Közeledik a május 31-e, amely a társasági adóalanyok döntő többsége számára a 2015-ös bevallás beadásának határidejét is jelenti. Mivel már csak egy hónap van hátra május végéig, még most érdemes áttekinteni, hogy az éves bevallás kitöltése során milyen új tétellel kell számolni, illetve hogy milyen különleges tételekkel csökkenthetjük adónkat!

Mik az újdonságok?

A még 2014. év végén bevezetett szabályok kedvezőtlen változást hoztak azon veszteséges vagy kismértékű nyereséggel működő adózóknak, akik adójukat a jövedelem-(nyereség-) minimum szerint határozzák meg. Az új szabályozás alapján ugyanis 2015 az első olyan adóév, amikor már nem vonhatók le az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékek a teljes bevételből. Így tulajdonképpen néhány speciális módosító tételtől eltekintve maga az összes bevétel 2%-a lesz a jövedelem-minimum összege. Ez sok cég esetében jelentősen megnövelheti az adókötelezettséget, ha a nyilatkozat helyett inkább befizeti a minimum adót. Ezért fontos még jó előre gondolkodni – és akár adó szempontból átvilágítani a céget -, hogy a nyilatkozattétel miatti esetleges adóvizsgálatot felkészülten fogadja a társaság, és ne a korábbi gyakorlatot követve, automatikusan fizessen a minimum adót.

A kalkulált adóalap szerint adózóknak 2015-től már arra is figyelemmel kell lenniük, hogy automatikusan csak 30 millió forintig elismert költség a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség. Az ezen felüli összeg is elszámolható, de ennek feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a reklámot közzétevő megfelelő nyilatkozatával, vagy bizonyíthatóan kezdeményezte annak kiadását, vagy pedig a reklám közzétevője szerepeljen az adóhatóság reklámadó alanyok adatait tartalmazó nyilvántartásában. A nyilatkozatok a szerződésekbe is beleírhatók – nem csak számlánként lehet nyilatkozni-, így érdemes előre gondolkodni, és a szükséges nyilatkozat szövegét a szerződésekbe is bele lehet foglalni.

Kedvező újdonság, hogy hiányzó eszköz esetén enyhül az adóalap növelési kötelezettség. Csak abban az esetben nem minősül ugyanis vállalkozási költségnek a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha együttesen teljesül a nem megfelelő gondosság és a veszteség mérséklésére való törekvés hiánya.

2015-től üzleti vagy cégérték esetén 10%-os értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható. Vagyis a korábbi – számviteli törvény szerinti – értékcsökkenési leírás helyett tételes kulcs is alkalmazható a társasági adóban. Ennek az a feltétele, hogy az adózó a bevallásban nyilatkozzon arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei összhangban vannak a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.

2014-től a közhasznú szervezetek, Magyar Kármentő Alap illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan meghatározott feltételek esetében a felsőoktatási intézmény is kedvezménnyel támogatható: a legalább öt évre szóló támogatási megállapodás alapján felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására adott támogatás maximum 50%-áig (de legfeljebb az adózás előtti eredmény) adóalap kedvezmény érvényesíthető. Ugyanakkor ezzel együtt a 2015-ös bevallásban már növelő tételt kell beállítanunk, ha felsőoktatási intézménynek juttatott támogatásra tekintettel korábban csökkentettük az adóalapunkat, de közben az intézmény jogutód nélkül megszűnt; illetve a korábban alkalmazott adóalap csökkentő tétel kétszeresével szükséges megnövelni az adóalapot, ha a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződésben foglaltak maradéktalan teljesülése egyértelműen az adózó hibájából hiúsul meg.

Speciális adóalap csökkentő tételek

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a speciálisabb kedvezményekkel inkább nem élnek a kockázatok elkerülése végett, pedig a társasági adó törvény számos jogcímen lehetőséget ad az adóalap, vagy éppen az adó csökkentésére. Ezek közül néhányat érdemes kiemelni, mivel ezek is jelentős megtakarítást eredményezhetnek!

