Ma már senki nem lepődik azon meg, ha egy magyar céghez külföldi munkavállaló érkezik, és a fordított szituáció is egyre gyakrabban fordul elő. A nemzetközi háttérrel rendelkező magyar leányvállalatok sok esetben küldik munkavállalóikat külföldre. A kiküldetések adó szempontból hatással vannak a személyi jövedelemadóra, a szociális hozzájárulási adóra, sőt – közvetett módon – a társasági adófizetési kötelezettségre, vagy akár az áfára is (ez utóbbi adónemeket az esetlegesen felmerülő telephelyek kérdésében kell vizsgálni).

Elsődlegesen és előzetesen – azaz még a kiküldetések megkezdése előtt – a kiküldetések személyi jövedelemadó, és társadalombiztosítási hatásait kell megnéznünk.

Milyen kérdések merülhetnek fel?

Alapvető kérdésként merül fel a bérszámfejtés során, hogy hol kell személyi jövedelemadót fizetni?

Kell-e Magyarországon kívül adóelőleget fizetni, bevallást benyújtani? Mi lesz a helyzet az esetleges cafeteria elemek adózásával? Kell-e külföldi adószámot kérni a külföldre induló munkavállalóinknak? Ha kiderül, hogy a munkavállalónk külföldön adózik, leállíthatjuk-e a magyar adóelőlegek levonását?  Ha külföldi kolléga érkezik, milyen adminisztratív lépéseket kell tenni? Be kell-e jelenteni a külföldi kollégákat? Milyen adatot kell szolgáltatni a hatóságok felé? Milyen jogszabályokat kell vizsgálni, és milyen hatással vannak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek? Adhat-e a magyar cégvezető adómentes juttatásokat a magyar céghez érkező külföldi munkavállalóknak? Részesülhet-e és milyen mértékben a külföldi munkavállaló például a magyar családi adóalap kedvezményből?

A fenti kérdéseket az előadásom során részletesebben is meg fogjuk vizsgálni, jelen cikkben pedig kifejezetten csak az adóügyi illetőség megállapításának fontosságát hangsúlyozzuk ki, megnézve az adóhatóság gyakorlatát is.

Miért fontos az illetőség egyáltalán?

A magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége pedig kizárólag csak a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Ennek ismeretében nem nehéz belátni, hogy az adóügyi illetőség pontos ismerete, valamint a jövedelemszerzés személyi jövedelemadó törvényben is definiált helyének vizsgálata nélkül nem tudjuk meghatározni az egyes jövedelemtípusok adóztatásának pontos helyét.

Adóügyi illetőség – az egyezmény, vagy a magyar jogszabály szövegét kell nézni?

A magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény is tartalmaz definíciót a belföldi illetőségű magánszemély vonatkozásában. Ezen szabály első pontja alapján a magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségűnek számít. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.

Nézzük meg, hogy mit mond a talán leggyakrabban vizsgált német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, hogyan definiálja az egyezmény az illetőséget?

Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személyt” az alábbi, többlépcsős vizsgálattal lehet megállapítani:

1. …csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
2. …amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
3. …amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
4. …amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Láthatjuk tehát, hogy például a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény is tartalmazza az állampolgárság alapján történő illetőség meghatározást, ugyanakkor ez, az egyezmény esetében – mely irányadó a hazai jogszabállyal szemben – csupán csak a sokadik lépcsőben bizonyulhat mérvadónak.

Mi a magyar adóhatóság gyakorlata?

Az adóhatósági ellenőrzéseken az adóellenőrök tisztában vannak a fenti szabályokkal, és természetesen nem állnak meg az adóügyi vizsgálat meghatározásánál azon a ponton, hogy megvizsgálják a lakcímkártyát, és az állampolgárságot. Fontos tudni, hogy az adóügyi illetőség bizonyítása során előfordulhat, hogy az adóhatóság akár a magyar bankszámlán történt mozgásokat, vásárlásokat megvizsgálva méri fel, hogy pontosan hány napot is töltött Magyarországon az adott illető (ennek megállapítása a szokásos tartózkodási hely megállapításánál fontos). A létérdek központjának meghatározását is előzetesen egy alapos információgyűjtés előzi meg tapasztalataink alapján, ahol megvizsgálják azt is, hogy a családtagok vajon a kiküldöttel együtt költöztek-e át a munkavégzés országába.

Cikksorozatom következő részében a munkaviszonyból származó jövedelmek adózását vizsgáljuk meg, figyelembe véve az OECD iránymutatásait, és a magyar adóhatóság által is ismert gazdasági munkáltatói koncepció ismérveit.

* * *

Tudj meg többet a nemzetközi munkaerőmozgás adóhatásairól, és jelentkezz 2017. április 11-ig kedvezményesen a Kiküldetések nemzetközi cégcsoporton belül – personal income tax és társai címmel 2017. május 11-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!