Timár Eszter vagyok, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. senior managere. Az alábbi cikkemben a 2014. évről beadandó társasági és osztalékadó bevallási és befizetési kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókra szeretném felhívni a figyelmet, különös tekintettel néhány, a bevallásokat érintő fontos változásra, szabályra. A következő, május 28-án megjelenő cikkem pedig az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettségekről szól majd.

Május, az adóbevallások hónapja

Közeledik május 31., amely általános szabály szerint – más adók mellett – az éves társasági adókötelezettség bevallásának és befizetésének a határideje. Tekintettel azonban arra, hogy május 31-e idén vasárnapra esik, a 2014. évi kötelezettségek teljesítésének tekintetében a tényleges adóbevallási és adófizetési határidő a következő munkanap, azaz június 1., hétfő. Ez a dátum azon társasági adóalanyokra vonatkozik, amelyek a naptári évvel azonos üzleti év szerint működnek. Érdemes megjegyezni, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak bevallási és befizetési kötelezettségüket az adóévük utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell majd teljesíteniük.

A 2014. évi társasági adókötelezettség bevallására a 1429. számú nyomtatvány szolgál. Ez a nyomtatvány az általános nyomtatványkitöltő programmal együtt ebben az évben is elérhető és letölthető a NAV honlapjáról. Fontos, hogy a bevallás kitöltéséhez az adózók mindig a legfrissebb verziót használják. A honlapon szintén elérhető a bevallás kitöltését segítő útmutató.

A 1429. számú bevallás kitöltésével és benyújtásával teljesíthetik adóbevallási kötelezettségüket mind a társasági adótörvény hatálya alá tartozó egyszeres, mind pedig a kettős könyvvitelt vezető adózók (ide értve – néhány kivételtől eltekintve – a vállalkozási tevékenységet folytató nonprofit szervezeteket is), függetlenül attól, hogy a naptári évvel megegyező vagy attól eltérő üzleti év szerint működnek.

A bevallási nyomtatvány kitöltésénél fontos körültekintően eljárni, mivel bizonyos érintett adózók a társasági adó mellett ugyanezen nyomtatványon kell, hogy bevallják az őket terhelő hitelintézeti járadék összegét, az energiaellátók jövedelemadóját, továbbá a hitelintézetek különadóját, az innovációs járulékot, a szakképzési hozzájárulás különbözetét, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatásokat is. Ahhoz, hogy a nyomtatvány megfelelő oldalai megnyithatók és kitölthetők legyenek, már az előlapon és a borítólapon helyesen kell megválasztani és bejelölni a gazdálkodási formát, az ágazatot, és a kiemelt adatokat.

Attól függően, hogy az adózó választotta-e az elektronikus benyújtást vagy sem, a bevallás elektronikusan vagy papír alapon nyújtható be az adóhatósághoz.

Az adóbevallási határidőt nem érdemes elmulasztani, ugyanis az, megfelelő indoklás hiányában, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után. Az adó késedelmes megfizetése esetén az adóhatóság az esedékesség napjától késedelmi pótlékot szab ki a meg nem fizetett összegre, amely minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Ami magát a bevallást illeti szerkezetét és a kért adattartalmat tekintve is hasonló a korábbi években megszokotthoz. Természetesen a vonatkozó jogszabályi változások a nyomtatványban is visszaköszönnek és az adóhatóság ettől függetlenül is évről évre fejleszti a bevallási nyomtatványkitöltő programokat. Ezért a társasági adóbevallást sem érdemes csak megszokásból kitölteni, hiszen egy hibásan kitöltött és benyújtott bevallás esetén az adóhatóság akár 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ezért is lényeges a hatályos jogszabályok és a kitöltési útmutatóban foglaltak ismerete. Egyes, a program által szűrt hibák kiküszöbölésére pedig mindenképpen használni szükséges a kitöltőprogram ellenőrző funkcióját az adóbevallás benyújtása előtt.

Az adózók többségének társasági adó alapját – néhány a társasági adótörvényben felsorolt kivételtől eltekintve – általános szabály szerint elsődlegesen a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és a törvényben előírt módosító tételek összesítésével kell meghatároznia. Azok az adózók, akik 2014-re vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezettek, a fizetendő adót a korábbi években megszokott módon, az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítják meg. Az adóbevallás a vonatkozó jogszabályok által előírtaknak megfelelően alátámasztott éves beszámolóval, számviteli kimutatásokkal, továbbá az társasági adótörvény szerinti nyilvántartásokkal is (pl. adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, elhatárolt veszteség, stb.) alátámasztható kell, hogy legyen, különös tekintettel arra, hogy a bevallási nyomtatványon számos adatot kell szerepeltetni, mind az eredménykimutatáshoz, mind pedig a mérleghez kapcsolódóan.

Az adózás előtti eredményt tartalmazó éves beszámoló elkészítésének és letétbe helyezésének határideje szintén május 31-e a naptári évvel megegyező üzleti év szerint működő, illetve az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társasági adóalanyok esetén.

