Szép hetet kívánok mindenkinek, annak ellenére, hogy gőzerővel közelít a tél! Mielőtt azonban nekiesünk az ügyfélkapunak és elkezdjük beküldeni az…
Hétindító – 18. hét
Május, kicsit másképp...
Sajnos nincsenek túl jó híreim: beköszöntött a május, ami elvileg a tavasz legszebb hónapja, de ezt biztosan nem egy könyvelő mondta… Mindenkinek különösen sok kitartást kívánok a beszámoló készítés hajrájában! Természetesen a habos kávét ne felejtsétek el most sem, mert a nélkül nem fog menni…
A héten extra határidőktől nem kell tartanunk, de mivel nyakunkon a zárások véghajrája, javaslom a héten a bérszámfejtési feladatokon túl lenni, és ehhez minél előbb minden adatot beszerezni az ügyfelektől is. Az elmaradt szja bevallásokat is el kell most már készíteni, hiszen annak a határideje is beleesik ebbe a csodaszép hónapba.
Az szja bevallások kapcsán én már belefutottam – gondolom rajtam kívül is páran -, hogy munkáltatói adómegállapítást kért a „páciens”, de ennek ellenére elkészíttette velem is az szja bevallását, ami természetesen visszaigénylést tartalmazott a családi kedvezmény okán. Majd jött a „szép” hivatali levél, hogy mi is történt valójában… Azt már mondanom sem kell, hogy a „páciens” természetesen rajtam kérte számon, hogy miért rossz a bevallása.
Nehéz nekik megmagyarázni, ám – az esetből tanulva – én azon adatlapra, melyet a bevallás elkészítéséhez kérek be, pluszban rávezettem a “kijelentem, hogy munkáltatói adómegállapítást nem kértem” című fordulatot. Aki használ ilyen adatlapot – ha az idén már nem is -, annak talán jövőre célszerű lesz ezzel is kiegészítenie.
Visszatérve a bérszámfejtéshez: a nullás adattartalmú bevallásokat már elkészíthetjük, és be is küldhetjük, lévén hogy már május van. Ezen kívül természetesen a beérkező adatok alapján folyamatosan foglalkoznunk kell a bérszámfejtési feladatokkal. Lássuk hát, hogy mi is lesz határidős 12-én:
- 1658-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
- 1608-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében. (Természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT.)
És bizony, ha május, akkor nem mehetünk el a beszámolóval kapcsolatos kérdéskör mellett sem.
Mivel többször felmerült az utóbbi időben kérdésként egyéb fórumokon is, így hangsúlyozom, hogy a tavalyi év zárása még a megszokott régi rendben zajlik, tehát az adózott eredmény után beállítjuk és könyveljük is a jóváhagyott osztalékot, és a mérleg szerinti eredményt is! Az esetleges rendezés a nyitás után végezendő el az új szabályokból kifolyólag. Az, hogy jövőre már a beszámoló szerkezete is változik annyiban lehet érdekes, hogy akinek van ideje, célszerű lenne már most megjelölnie, elkészítenie, feljegyeznie azokat a tételeket, melyeket jövőre át kell rendezni, hogy az előző év adatai összehasonlíthatóak legyenek a tárgyév adataival.
Aztán rendre probléma, hogy bizonyos tulajdonosi döntéseket egyszerűen a könyvelő hoz meg az ügyféllel való előzetes egyeztetés nélkül. Szerintem ez a gyakorlat nem helyes. Az ilyen döntéseket az arra jogosult szervnek kell meghoznia! Mi – könyvelőként, adótanácsadóként – maximum javaslatot tehetünk.
Mindenképpen javasolt, hogy ilyen esetekben – pl. fejlesztési tartalék stb. – ezek a döntések valahol dokumentált formában is megjelenjenek – pl. a könyvelői teljességi nyilatkozatban -, de legalább a „főbb adatok mérlegkészítéskor” elnevezésű nyomtatványon, vagy akár külön dokumentumban, amelyet az ügyfél az aláírásával ellenjegyez, és amelyen nyilatkozik, hogy ezt és ezt az adókedvezményt kéri. Figyeljünk arra is pl. a fejlesztési tartaléknál, hogyha nem jól kerül a beszámolóba, és nem kerül a lekötött tartalékba átvezetésre, akkor nem lehet társasági adó szempontjából sem figyelembe venni!
Civil szervezeteknél kardinális kérdés a társasági adó bevallást helyettesítő nyilatkozat, a TAONY. Ha valaki, bármely civil szervezet nevében ilyet ad be, akkor nyilatkoztassa a vezetőt arról, hogy a civil szervezetnek nincsen vállalkozási tevékenysége. Felhívom a figyelmet, hogyha van vállalkozási tevékenység, akkor már adóalap levezetési kötelezettség is keletkezik, tehát mindenképpen kötelező a társasági adóbevallás benyújtása és ez esetben nincs helye a TAONY benyújtásának. Civileknél fontos szempont véleményem szerint – nyilván a kicsi szervezeteket kivéve -, hogy a közhasznúsági melléklet megfelelő adattartalommal való kitöltése csak a szervezettel együttműködve lehetséges.
A civilek hasonló és eltérő szabályrendszeréről, beszámolójáról, a hozzá kapcsolódó egyéb bevallásairól május 5-én még részletesebben is beszélünk. Akit érdekel, érint a téma, azt szeretettel várom előadásomra! Jelentkezni az alábbi linken lehet: Fókuszban a civilek számvitele és adózása.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás