„Én csak egy kis könyvelőcég vagyok, engem nem találhatnak meg a pénzmosó cégek…” gondolhatja bárki a számviteli szakmában. A tapasztalatok azonban éppen nem ezt mutatják. A bűnözők számára az „ideális” könyvelési szolgáltató az, aki nem látja át a gazdasági eseményeket, nincs tisztában a bűnelkövetésből származó pénzek kifehérítésének technikáival, hiszen az ő tudatlan segítségükkel kisebb a lebukás veszélye.

Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó szabályozás erősödése. Ennél fogva mára már világméretű összefogás tapasztalható, amelynek keretében a bűnmegelőzési és bűnfeltáró szervezetek harmonizált elvrendszer keretei között, nemzetközi szintű szabályozási háttérrel és egyre kiterjedtebb szervezeti együttműködésben dolgoznak együtt. Ennek eredményeképpen az ENSZ és az Európai Unió is megalkotta, illetve folyamatosan pontosítja (és szigorítja) azokat az elvi iránymutatásokat (irányelv), amelyben a tagországi nemzeti jogába is átültetésre kerülnek az ezzel kapcsolatos előírások.

Hazánkban 2017. június 26-án lépett hatályba

• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: új Pmt.) és
• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.).

A törvények hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

• könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
• könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőkre.

Ezen belül a törvény hatálya kiterjed arra, aki

• a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
• a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.

Az érintettség – látható – minden számviteli szolgáltatónál fennáll, de ezen kívül több olyan, a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási terület fellelhető a törvény 1. § (1) bekezdésében, amelyen tevékenykedő vállalkozások a számviteli és adózási szakemberek ügyfélkörébe tartozhatnak. Ilyen lehet:

• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,
• nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,
• árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2.500.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el.

Egy jól tájékozott számviteli vagy adózási szakembernek legalább a figyelemfelhívás szintjén tisztában kell lenni ezeknek a területeknek az érintettségével is, hiszen az ügyfélkörben is lehetnek olyan vállalkozások, amelyek a Pmt. és a Kit. hatálya alá tartoznak, de esetleg még nem találkoztak az ilyen irányú kötelezettségekkel. Úgy gondolom, hogy az teljesen természetes (sőt ez a helyes eljárás), ha a számviteli szakemberek már a szolgáltatási szerződésben kikötik, hogy az ügyfél Pmt. és Kit kötelezettségeinek való megfeleléséhez semmilyen köze sincs. A szerződés keretein kívüli segítő figyelemfelhívás azonban a gondos ügyfélkezelés része lehet.

Minden szolgáltatónak – s így természetesen a számviteli szakembereknek is – tájékozódnia kell arról, hogy

• ki az ő ún. felügyeleti szerve a pénzmosás tekintetében,
• milyen belső szabályozást kell kialakítania,
• hogyan kell az ügyfeleket és ügyleteket beazonosítani,
• milyen kockázatokat jelent az ő területén ez a két jogszabályban meghatározott terület,
• milyen belső oktatással, képzéssel kell a munkatársakat képezni, hogy felismerjék a jogszabályok alá eső cselekményeket.
• milyen esetekben kell bejelentéssel élni.

A működő szolgáltatók részére két határidőt is előírnak a fenti jogszabályok:

• Kijelölt személy bejelentése – hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a Kit. hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kell az FIU (NAV PEII) felé a tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tenni.
• Új szabályok szerinti belső szabályzat elkészítése – az új hatálybalépésekor (2017. június 26.) működő szolgáltató a belső szabályzatát legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig köteles a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről a felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni.

Az első határidőn már túl is vagyunk, de szabályzatkészítés feladata még hátra van. A fenti jogszabályok szemléletében jelentős módosulás történt – egyes részekben sokkal pontosabban kerültek megfogalmazásra feladatok, teendők (lásd beazonosítás), míg más területeken (lásd kockázatkezelés) sokkal jobban érvényesülhetnek a szolgáltató sajátosságai. Ezzel viszonyt a szolgáltató saját kockázatértékelése és a szabályzatkészítés sokkal fontosabb szerepet kap, mint eddig. Egyúttal azonban a belső szabályzat összeállítása sokkal több feladatot is fog a szolgáltatókra róni, mint eddig volt. A régi szabályozásban a szolgáltatók felett működő ún. felügyeleti szerv mintaszabályzatot dolgozott ki, amelyet az egyes szolgáltatóknak a saját feltételrendszerüknek megfelelően kellett átdolgozni. (A tapasztalatok azonban azt bizonyították, hogy a profilírozás sok szolgáltatónál elmaradt, a testre szabás sokszor csupán a szabályzat fedőlapján a cégnév és a dátum átírásában merült ki.)

Közben megjelent a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkezik. A rendelet külön-külön felsorolásban megadja a Pmt. és a Kit. meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit.

A szolgáltató az elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni. Tehát a szolgáltatónak – s így a könyvelőnek is – át kell tekintenie az ügyfélkörét (ha jellemzően nem homogén ügyfélkörrel dolgozik) s a konkrét cégekre vonatkozóan kell a belső kockázatértékelés alapján a szabályozást kialakítani. Ennek alapján az ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjét a következő kockázati tényezők alapján kell meghatározni:

• az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás célja;
• az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás jellege és összege;
• az üzleti kapcsolat időtartama, az ügyleti megbízás rendszeressége;
• az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás iránya.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a későbbiekben kerül közzétételre arról tájékoztatás, hogy a szolgáltatók milyen módon tehetnek eleget a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről szóló tájékoztatási kötelezettségüknek a NAV PEII felé.

* * *

Amennyiben számviteli és adózási szakemberként szeretnéd megtalálni és megérteni saját helyed és szereped a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló jogszabályok által meghatározott területen, és szeretnéd átlátni az ezen a területen felmerülő kötelezettségeidet, vagy egyszerűen csak szeretnéd átgondolni, hogy hogyan lehet a mindennapi szakmai munkád részévé tenni az új Pmt.-vel kapcsolatos feladatokat, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen A könyvelő szerepe a pénzmosás elleni küzdelemben az új szabályok között címmel 2017. szeptember 19-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!