A 2017. január 1-jével megreformált kisvállalati adó szabályai a korábbi előírásoknál kedvezőbb módon engedik meg a veszteség leírását. A tavaly kihirdetett változásokat követően azonban maradt néhány olyan nyitott kérdés, amely a „régi kivásokat”, vagyis azokat az adózókat érinti, amelyek már 2017. január 1-je előtt (és azóta is) a kisvállalati adó hatálya alá tartoztak. Az Országgyűléshez 2017. október 24-én benyújtott, A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló T/18008. számú törvényjavaslat várhatóan rendezi e kérdéseket, méghozzá már a 2017-es adókötelezettség vonatkozásában is. Az alábbiakban a várható változásokat, azok hatásait foglaljuk össze.

Veszteségleírás az általános szabályok szerint

Az új szabályok szerint 2017-től már nem a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések együttes összege képezi a kisvállalati adó alapját, hanem annak meghatározásához a tőke- és osztalékműveletek – további tételekkel – korrigált eredményét kell a személyi jellegű kifizetések összegével növelni (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2017. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (3)-(5) bekezdés). A személyi jellegű kifizetések összege továbbra is minimum-adóalapnak minősül.

A kisvállalati adó hatályos rendszerében veszteségnek a tőke- és osztalékműveletek negatív egyenlege minősül, továbbá a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapnak is az a része, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban az adózó nem vett figyelembe (Katv. 20. § (6) bekezdés). A kisvállalati adó hatálya alá áttérő adózó tehát ezen szabályok szerint sem esik el a társasági adóalanyiság időszakában felhalmozott olyan elhatárolt veszteségtől, amelyet a társasági adóalap terhére nem írt le. Az adózó az elhatárolt veszteséggel – főszabály szerint – a keletkezését követő adóév(ek)ben a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget csökkenti, vagyis a veszteségleírás általános szabálya alapján a személyi jellegű kifizetések összege továbbra sem csökkenthető.

Kérdésként merülhetett fel ugyanakkor, hogy a „régi kivások” esetén mi a sorsa azon negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek („korábbi kivás” veszteségnek), amelyet az adózó a 2016-os adóév végéig nem használt fel a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként. Tekintettel arra, hogy a korábbi kivás időszak fel nem használt veszteségével kapcsolatosan eddig nem tartalmazott speciális szabályt a Katv. 20. § (6) bekezdése, így annak nyelvtani értelmezése alapján nem lehetett volna leírni azt a 2017-es (vagy az azt követő) adóévek adóalapjából. Annak érdekében, hogy a „korábbi kivás” veszteség ne vesszen el, a T/18008. számú törvényjavaslat módosítása értelmében a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett, a kiva-alap csökkentéseként figyelembe nem vett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény is elhatárolt veszteségként vehető figyelembe.

Példa

„A” adózó 2016. január 1-jével tért át a kisvállalati adó hatálya alá, a 2015-ös adóév végéig, a társasági adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, a társasági adóalap terhére fel nem használt vesztesége 3 000 eFt volt. „A” adózónak az első kivás adóévében, azaz 2016-ban a korrigált pénzforgalmi eredménye -4 500 eFt volt. Határozzuk meg az „A” adózó 2017-es kiva-alapját és az általa leírható veszteség összegét, ha az alábbi gazdasági események ismertek (az adózó nem létesített új beruházást):

• jóváhagyott, fizetendő osztalék: 8 000 eFt,
• a pénztár tárgyévi növekményére tekintettel alkalmazandó növelő tétel: 1 800 eFt,
• 2017-ben felmerült önellenőrzési pótlék: 200 eFt,
• személyi jellegű kifizetések: 17 000 eFt.

A jóváhagyott, fizetendő osztalékhoz, a pénztár tárgyévi növekményéhez és a megfizetett önellenőrzési pótlék összegéhez is növelő tétel kapcsolódik, ezek együttes összege: 8 000 eFt + 1 800 eFt + 200 eFt = 10 000 eFt. Ezen adóalap-rész csökkenthető a korábbi, társasági adóalanyiság időszakában keletkezett, még fel nem használt veszteség összegével, továbbá a 2016-os korábbi kivás veszteséggel is: 10 000 eFt – 3 000 eFt – 4 500 eFt = 2 500 eFt. Ehhez az összeghez kell hozzáadni a másik adóalap-részt, a személyi jellegű kifizetések összegét, a 2017-es adóalap mindösszesen: 2 500 eFt + 17 000 eFt = 19 500 eFt.

Veszteségleírás új beruházásra tekintettel

A Katv. 20. § (7) bekezdése az új beruházások esetén alkalmazható veszteségleírás speciális szabályait tartalmazza. A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó – a veszteségleírás általános szabályaitól függetlenül – teljes mértékben csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó ebben az esetben már nem csak az adóalap egyik összetevőjét csökkenti, hanem a teljes adóalapot. Újdonságot jelent az, hogy új beruházások esetén már a tárgyév adóalapját is lehet (sőt kell) csökkenteni, nem csak a következő adóévek adóalapját a rendelkezésre álló veszteségek terhére.

A veszteségleírás e módjával kapcsolatosan a 2016. december 31-éig hatályos szabályok úgy szóltak, hogy az új beruházásokra tekintettel felmerült tárgyévi kifizetésekkel a következő adóév adóalapját lehetett csökkenteni, míg a 2017-től hatályos előírások szerint a tárgyévi kifizetések már a tárgyévi adóalapot csökkentik (természetesen az elhatárolt veszteség terhére). A problémát összességében tehát „késleltetett” érvényesíthetőségük miatt a korábbi, 2017. előtti új beruházásokra tekintettel felmerült kifizetések jelentik, hiszen például a 2016-os ilyen kifizetéseket a régi szabályok alapján a 2016-os adóalap meghatározása során még nem lehetetett figyelembe venni. E helyzet orvoslása érdekében – a T/18008. számú törvényjavaslat elfogadása esetén – kiegészül a Katv. 32. § egy új (11) bekezdéssel, amely lehetőséget ad arra, hogy az új beruházásokkal összefüggésben felmerült korábbi kifizetéseket az adózó 2017-ben tárgyévi kifizetésnek tekintse.

Példa

Határozzuk meg az adózó által a 2017-es adóévben az új beruházásra tekintettel érvényesíthető veszteséget, továbbá az adóalapot, ha a következő adatok állnak rendelkezésre:

• kapott osztalék címén elszámolt bevétel: 8 000 eFt,
• az adóévben kapcsolt vállalkozás javára elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés: 2 000 eFt,
• személyi jellegű kifizetések összege: 25 000 eFt,
• a társasági adóalanyiság időszakában elhatárolt, még fel nem használt veszteség: 7 000 eFt,
• 2016-os új beruházás bekerülési értéke: 10 000 eFt,
• 2017-es új beruházás bekerülési értéke: 5 000 eFt.

A tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye: – 8 000 eFt + 2 000 = – 6 000 eFt. A 2017-es adóévi adóalap meghatározása során a minimum-adóalap szabály adja a kiindulópontot, vagyis a személyi jellegű kifizetések összegét (25 000 eFt) lehet csökkenteni a rendelkezésre álló veszteségállomány vagy pedig az új beruházás értéke közül a kisebb összeggel, azzal, hogy 2017-ben új beruházás bekerülési értékeként vehető figyelembe a 2016-os ilyen tétel is. Az új beruházásra tekintettel leírható veszteség: 6 000 eFt + 7 000 eFt = 13 000 eFt < 15 000 eFt. Így az adóalap 25 000 eFt – 13 000 eFt = 12 000 eFt. Az adózó a teljes veszteségét felhasználta, így a továbbvihető veszteség 0 és a továbbvihető új beruházás is 0.

 * * *

Találkozzunk idén is az Adóegyetemen! Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseidet személyesen! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.