Áttekintve az ÁFA törvény lényegesebb definícióit (adóalany, gazdasági tevékenység, stb.), észrevehetjük, hogy ezen fogalmak önmagukban nem különböztetik meg a belföldi és külföldi adóalanyokat, elvileg általános érvényűek – azonban mégis tudjuk, hogy a külföldi szervezetek jellemzően csak korlátozott módon kerülnek kapcsolatba a magyar adóhatósággal. Jelen cikksorozatomban a lehetséges kapcsolódási pontokra szeretnék rávilágítani, emellett előkerülnek a gazdasági célú letelepedés, illetve a regisztráció kérdései, illetve a külföldiek számára (különböző módon biztosított) adóvisszatérítési lehetőségek esetei is.

Tudjuk, hogy általánosságban gazdasági tevékenységnek valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása számít, amennyiben az ellenérték elérésére irányul. Ebből is nyilvánvaló, hogy külföldiek – szűkítő feltétel hiányában – éppen úgy érintettek lehetnek gazdasági tevékenységben és ez megalapozhatja az adóalanyiságukat is. A rendszeresség, tartósság és üzletszerűség kapcsán definíciót hiába keresnénk a törvényben, azokat hétköznapi értelmükben használjuk – az életszerűséget szem előtt tartva. Szögezzük le elsőként tehát, hogy mindig a tevékenység a meghatározó (amely adóalanyiságot eredményezhet) – nem hivatkozhatunk például arra, hogy mivel a külföldi társaságnak nincs Magyarországon székhelye, telephelye, így a kérdéssel nem is kell foglalkoznunk.

Definíció szerint adóalany olyan jogképes személy vagy szervezet, amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat – ráadásul tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ez utóbbi kiegészítés tovább bővíti a lehetséges adóalanyok körét, hiszen a fenti gazdasági tevékenységet az érintett társaság a világ bármely részén végezheti – elég tehát, ha ott megvalósul az üzletszerűség, rendszeresség – máris adóalannyá válhat Magyarországon, akár egyetlen itt bonyolított ügylete kapcsán is.

Könnyen eljuthatunk tehát oda, hogy az adott külföldi társaság adóalanynak minősül például a székhelye szerinti országban és emellett Magyarországon is (és talán még jó néhány országban). Azonban az, hogy ennek következményeként kapcsolatba kerül-e a magyar adóhatósággal, további feltételek függvénye. Nem biztos ugyanis, hogy emiatt bejelentkezési kötelezettséggel is számolnia kell a társaságnak belföldön – azaz szerencsére nem lesz minden magyarországi kereskedelmi kapcsolatokkal bíró külföldi adóalany bejelentkezésre kötelezett.

Elsőként azt kell eldöntenünk, hogy az ügylet az ÁFA hatálya alá tartozik-e: azaz termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, közösségen belüli beszerzés vagy termékimport-e. Amennyiben igen, úgy azt kell megvizsgálni, hogy az ügylet teljesítési helye belföld vagy külföld.

Ha a válasz belföld, úgy ezt követően azt kell kiderítenünk, hogy a külföldi társaság adófizetésre kötelezettnek minősül-e az adott ügylete kapcsán, vagy – a belföldi teljesítési hely ellenére – a fordított adózás keretében a megrendelője fizeti az adót. Ha ugyanis ez utóbbi a helyzet, regisztrációs kötelezettséggel nem kell számolnunk.

Amennyiben arra jutunk, hogy egy külföldi társaság belföldön adófizetésre kötelezettnek minősül, úgy adószámot kell váltania (az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó előírásai alapján).

Ha már a fordított adózásnál tartunk: mikor mentesítheti ennek alkalmazása a külföldi adóalanyt a regisztráció alól? Természetesen a fordított adózás alapfeltétele, hogy a megrendelő Magyarországon adószámmal rendelkező legyen, hiszen ha nem rendelkezik ilyennel, nem tud „átfordulni” rá az adófizetési kötelezettség – ilyenkor bizony a külföldinek regisztrálnia kell.

