyengíti, hogy az időkorlát a kiküldetési irányelvben nincs meghatározva, továbbá az sem megkövetelt, hogy a küldő munkaadónál legyen előzetes és utólagos foglalkoztatás.

Ha például egy bécsi bevásárlóközpont vagyonvédelmi feladatait ellátó magyar budapesti cég éppen az osztrák munkára vesz fel előzetesen alkalmazottakat, mindez nem érinti megítélésem szerint a kiküldetés megállapítását.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályaival érintett munkajogi szabályok

A Magyarországra kiküldött munkavállalóra alkalmazandó szabályok tárgyában az Mt. 295. § (1) bekezdése kimondja: ha külföldi munkáltató a munkavállalót átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja, úgy a magyar munkajog ún. minimális munkafeltételeit akkor is alkalmazni kell a munkavállaló munkajogviszonyára, ha arra egyébként nem a magyar munkajog szabályai irányadóak.

Az Mt. 295. §-át minden Magyarországra irányuló kiküldetésre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a küldő munkáltató az EU valamely tagállamában vagy azon kívüli országban letelepedett vállalkozás.  A minimál-feltételekre előírt magyar szabályokat nem kell alkalmazni, ha azok tekintetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog – azaz a küldő ország jogszabálya – a munkavállalóra kedvezőbb.

Kiküldetés – „határtalan” vizsgálat

A Met. módosítása a kiküldetéssel kapcsolatban szélesíti a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét. A hatóságoknak esetenként okuk van azt feltételezni, hogy az alkalmazott nem minősül kiküldött munkavállalónak.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy vállalkozás ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet – azaz például nem ún. postafiók cég – a hatóságok elvégezhetik a vállalkozás által a letelepedés helye szerinti tagállamban, valamint – szükség esetén – a kiküldetés helye szerinti tagállamban folytatott tevékenységeket jellemző tényszerű elemek átfogó értékelését.

Mindezen irányelvi követelménynek megfelelve, a Met. új 1. számú mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján a hatóság vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Az ellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek (Met. 1. § (5a)-(5b) bek.).

A Met. módosítása a kiküldetéssel kapcsolatban kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzés hatályát. Ennek alapján az kiterjed a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében – a szolgáltatás-nyújtással érintett EGT – állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére (Met. 3. § (1a) bek.).

A hatóság intézkedései

A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a Mt. 3. § (1a) bekezdése szerinti, a szolgáltatás-nyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez kötelezi a foglalkoztatót a szükséges adatok szolgáltatására (Met. 6. § (1) bek. j) pont). A munkaügyi hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett EGT-állam illetékes hatóságát, ha a munkaügyi ellenőrzés során a kiküldetés keretében dolgozó munkavállaló foglalkoztatási körülményei az EGT-állam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó szabálytalanságra utalnak (Met. 6. § (6) bek.).

A Met. módosítása alapján bővül a munkaügyi hatóság bírságolási lehetősége. Munkaügyi bírság akkor is kiszabható, ha a foglalkoztató az előbb említett, az EGT-állam hatósága részéről érkezett megkereséshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget (Met. 7. § (1) bek. c) pont).

Szolgáltatók: nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség

A Met. új 8/D. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A Met. magyarázó rendelkezése szerint a nyilatkozattétel és az adatszolgáltatás a külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. § szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván alkalmazni.

Azaz, a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki, illetve, ha a foglalkoztatásra külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.

A külföldi munkáltató – legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor – magyar vagy angol nyelven nyilatkozatot köteles tenni a magyar munkaügyi hatósághoz. A nyilatkozatot a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen, a Met. 2. melléklete (Bejelentés a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkezdéséről) szerinti adattartalommal kell megtenni (Met. 8/D. § (2)-(3) bek.).

A módosítás hatálybalépésekor már Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének 2016. augusztus 31-ig kellett, hogy eleget tegyen.

Ha pedig az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, esetleg a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi, és legfeljebb harmincezer forint összegű közigazgatási bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható (Met. 8/D. § (4)-(5) bek.).

Harmadik országbeliek – mibe kerül az engedély nélküli alkalmazásuk?

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megtartására. (Met. 3. § (1) bek i) pont).

Ha ekkor az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)

• 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély,
• az Flt. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalási engedély, illetve
• az Flt. 7. § (10) bekezdésében meghatározottak (azonos felek közötti, a korábbi engedély alapján létesített foglalkoztatási jogviszony feltételei szerinti, az engedély lejártát követő továbbfoglalkoztatás)

nélkül foglalkoztat, kötelezi a munkáltatót központi költségvetésbe történő befizetésre (Met. 7/A. § (1) bek.). E rendelkezéshez kapcsolódik a Met. következő módosítása, amely szerint a befizetési kötelezettség a munkaadót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították (7/A. § (5a) bek.).

Az ellenőrzési elvek

A Met. szerint a munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által megállapított és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (az NGM lapja) évenként, az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az ellenőrzési irányelv tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, továbbá az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

A Met. módosítása megállapítja: az ellenőrzési irányelvek meghatározása, valamint az ellenőrzések végrehajtása során biztosítani kell, hogy azok ne legyenek megkülönböztető jellegűek és aránytalanok, valamint érvényesüljön az egyenlő bánásmód követelménye (Met. 2/A. § (4) bek.).

Így például véleményem szerint az ellenőrzési irányelv nem állapíthatja meg, hogy az adott évben a mezőgazdaságban vizsgálják a munka- és pihenőidő szabályainak betartását, miután mindez megkülönböztető, az egyenlő bánásmódot sértő lenne.

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a munkajogi változások és aktualitások, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen Munkaügyeink – ami változott a nyáron, és ami még mindig magyarázatot igényel címmel október 17-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!