Elemi és sokszor felmerülő kérdés: hogyan adózik a külföldi magánszemély, ha Magyarországra jön munkavégzés céljából? Ugyanakkor kevesebb idő marad annak vizsgálatára, hogy milyen adókedvezményeket tudnak érvényesíteni, pedig jogosultak lehetnek rá akár ők is.

A hétköznapi szóhasználatban a külföldi kifejezést az állampolgárságra értjük, viszont adózási szempontból az adóügyi illetőséget kell először megállapítani, amely eltérhet az állampolgárságtól. A nemzetközi egyezmények rendelkezéseit is szem előtt tartva, a belföldi illetőségű személynek teljes körű adókötelezettsége, míg a külföldi illetőségű személynek korlátozott személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik Magyarországon.

Egy külföldi akár egy magyar munkáltatóval kötött munkaszerződéssel is végezhet munkát Magyarországon, de az esetek többségében a külföldiek inkább az eredeti munkáltatójukkal maradnak munkaviszonyban, fizetésüket külföldről kapják, és itt csak kiküldetés keretében dolgoznak. Függetlenül a munkavégzés szerződéses módjától, amennyiben egy külföldi személynek Magyarországon személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, jogosulttá válhat adókedvezményekre is.

Ahogy az adófizetési kötelezettség megállapításánál a kettős adóztatás elkerülése a cél, a kedvezmények igénybevételénél is ez a fő csapásirány, azaz a kedvezmények sem vehetőek figyelembe többszörösen.

Az „egyszerűbb” eset, amikor adóztatásban belföldi (magyar) illetőségűnek minősülő magánszemélyről beszélünk. Ekkor a kedvezmény igénybevételének korlátozó tényezője, ha a magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra már külföldön (ahol szintén keletkezett adóköteles jövedelme) igénybe vett. Egyébként – ha külföldön nem érvényesített ilyen kedvezményt -, Magyarországon igénybe tudja venni a személyi jövedelemadó törvény által biztosított kedvezményeket.

Külföldi illetőségű magánszemély a fenti (belföldi illetőségűekre vonatkozó) korlátozó feltétel mellett abban az esetben vehet igénybe kedvezményt, amennyiben az összes jövedelme legalább 75%-a Magyarországon adóköteles. A külföldi illetőségű személyt továbbá nem terhelheti magasabb összegű adó annál, mint aminek a fizetésére belföldi illetőségűként lenne köteles, viszont csak abban az esetben vehetnek igénybe külföldi illetőségű személyek kedvezményt, ha azt törvény és nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

De melyek is ezek a kedvezmények? A magyar szabályozás számos adókedvezményt biztosít, a gyakorlatban a külföldieket jellemzően a családi kedvezmény érinti a leggyakrabban.

A hatályos jogszabály értelmében családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult. További feltétel még, hogy a jogosultnak nyilatkoznia kell írásban, vagy munkáltatójának év elején, vagy a bevallás beadásakor a kedvezmény igénybevételéről (jogosultság jogcíméről, családi kedvezmény megosztásról vagy közös érvényesítésről). A nyilatkozatban az eltartottak adóazonosító jelét, a jogosultsági hónapokat, illetve megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét szükséges feltüntetni.

Az eredeti jogalkotói tervek szerint a külföldi állampolgárok gyermekeinek is szükséges lett volna adóazonosító jelet igényelni (a bevallás benyújtásáig) a kedvezmény érvényesíthetősége érdekében, azonban egy szeptember 4-én elfogadott módosítás eredményeképpen a szabály bevezetését egy évvel elhalasztották (csak a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni).

Családi adóalap-kedvezményként egy és két eltartott esetén jelenleg 62.500 forintot, legalább három eltartott esetén 206.250 forintot lehet kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként levonni az összevont adóalapba számító jövedelmekből. Ez egy három gyerekes külföldi munkavállalónál, bruttó munkabért feltételezve azt jelenti, hogy havonta körülbelül 300 euróval vihet többet haza!

A családi adóalap kedvezmények külföldieknél történő igénybevétele nem automatikus és számos faktortól függ, első lépésben elengedhetetlen a pontos adóügyi illetőség meghatározása. A családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra való jogosultság vizsgálata és a vonatkozó igazolások megőrzése sem szabad, hogy elmaradjon. A legtöbb fejtörés mégis sokszor amiatt a speciális rendelkezés miatt merül fel, mely alapján azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra külföldön nem lehet igénybe venni. Ennek igazolása nehézkes, és csak akkor dőlhetünk hátra nyugodtan, ha a magánszemély és a magyar adótanácsadó közötti kommunikációba a magánszemély külföldi adótanácsadóját is bevonjuk.

A családi adóalap kedvezmény mellett a többi adókedvezményt, vagy kedvező juttatást is érdemes részletesen megnézni, hiszen nem mindegy, hogy a végén mekkora bérköltséggel, vagy mekkora nettó jövedelemmel kell számolnunk (a végső számításunkat pedig nagymértékben befolyásolja az, hogy bruttó, vagy nettó jövedelem juttatása áll a kirendelési, vagy munkaszerződésben).

Ne feledjük azt sem, hogy az adókedvezmények mellett a magyar személyi jövedelemadó törvény részletes listát tartalmaz az adóalapba nem tartozó tételekről. Ha a külföldi ügyvezetőnek, vagy a kiküldött munkavállalónak támogatják a lakásbérlését, a konkrét eset összes körülményének vizsgálata alapján akár oda is eljuthatunk, hogy ezeket a magánszemélyeknek jutatott, bizonylat alapján elszámolt, összegeket (bevételeket) nem kell figyelembe venni a magyarországi jövedelem megállapításánál.

Tudj meg többet a nemzetközi munkaerőmozgás adóhatásairól!

Jelentkezz kedvezményesen szeptember 9-ig a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Kiküldetések nemzetközi cégcsoporton belül – personal income tax és társai címmel 2015. szeptember 16-án megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid.