Koncepcionális változások a kisvállalati adóban

Megfontolandó az áttérés...

A kisvállalati adó 2013. január 1-jei bevezetésekor az adónem újszerűségét elsősorban az adómegállapítási szabályok adták, amelyek egy merőben más megközelítést, szemléletet tükröztek (tükröznek) a társasági adózás által képviselt eredményszemlélethez képest. A kisvállalati adóalap egyik összetevője ugyanis a társaságok vonatkozásában addig szokatlan pénzforgalmi szemlélet talaján áll azáltal, hogy az adóévi pénzeszköz-állomány változást adóztatja.

A kisvállalati adó szabályai 2017. január 1-jével nagymértékben megváltoznak. A módosítások a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) számos rendelkezését érintik, amelyek közül – jelentőségét tekintve – kiemelkednek az adóalap megállapítására vonatkozó koncepcionális jellegű változások. Tekintsük át, hogy melyek ezek!

A Katv. 2016. december 31-éig hatályos szabályai szerint az adóalap két komponens együttes összegéből áll, amelyek közül a második komponens egyben minimum-adóalapként is szolgál [Katv. 20. § (1) bekezdés]; másképp „fogalmazva”

adóalap = A+B, ahol A+B ≥ B.

E képletben az „A” összetevő a már említett pénzforgalmi szemléletet tükröző elemet, a pénzforgalmi szemléletű eredményt jelöli, amely a beszámolóban kimutatott pénzeszköz-állomány tárgyévi változásával egyenlő. A Katv. jelenleg hatályos szabályai számos korrekciós tételt tartalmaznak ezen „A” összetevő vonatkozásában, a törvény bizonyos esetekben a pénzeszköz-állomány csökkenését nem ismeri el az adóalap megállapításakor (ilyenkor növelő tétel alkalmazása szükséges), más esetekben pedig a külső pénzforrások hatásait kell semlegesíteni (csökkentő tétel alkalmazása révén).

A képlet „B” összetevője a személyi jellegű kifizetések összegét jelenti, ez tulajdonképpen a járulékalapot képező jövedelem fogalmának felel meg, amely csökkenthető a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel. A személyi jellegű kifizetések összege egyben minimum-adóalapként is funkcionál, vagyis annak az összege után akkor is meg kell fizetni az adót, ha az „A” összetevő negatív. A hatályos szabályok szerint az adó megfizetése alól egy kivétel van, ha az adózó új beruházásra tekintettel a Katv. 20. § (11) bekezdése szerinti veszteségleírást alkalmazza.

Ha a kisvállalati adó 2017. január 1-jétől hatályos adóalap-megállapítási szabályait megvizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fenti képlet továbbra is irányadó, az adóalap jövőre is két összetevőből fog állni, azonban az „A” komponens meghatározásának módja megváltozik.

Az új szabályok szerint az „A” összetevő már önmagában egy egyenleget jelöl, amelyet a Katv. is úgy határoz meg, hogy az „a 20. § (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének” összege. A hivatkozott rendelkezések közül a Katv. 20. § 2017. január 1-jétől hatályos (3) bekezdése tartalmazza a növelő tételeket, a (4) bekezdése a csökkentő tételeket, míg az (5) bekezdés a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó korrekciós tételeket (+/-).

Az adóalap „A” összetevőjét meghatározó, a Katv. 20. § (3)-(4) bekezdése szerint a tőkekivonás és az osztalékfizetés címén elszámolt összeg növeli (kivéve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalékot), míg a tőkebevonás és a kapott osztalék címén elszámolt összeg csökkenti az adóalapot. Ha a kisvállalati adóalanynál az említett gazdasági események nem valósulnak meg az adóévben, úgy e tételek összege – értelemszerűen – nulla.

Az új szabályok alapján további tételeket is figyelembe kell venni az „A” összetevő meghatározásakor, ezek a következők:

  • Új fogalomként kerül beiktatásra a kisvállalati adóba a pénztár mentesített értéke, amelyhez növelő és csökkentő tétel egyaránt kapcsolódhat. A pénztár mentesített értéke – főszabály szerint – a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint. Amíg a pénztár értéke ezen érték alatt marad, úgy annak változása nem befolyásolja az adóalapot.
  • Szintén új elemként jelenik meg, hogy a kisvállalati adóalanynak növelő tételként kell figyelembe vennie valamennyi, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költséget, ráfordítást. Míg az előzőekben említett, a pénztár mentesített értékére vonatkozó korrekciós tételek továbbra is a pénzforgalmi szemléletet tükrözik, az itt nevesített, a Tao. tv-ből átvett növelő tételek egyértelmű elmozdulást jelentenek az eredményszemlélet irányába.
  • Továbbra is növelő tételként kell figyelembe venni az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét.

A kisvállalati adóalap „B” összetevőjét a 2017-től hatályos szabályok szerint továbbra is a személyi jellegű kifizetések összege adja (csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottra jutó kedvezmény összegével). Új kedvező előírás ugyanakkor, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékalapját egyáltalán nem kell figyelembe venni a „B” összetevő meghatározásakor.

A Katv. 2017. január 1-jétől hatályos szabályai némileg kedvezőbb módon biztosítják a kétféle veszteségleírás lehetőségét (csak az „A” összetevő terhére, vagy pedig a teljes adóalap terhére).

Lényegesen egyszerűbbé válnak az áttérési szabályok, ugyanis a jövőben nem lesz szükség azokra a korrekciós tételekre, amelyek az eredményszemléletről a pénzforgalmi szabályokra való áttérést (és visszatérést) biztosították.

A kisvállalati adó mértéke 2017-ben változatlanul 16% lesz, amely negatív „A” összetevő esetén különösen kedvezőnek tekinthető a foglalkoztatást terhelő kötelezettségek általános mértékéhez képest.

A kisvállalati adó szabályainak 2017-től megvalósuló egyszerűsítése kapcsán a lehetséges adóalanyoknak célszerű alaposan megfontolni az áttérést. Ehhez számításba kell venni az adott cég működési sajátosságait, helyzetét [például a foglalkoztatottak számát, a jövőben várható egyes gazdasági eseményeket (tőkeemelés), stb.], illetve a Katv. valamennyi – itt nem részletezett – rendelkezését is, amelyek egyébként különbséget tesznek a már 2017. előtt is a kisvállalati adó hatálya alá tartozókra és az újonnan áttérőkre vonatkozó szabályok között.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a kisvállalalati adó változásai, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen a TAO/KIVA 2016. évközi és 2017. évi aktualitások címmel a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésben 2016. szeptember 21-én tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!