Magyarország költségvetésében az egyik legjelentősebb tétel az áfából származó bevétel. 2015-ben 3 285,7 milliárd Ft, az összes bevétel 26,6%-a származott az áfából, és a korábbi évek számadataira is hasonló, 26-34%-os arány volt jellemző. Tekintettel arra, hogy az áfa mértéke nemcsak hazánkban, hanem az EU-ban jellemzően mindenütt szignifikáns adóterhelést jelent, annak elkerülése, elcsalása széles körben megmozgatja a szürke- és feketegazdaság szereplőit.

Ennek köszönhetően évek óta jelentős károkat okoz a költségvetésnek az adócsalásokból eredő adóhiány, ezen belül többek között a meg nem fizetett, vagy a jogosulatlanul levont, illetve visszaigényelt áfa.

Amellett, hogy az adóhatósági vizsgálatok több mint fele kizárólag áfa adónemet érint, a NAV által meghirdetett ellenőrzési célok évről-évre kiemelt területként deklarálják a nemzetközi értékesítési láncolatok és az ezekhez kapcsolható adócsaló struktúrák felderítését. A csalások megakadályozására egyre nagyobb erőfeszítést tesznek az uniós és a nemzeti hatóságok is, egyre gyakoribbak az egyes kereskedelmi partnerek felé kiterjesztett, sokszor más nemzeti adóhatóságokkal együttműködő kapcsolódó vizsgálatok, amelyek eredményeinek összesítése révén az adóhatóság a láncolatok feltérképezésére törekszik.

A magyar adóhivatal azonban nem ritkán olyan szituációkban is adócsalásban való tudatos részvételt állapít meg, mely események kialakulásában az adózók vétlenek, vagy csak nem járnak el kellő körültekintéssel, esetleg a kapcsolódó vizsgálatok alapján az ügylet körülményeit tekintve egymásnak ellentmondó információk állnak az adóhatóság rendelkezésére.

Vegyük példának az utóbbi években gyakorinak mondható esetét, amikor kereskedelemmel foglalkozó társaságunk láncügyletben vesz részt, azonban a láncolatról – tudtunkon kívül – utólag kiderül, hogy szervezett körhintacsalást valósít meg. Ennek során az általunk jóhiszeműen megvásárolt majd továbbértékesített áru papíron további szereplők között is gazdát cserél, és ezek közül egyes kereskedők eltűnnek mielőtt a NAV számára feltűnne, hogy azok áfa kötelezettségüket még véletlenül sem teljesítették. Ellenőrzésünk során nem ritka, hogy a NAV az ilyen láncügyletben érintett beszerzéseink áfa tartalmának levonhatóságát megtagadja.

De mi alapján tesz megállapítást ilyenkor a NAV? Kit terhel a bizonyítás? Mit tehetünk ilyen esetben?

A vázolt és ahhoz hasonló tényállásokat a NAV által a kereskedelmi partnereknél – nem ritkán külföldi adóhatóságok bevonásával – indított kapcsolódó vizsgálatok eredményeit is felhasználva igyekszik tisztázni. A tisztázási folyamat a gyakorlatban azonban nem minden esetben teljes körű. Az utóbbi években született adóhatósági jegyzőkönyvek visszatérő eleme, hogy a tanúvallomások, valamint egyéb megvizsgált körülmények alapján a NAV pontosan beazonosítja a láncolat szervezőjét és haszonhúzóját, de mivel ezek a cégek a vizsgálat időpontjában már rendszerint nem elérhetőek, az adóelkerülésre felállított fiktív láncolat valamennyi szereplőjét (beleértve a jóhiszeműen gazdálkodó, adott esetben megtévesztett adózókat is) azonosan bírálja el. Vagyis társaságunk részvétele kapcsán megállapítja, hogy nincs szükség az adózó tudattartalmának vizsgálatára, cégünket is automatikusan aktív, tudatos résztvevőnek tekinti, és ennek köszönhetően nem ismeri el az általunk megvalósított ügylet valós voltát, illetve annak gazdasági racionalitását, ezért a kapcsolódó áfa levonása is jogszerűtlennek minősül. Ezzel a NAV lényegében a tényleges áfa-csaló(k) helyett a vétlen számlabefogadónál korlátozza az áfa levonási jogot.

Az elmúlt években tapasztalhatóan gyakran születtek a fentiekhez hasonló NAV megállapítások, amelyek alapvetően szembe mentek az adólevonás témakörében hozott ismertebb EU Bírósági ítéletetekkel (ezekről bővebben különálló írásainkban hamarosan értekezünk majd). Vélhetően e tendencia ellensúlyozására, 2015 novemberében napvilágot látott a NAV 3010/2015. útmutatója az áthárított forgalmi adódóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról.

A Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett útmutató elviekben már az elmúlt évek EU Bírósági döntéseinek interpretálásával készült, és a folyamatban lévő ügyekben az adóhatóság már nem képviselhet az ebben leírtakkal ellentétes álláspontot, ezért érdemes ezt elővennünk, amennyiben cégünknél áfa vizsgálat van folyamatban. Az említett útmutató kimondja, hogy amennyiben az ügylet teljesült, és az ügyletet tanúsító számla megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) előírásainak, úgy az adóalanyok alapvető joga, hogy az általuk fizetendő áfából levonják az általuk beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót, tehát az adólevonási jog főszabály szerint nem korlátozható.

Az útmutató leszögezi azt is, hogy az adóhatóság abban az esetben tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha bizonyított, hogy a számlakibocsátó, vagy a számlázási láncolatban résztvevő más gazdasági szereplő adókijátszást követett el és objektív körülményekre hivatkozva megállapítja, hogy a számlakibocsátó vagy a számlázási láncolatba közreműködő más gazdasági szereplő által elkövetett adókijátszásról a számlabefogadó is tudott, illetve tudhatott.

Ez alapján az adólevonási jog gyakorlására az adó áthárításának megtörténtét követően abban az esetben kerülhet sor, ha a gazdasági esemény a számlán feltüntetett felek között valósult meg, és a gazdasági eseményről kiállított számla formailag és tartalmilag is mindenben maradéktalanul megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek. Abban az esetben, ha nem bizonyítható a gazdasági esemény valós létrejötte, vagy a bizonylat alaki, tartalmi hitelessége megkérdőjelezhető, vagy a gazdasági esemény létrejöttét más bizonylattal az adózó nem tudja minden kétséget kizáróan alátámasztani, az adóhatóság köteles bizonyítási eljárás keretében a tényállás tisztázására. Vagyis az adólevonás az adóalany alapvető joga, az főszabályként nem korlátozható mindaddig, míg az adóhatóság a körülmények alapján minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy az adózó aktívan és tudatosan részt vett a csalásban, tehát a csalárd magatartást az adóhatóságnak kell bizonyítania.

A fentiek kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 86. § (1) bekezdésének előírásai sem, miszerint „Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást” továbbá, az Art. 97. § (4) bekezdése alapján „Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.”

Az utóbbi években született NAV vizsgálatok során – tapasztalataink szerint – az adóhatóság számos esetben igyekezett a bizonyítás terhét lerázni magáról, ezért gyakran találkozhattunk jogsértő határozatokkal. Ahhoz, hogy egy jogszerűtlen, uniós joggyakorlattal ellenkező adóhatósági döntéssel szemben az adózó eredményesen felléphessen, élnie kell a fellebbezési jogával, sőt szükség esetén egyéb jogorvoslati eljárásokat is igénybe kell vennie. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai cégek sok esetben akkor sem használják ki e lehetőségeket, ha az adóhatósági határozatot jogsértőnek tartják. Ennek legfőbb okai a bírósági eljárás magas költségétől való félelem, az információ hiánya, és az a meggyőződés, hogy a hatósággal szemben a bírósági eljárásban az adózónak nincs esélye a jogait érvényesíteni.

A NAV útmutatóban kommunikált pozitív, EU-s jogértelmezést is tükröző szemlélet várhatóan az eddigi ellenőrzési gyakorlat túlkapásait is visszaszorítja majd. Addig is, az adóhatóság határozatait érdemes az uniós jog tükrében is felülvizsgálni. Az Európai Bíróság döntéseire hivatkozva sok esetben megállapítható, hogy az adóhatóság eljárása jogszerűtlen, megállapításai objektív körülményekkel nem alátámaszthatók, ezáltal vitatható az elmarasztaló adóhatósági határozat. Ezért ha úgy értékeljük, hogy az adóhatóság határozata jogsértő, ne féljünk a megállapításokat megkérdőjelezni, és a jogorvoslati lehetőséget igénybe venni!

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016