Minden, amit az év végi ajándékozásról tudnod kell

Az év bármely részében felmerülhet a kérdés: hogyan ajándékozzunk meg valakit, és melyek azok a lehetőségek, amelyeket az adórendszer kedvezően támogat? Melyek a legolcsóbb juttatások és mi a legdrágább?

Az éves eredmény, a cég likviditása, és a megajándékozott magánszemély szempontjából is fontos, hogy adózásilag a legmegfelelőbb juttatást válasszuk ki.

A legolcsóbb – adómentes – „ajándékok”

Az Szja törvény 1. számú melléklete tartalmaz egy csokor adómentes juttatást. Itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a juttató kinek adhatja adómentesen az adott juttatást. A legkedveltebb juttatások többek között:

• az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott sportrendezvényre szóló bérlet, jegy – bárki számára adható, nincs felső határa
• a kulturális szolgáltatás igénybe vételére szóló belépőjegy, bérlet (így különösen múzeumi belépő, zenei koncert, táncelőadás, színházjegy, cirkusz jegy, stb.), melyet a kifizető adhatja magánszemély részére, ami jelenthet munkáltató-munkavállaló, vagy kifizető-üzleti partner kapcsolatot is – az adómentesség felső határa 50 eFt/fő/év, e felett adóköteles.

De vajon minek örülne a megajándékozott? A Nemzeti Filharmonikusok koncert belépőnek vagy szívesebben menne el egy Gryllus koncertre? Erre jó megoldás lehet egy utalvány, amit kizárólag a fenti kulturális szolgáltatások belépésére lehet felhasználni például a Müpában. Ha az utalvány visszaváltható, akkor az nem minősül adómentesnek.

A fenti, Szja tv. szerint adómentesen adható „ajándékok” beszerzésekor az áfa nem helyezhető levonásba, mivel már a beszerzéskor tudjuk, hogy ingyenes átadás céljára vásároljuk. Az átadáskor így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség.

Adómentesen adható és szintén elterjedt a lakáscélú támogatás is, amennyiben valamely hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár bevonásával történik. Akkor is adómentes a lakáscélú támogatás, ha ez egy korábbi lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésében vagy pénzintézeti hitel törlesztésében testesül meg. Ezt csak munkáltató-munkavállalói viszonylatban lehet adómentesen adni, és a plafon 5 év alatt maximum 5 mFt, de nem lehet több mint a vételár vagy tejes építési költség 30%-a. További feltétel, hogy a támogatott magánszemély teljesítse a méltányolható lakásigény kritériumait.

Béren kívüli juttatás – „dolgozóknak”

Ahogy az alcímből is kiderül, a béren kívüli juttatásokat csak munkavállalók, és a vállalkozás tulajdonosai kaphatják. A jogszabály itt egyként kezeli a munkaviszony és a tagi jogviszony fogalmát. Ebben a kategóriában az adóteher 2015-ben összesen 35,7%, ami 2016-tól 34,51%-ra mérséklődik.

Az éves keretösszeg 200 eFt/fő/év. Ezt csak Szép kártya juttatás esetén lehet megnövelni 450 eFt-ra. Ha a dolgozók nem kaptak év közben a béren kívül semmilyen más juttatást, vagy nem merítették ki a keretösszeget, akkor az év végi ajándékozásnál jól jöhet a béren kívüli juttatások köre. Az Szja tv. 71. § tartalmazza a tételeket, ezek közül a leginkább kedvelt területek:

• Erzsébet utalvány, ahol a maximális keret 8 eFt/fő/hó
• Helyi utazási bérlet, amely a bérlet teljes árát jelenti, felső határ nincs. Ha a dolgozó éves keretösszegébe belefér, akkor decemberben megvásárolható akár a 2016-os bérlet is. Amennyiben ezt decemberben megveszi a munkáltató és át is adja a dolgozónak, akkor ez 2015-ös juttatásnak számít.
• Szécsényi Pihenő Kártya (Szép kártya), melynek 3 zsebe van: a szálláshelyre 225 eFt, a vendéglátásra 150 eFt és a szabadidőre 75 eFt utalható a dolgozó részére.
• Ha a dolgozónak van önkéntes nyugdíjpénztári szerződése (vagy az év végéig megköti), akkor erre a számlára is utalhat a munkáltató 2015-ben 52.500 Ft/fő erejéig.
• Egészségpénztári számlára 2015-ben 31.500 Ft-ot lehet fizetni a magánszemélynek éves szinten. Érdemes megnézni az adott egészségpénztár felhasználásának területeit. Egészségpénztári kártyával lehet fizetni például a gyógyszertárban, lehet vele szemüveget, egyes helyeken cipőt vásárolni, vagy egy gyógyászati segédeszköz bolt termékeit… stb. Járjunk nyitott szemmel, mert sok mindenre felhasználható az egészségpénztári kártya!

A fenti juttatásokkal úgy kell sakkozni, hogy azok ne lépjék túl sem a tételes keretösszeget, sem pedig ezek összege ne haladja meg az éves 200 eFt/fő, vagy Szép kártyával kiegészítve a 450 eFt-ot plafont. Amennyiben mégis az éves keret fölé ér a juttatás, akkor is lehet adni, de az értékhatárt meghaladó rész után 51,17% adóteherrel kell számolni.

Ezek beszerzésénél az áfa szintén nem vonható le, és átadáskor nem kell áfát fizetni.

Üzleti ajándék

Az Szja törvény 3. § 27. pontja szerint az üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék. Nem minősül üzleti ajándéknak az az átadás, amely nincs összefüggésben a tevékenységgel, például a családtagok részére átadott kis figyelmesség. Az ajándék lehet egy ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék vagy szolgáltatás, de lehet egy konkrét termékre, szolgáltatásra szóló utalvány is. A visszaváltható utalványok nem minősülnek ajándéknak!

Az üzleti ajándék az Szja tv. 70. § szerinti egyes meghatározott juttatások közé tartozik és összesen 51,17% adóterhet visel. 2016-tól az szja 16%-ról 15%-ra csökkentésével ez az adóteher 49,98% lesz.

Különösen jó példa az üzleti ajándékra az üzleti partnerek részére átadott ital, vagy bármilyen ajándéktárgy, esetleg a vállalkozás által forgalmazott termék, vagy masszázsutalvány egy konkrét szalonba…, stb. Üzleti ajándék lehet egy üzleti partnernek adott kulturális belépő is, de mivel itt nem teljesül a munkáltató-munkavállalói viszony, ezért ennek adóterhe is 51,17%.

Kedvező adózást lehet viszont elérni a sportbelépő ajándékozásával, mert ez adómentesen adható üzleti partner részére is.

Nem lehet üzleti ajándék az Szja tv. 69. § (4) szerint

• az értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, a korlátozás nélkül bármire felhasználható utalvány, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
• a természetes vagy tenyésztett gyöngy, a drágakő, a féldrágakő, a nemesfém, a nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint az ékszerutánzat, érme.

Egyes nonprofit szervezetek esetében az üzleti ajándék 26.250 Ft-ig adómentes 2015-ben, ha az a közhasznú, cél szerinti tevékenység érdekében merült fel és nem haladja meg az adóévi összes ráfordítás 10%-át, maximum az adóévi bevétel 10%-át.

Beszerzéskor nincs áfa levonási jogunk, átadáskor sem kell áfát fizetni. Mivel a le nem vonható áfa a Számviteli törvény szerint a bekerülési érték része, így az ajándékok értékhatár figyelésénél mindenhol az áfával növelt egységárat kell figyelembe venni.

Csekély értékű ajándék, kis értékű ajándék

Évente három alkalommal adható a magánszemély részére 10.500 Ft egyedi értéket meg nem haladó ún. csekély értékű ajándék. Tehát magánszemélyenként 3 x 10.500 = 31.500 Ft a keret, de csak 3 részletben lehet adni, összevonásra nincs lehetőség. Kaphatja munkavállaló, tag, nyugdíjas, hallgató, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, és bárki, aki a kifizetőtől nem kap más jövedelmet.

Az adóteher 51,17%, tekintve hogy az Szja tv. 70. § szerinti egyes meghatározott juttatások közé tartozik.

Beszerzéskor az áfa itt sem vonható le, így az áfával növelt árat kell figyelni az értékhatárnál.

A cég által „termelt”, ún. saját termék ajándékozása

A termékeket értékesítő (gyártó, kereskedő) cégek gyakran ajándékoznak a saját termékeiből. Ebben az esetben beszerzéskor levonásba helyezzük az áfát, hiszen nem tudjuk előre, hogy a beszerzés mely részéből lesz ajándék. Az ajándék átadásakor pedig az Áfa tv. 11. § alapján ingyenes átadás alapján áfát kell fizetni a termék piaci értéke (eladási ára) után.

Nem kell áfát fizetni azonban az ún. kis értékű (5 eFt-ot meg nem haladó) ingyenesen átadott termék után. Az áruminta jogcímen átadott termék után szintén nincs fizetendő áfa. Árumintának minősül „a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas” (Szja tv. 1.sz. mell. 8.14.)

A könyvelésben az ingyenesen átadott termékeket 2015-ben a rendkívüli ráfordítások közé könyveljük, annak áfa vonzatával együtt. (Mivel 2016-tól megszűnik a rendkívüli ráfordítások kategória, ezért az átadás jellege szerint az egyéb ráfordítások közé fogjuk kivezetni). A társasági adó törvény elismeri az ajándékot, de amennyiben a megajándékozott egy vállalkozás vagy szervezet, akkor már rendelkeznünk kell a törvény által előírt igazolással.

A legdrágább juttatás

Egyes vállalkozásoknál az év végén jutalmat, azaz bért fizetnek a dolgozók részére. A bér akkor minősül a legdrágább formának, ha a dolgozónak nincsenek nagymértékű adókedvezményei (pl. családi adókedvezmény). A bruttó bér 28,5%-a bérjárulék (27% szocho + 1,5% szakképzési hozzájárulás), és számolni kell főszabály szerint a bruttó bérből levonásra kerülő 34,5%-kal (16% szja + 7% egészségbiztosítási járulék + 10% nyugdíjjárulék + 1,5% munkaerőpiaci járulék). Ennek eredményeképpen a nettó bér után 96% a munkáltató adóterhe.

Céges rendezvények

Szintén a témához kapcsolódik az év végi rendezvények elszámolása. Erről a témáról olvashatsz egy korábbi cikkemben, ahol az áfa levonás szemszögéből foglalkoztam a céges rendezvényekkel.

Az Szja tv. 70. § szerinti egyes meghatározott juttatások közé kell sorolni a reprezentációt, és a vendéglátásra-szórakoztatásra irányuló és reprezentációnak nem minősülő rendezvényt, eseményt is. Ezek adókötelesek. Ilyen szempontból most nem releváns a reprezentáció fogalma. Az viszont fontos, hogy a szakmai rendezvényeknek is lehet szórakoztatási, illetve vendéglátási része, és akkor ez adóköteles lesz. Az adóteher itt is 51,17% (2016-ban 49,98%).

A nonprofit szervezetek esetében a reprezentáció adómentes az éves ráfordítás 10%-a, de maximum az éves bevétel 10%-a erejéig.

Bevallás, adófizetés

Bármilyen juttatásról is legyen szó, annak a hónapnak a bevallásában kell szerepeltetni, amelyikben az átadás történt. Mindegy hogy mikor érkezett be a számla, az átadás napja keletkeztet adó és járulékfizetési kötelezettséget.

Azaz, minden 2015. decemberben átadott „ajándék” után a 2015-ben hatályos szabályok szerint kell adózni, a 2015. évi keretösszegbe kell beleszámítani, és 2016. január 12-én kell az adót és járulékot megfizetni.

Könyvelés

Az év végi zárásnál szokott felmerülni, hogy a megmaradt, ki nem osztott utalványokkal mi legyen, hol kell azt a mérlegben szerepeltetni? A beszerzéskor a számlát a 36. Egyéb követelések közé kell könyvelni és átadáskor az egyéb követelések közül átvezetésre kerül az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé. Tehát ami megmaradt, az a mérlegben a Követelések során szerepel.

Érdemes továbbá figyelni az utalványok lejáratára! A lejárt utalványokat – amennyiben az utalvány forgalmazója nem hosszabbítja meg – selejtezni kell és a 86. Egyéb ráfordítások közé kell kivezetni.

A decemberben átadott, költségként elszámolt juttatások adóterhe, illetve az adókötelezettség szintén a december hónapot terheli. Tehát nem csak az átadott juttatást kell decemberre könyvelni, hanem annak adókötelezettségét is. Így az adók is a személyi jellegű ráfordítások közé kerülnek az egyéb kötelezettségekkel szemben.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016