A korábban is említett közhasznú szervezeteknek – a Magyar Kármentő Alapnak és Nemzeti Kulturális Alapnak -, illetve felsőoktatási intézményeknek juttatott, adományozási szerződés keretében nyújtott támogatásokra vonatkozó kedvezményekkel jellemzően élnek a Társaságok. Ha az adóalany az említett intézményeket támogatja, úgy adóalapját a gyakorlatban kétszer csökkentheti, hiszen az elismert költségeken túl még adóalap csökkentő tételt is alkalmazhat.

Utóbbi mértéke a juttatott összeg

• 20%-a, tartós adományozás esetén 40%-a közhasznú szervezet
• 50%-a a Magyar Kármentő Alap és Nemzeti Kulturális Alap
• 50%-a felsőoktatási intézmény részére történő támogatás esetében.

Figyelni kell azonban, mert, ha a csökkentő tételt érvényesíteni szeretnénk, úgy a bevallás beadásának pillanatában rendelkezni kell a támogatott intézmény által kiállított támogatási igazolással. Ellenkező esetben nemcsak a csökkentési lehetőséggel nem élhetünk, de adott esetben a támogatási összeg nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek, azaz adóalap növelő tétel is lehet.

Bár a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével már évek óta nem csökkenthető az innovációs járulékfizetési kötelezettség, társasági adóban (és iparűzési adóban) továbbra is csökkenthetjük ezzel az adóalapot. Figyelni kell azonban arra, hogy a megvalósult projektek költségeiből ki kell vonni az igénybe vett szolgáltatások költségét, illetve a megvalósításra kapott állami támogatások összegét.

Az egyik kevésbé ismert adóalap csökkentési lehetőség a nem realizált árfolyam-különbözetekhez kapcsolódik. Ennek a lehetőségnek az alkalmazása esetén halaszthatóvá válik az év végi egyes átértékelésből adódó, nem realizált árfolyamnyereség adózása a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközökre és hosszú lejáratú kötelezettségekre vonatkozóan. Érdemes azonban odafigyelni, hogy az eszköz vagy a kötelezettség kivezetésekor vissza kell módosítani az adóalapot, hiszen ez nem végleges adóalap-kedvezmény, csak halasztás.

A látvány-csapatsport, film és előadó- művészeti támogatások

Továbbra is nagy népszerűségnek örvend a látvány-csapatsportok, valamint az előadó művészeti szervezetek és filmalkotás támogatása, amely 2015-től kezdve már két formában érhető el.

A támogatás régebbi változata közvetlen adókedvezményre jogosít. Ezzel a társasági adó 70%-áig élhetnek (egyéb adókedvezményeket is figyelembe kell venni). Az adóelőnyre való jogosultsághoz rendelkezni kell a támogatott szervezet által kiállított igazolással. A legnagyobb buktatója ennek a támogatási formának (a kiegészítő sportfejlesztési támogatáson túl, amely nem minősül vállalkozás érdekében felmerült költségnek, emiatt adóalap növelő tétel) a kapcsolódó jelentős adminisztrációs előírás. Ha hibázik a társaság, akkor legrosszabb esetben a támogatás elutalása mellett – ha az adókedvezmény igénybevételét jogosulatlannak ítéli a NAV – meg kell fizetnie az adót a kapcsolódó bírság és késedelmi pótlékkal együtt.

2015-től egy új támogatási konstrukció is elérhető, nevezetesen az adóról való rendelkezés, amelyről egy korábbi cikkemben írtam. Ez lehetőséget ad arra, hogy a társaságok úgy támogassanak sport, film és előadó művészeti célokat, hogy egyrészt az átutalt összegre tekintettel adójóváírás illeti meg őket, másrészt az adókedvezmények esetében tapasztalt kockázatokkal sem kell számolni.

A konstrukció keretében akár a hamarosan benyújtandó éves bevallásban is rendelkezhetünk a társasági adóról. Ebben az esetben adójóváírás mértéke legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a (látvány-csapatsport esetében ez kisebb, mert a támogatás egy része kiegészítő támogatást szolgál, és az nem jogosít adójóváírásra). Az adóhatóság július 1-én vezeti fel a jóváírást az adózók adófolyószámlájára.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