Természetesen a 2014. évi adófizetési kötelezettség meghatározásánál is figyelemmel kell lenni a jövedelem-(nyereség-)minimum intézményének szabályaira. Ennek megfelelően a társasági adókötelezettség megállapítása során az adózóknak meg kell határozniuk, hogy az adózás előtti eredményük, illetőleg az adóalapjuk közül a nagyobb érték vajon eléri-e a társasági adótörvény szerint számított jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, vagy sem. Amennyiben nem, az adózóknak döntési lehetőségük van: (i) a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét tekintik adóalapnak adókötelezettségük megállapításánál, vagy (ii) az adóbevallásukban nyilatkoznak az általános szabályok szerint számított adóalap szerinti adózás alkalmazásáról, vállalva ezzel egy esetleges adóellenőrzés fokozottabb kockázatát. Fontos, hogy a bevallási nyomtatvány borítólapjának D) blokkjában, az erre kialakított kockában minden esetben meg kell jelölni, hogy az adó alapjának meghatározásánál a mely módszerrel történik.

2014. január 1-től új csökkentő tétel érvényesítésére nyílt lehetőség a K+F tevékenységek közvetlen költsége összegére tekintettel. Az új előírás szerint a kapcsolt vállalkozások átadhatják egymásnak a fel nem használt összeget. Az átadás azok részére lehetséges, akik vállalkozási és bevételszerző tevékenységéhez a K+F tevékenység kapcsolódik, vagyis mind az átadó, mind pedig a fogadó félnek jogosultnak kell lennie a kedvezményre. Ezzel a lehetőséggel csak két belföldi adókötelezettséggel rendelkező adózó élhet. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a költség átadója nyilatkozzon a költség összegéről és az átadott részről. A fel nem használt költségek összegét az adóalany akár több kapcsolt vállalkozás részére is átadhatja, de összesen maximum az általa érvényesíthető összeg erejéig. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az átadó és az átvevő egyetemlegesen felelnek. A nyilatkozatban szereplő adatokról mindkét félnek adatot kell szolgáltatnia bevallásában a 1429-03-03, illetve a 1429-03-04 lapokon értelemszerűen.

A 2014. évi társasági adókötelezettségre vonatkozó jogszabályváltozások közül könnyítést jelent az adóalanyok számára a nem jelentős összegű hibák bevallását érintő változás. A 2014. január 1-jétől hatályba lépett módosítás szerint ugyanis az adózót – a törvény által meghatározott feltételek fennállása mellett – választási lehetőség illeti meg. Így abban az esetben, ha a javára mutatkozik nem jelentős összegű – a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő – hiba, az adózó választása szerint nem kell, hogy önellenőrzéssel helyesbítse a korábbi adóévek társasági adóalapját, hanem a különbözetet a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásban veheti figyelembe összhangban annak számviteli elszámolásával. Ezen választás esetén tehát a vonatkozó adóalap növelő tételt nem kell alkalmazni. E rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Ennek az adóalap módosító tételnek a párja az adóalap csökkentő tételek között változatlan maradt, így olyan esetekben, amikor a hiba eredményeként az adóalap növekedne, továbbra is önellenőrizni kell.

Az adókötelezettség megállapítása során szintén lényeges tétel lehet a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek felhasználása. Fontos tisztában lenni a veszteség elhatárolására vonatkozó szabályokkal, amelyek szinte minden évben, így 2014-ben is változtak, ezért eltérőek lehetnek a keletkezés évének és körülményeinek függvényében. Nem árt továbbá tisztában lenni a felhasználásra vonatkozó szabályokkal sem. A veszteségeket a 2014-es adóévben is a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni, a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni.

Az adóbevallás elkészítése során fontos mérlegelési szempont az is, hogy amennyiben a törvény az adóalanyok számára választási lehetőséget biztosít, és azzal az adózó jogszerűen élt, nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget, úgy továbbra sincs helye önellenőrzésnek. Ezért minden ilyen lehetőségnél kellően megalapozott döntést kell hozni.

A társasági adó mértéke 2014-ben nem változott, továbbra is évi 500 millió forint adóalapig egységesen 10%, a fölötte levő részre pedig 19%.

Tekintettel arra, hogy az adózókat – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – adóelőleg fizetési és feltöltési kötelezettség terheli, május 31-ig – naptári évtől eltérő adózók esetén az adóévük utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig – a társasági adóbevallásban szereplő saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó és a 2014. üzleti évre megfizetett adóelőleg különbözetét kell a NAV társasági adó bevételi számlájára. Ekkor fog kiderülni, hogy a jogszabályban előírt esedékességig – az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig – sikerült-e az adóelőleg összegét a tényleges adókötelezettség összegére kiegészíteni. Ha akkor az adó összegét az adózó nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-g terjedő mulasztási bírságra lehet számítani.