Abban az esetben, ha fennállnak a fordított adózás alapfeltételei, még mindig nem biztos, hogy elkerülhető a regisztráció – ezt csak akkor jelenthetjük ki véglegesen, ha a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó külföldinek nem keletkezik telephelye ezen ügylet kapcsán Magyarországon – ha igen, úgy a külföldinek adószámot kell kérnie és már a magyar adószámát használva – egyenes adózással – fogja kiállítani a számlát.

Egy kis kitérő az egyenes adózás-fordított adózás témakörben: ha olyan esettel találkozunk, amelyben egy külföldinek (valamilyen okból) van már magyar adószáma, korántsem biztos, hogy a velünk bonyolított ügyletében is ezt kell használnia (az a tény, hogy ezzel rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy attól kezdődően kizárólag ezt használja magyarországi ügyleteivel kapcsolatban). Egy főszabály szerint adózó, külföldi által külföldről nyújtott szolgáltatást a cég külföldi adószáma alatt, fordított adózással fogja számlázni – ne is fogadjunk be magyar adószám alatt kiállított, magyar ÁFA-val terhelt számlát, az adóhatóság akár kifogásolhatja is a visszaigénylést. Más a helyzet persze, ha a külföldi szolgáltatásnyújtónak belföldi telephelye van (belföldi adószáma is) – s ez a telephely a teljesítésben legközvetlenebbül érintett: ilyenkor helyes a magyar adószám alkalmazása és az ÁFA felszámítása.

Gyakran előfordul, hogy belföldön levő árut értékesít a külföldi adóalany, belföldre – itt a fenti gondolatmenetet követve eljutunk oda, hogy a külföldi adóalany regisztrációja nem elkerülhető. Ugyanez a helyzet más tagállambeli vevőnek történő értékesítése esetén is – tényleges adófizetési kötelezettség (hiszen az közösségi adómentes értékesítésnek minősül) ugyan nem merül fel, de a regisztráció szükséges. Sőt, ugyanez a helyzet még akkor is, ha a szó hétköznapi értelmében vett értékesítésről nem beszélünk, azaz a külföldi saját áruját csupán elszállítja egy másik közösségi tagállamba – de mivel tudjuk, hogy ez vagyonmozgatásnak minősül, amely a termékértékesítés egy speciális esete, így emiatt is regisztrálni kell.

Mi történik, ha a külföldi mégis elmulasztja a regisztrációt? Mivel rá sem vonatkoznak eltérő szabályok, mint bármely más adóalanyra, az adóhatóság ezt mulasztási bírsággal szankcionálhatja (már amennyiben a tudomására jut a dolog).

Gazdasági tevékenységet alapvetően kétféleképpen végezhet a külföldi társaság: úgy, hogy az telephelyet keletkeztet, illetve úgy is, hogy nem. Kérdés lehet, hogy mindennek milyen hatása van a regisztrációs kötelezettségre. Nézzük először a magyarországi teljesítési helyű, fent említett termékértékesítéseket: ilyenkor a teljesítési hely mindenképpen Magyarország, nincs jelentősége, hogy a külföldi telephellyel bír-e Magyarországon vagy sem: adószámra lesz szüksége. Más a helyzet az igénybevett szolgáltatásoknál: itt már meg kell vizsgálnunk a telephely kérdést: ha van telephelye és ez a teljesítésben közvetlenül érintett, úgy az adófizetésre kötelezett a külföldi személy lesz, adószámot kell igényelnie. Ha nincs telephelye (vagy az nem érintett a teljesítésben), akkor a fordított adózás lesz releváns, azaz önmagában ezért adószámra nem lesz szüksége.

Sokszor előkerült már a telephely, illetve regisztráció (bejelentkezés) kérdése – legközelebb megvizsgáljuk, mi a fontos különbség a kettő között, illetve milyen esetekben van ennek kiemelt jelentősége.

Folytatjuk…

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016