Asztalosné Huszár Szilvia munkaügyi érdeklődésű könyvelő vagyok. Az 5percAdó szakértőjeként a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló cikksorozatom első részét ajánlom a figyelmedbe.

Van pár dolog, amit mindenki tud a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (a KATA-ról). Így például, hogy „olyan egyszerű, hogy még könyvelő sem kell hozzá”. Tudni szokták még, hogy vigyázni kell arra, nehogy a NAV színlelt munkaviszonnyá minősítse a jogviszonyt, illetve, hogy havi 50.000 forint fizetésével (szinte) minden kötelezettség „le van tudva”. A könyvelők a „rossza sajtója” miatt nem is igazán szeretik és emiatt nem is szívesen ajánlják az ügyfeleiknek, pedig a KATA egy nagyon jól használható adónem is lehet.

A jogalkotók valamilyen okból elsősorban attól tartanak, hogy a KATA adózó egyéni vállalkozók szerződései munkaviszonyt fognak leplezni, ennek elkerülésére hozzák a szabályok többségét, pedig amire a KATA nagyon jól használható, az a nyereségmegosztás révén elérhető adóoptimalizálás, főként, ha a KATA jogviszony mellékállásban valósul meg.

Ha egy szolgáltató főként ÁFA alanyok felé szolgáltat, akkor általában jobban jár azzal, ha ő is ÁFA alannyá válik. De rengeteg szakmában lehet olyan helyzet, hogy időnként magánszemélyek is igénybe vennék a szolgáltatásokat, viszont az ÁFA-s ár nekik már lehet, hogy túl magas. Ha az „ÁFA-s, TAO-s” cégünk mellett van egy kisadózó egyéni vállalkozásunk is, akkor nem csupán árelőnyt tudunk elérni áfásan számlázó versenytársainkkal szemben, hanem alacsony adókulccsal tudunk extra jövedelemhez jutni. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni vállalkozási tevékenység bármikor szüneteltethető.

Ha például könyvelőként magánszemélyek SZJA bevallásainak elkészítését is vállaljuk, aminek a szezonja főként március-májusi időszakban van, akkor 3×25.000 forint + egy kis iparűzési adó és kamarai regisztrációs díj megfizetése mellett akár 1,5 millió forint legális jövedelemre tehetünk szert, aminek 60 százalékát még a NAV is feltünteti az általa kiállított jövedelemigazolásán. Jól hangzik, ugye?

De hasonló konstrukcióban gondolkodhatnak akár az építészmérnökök, fordítók vagy honlapkészítők, akik főként cégek számára szolgáltatnak, de időnként magánszemélyeknek is dolgoznak.

Hasznos lehet a KATA az alacsonyabb haszonkulcsú tevékenységeket indító vállalkozók számára is, legalábbis az indulás idején. Igaz ugyanis, hogy a KATA éves 6 millió forintos határát könnyen elérheti egy kiskereskedő vagy webáruház tulajdonosa, de a kezdetekkor még sokat számíthat, hogy csak havi 50 ezer forint adót kell fizetnie a közel dupla összegű általános járulék és adóterhek helyett.

A többi mellett érdemes elgondolkodni a KATA adón azoknak a kft. tulajdonosoknak is, akik jelenleg még egy 500 ezer forint jegyzett tőkéjű kft.-ben tevékenykednek főállásban és egyelőre fogalmuk sincs, honnan teremtik elő a tőkeemeléshez szükséges milliókat jövő márciusig.

Ha tevékenységüket folytatni szeretnék, de nincs elegendő forrásuk a feltőkésítésre, illetve a végleszámolást és az azzal járó adóterheket is szeretnék elkerülni, megoldás lehet még egy tag bevonásával a betéti társasággá alakulás is. Kisadózó bt. tagként havi költségeik azonnal csökkennének és még az adózott jövedelmük is növekedne amellett, hogy a kft.-ben felhalmozott nyereség utáni osztalékadót kiváltó adót is 3 év alatt fizethetik meg. Persze ez a megoldás csak az olyan kft.-k számára járható út, akik saját tőkéje nem negatív vagy könnyen pozitívra hozható, mert negatív tőkével a cégbíróság a betéti társaságokat sem jegyzi be!

Végül néhány példa arra, kiknek NEM ajánlott a KATA választása:

Nem ajánlott a KATA választása annak, aki tudja már, vagy tervezi, hogy hamarosan szülni fog, annak több szempontból sem előnyös a KATA választása. Amellett, hogy az ellátásokat a minimálbér vagy garantált bérminimum alapulvétele helyett a KATA 81.300 forintos vélelmezett járulékalapja után fogják megállapítani, ha tevékenységét alkalmazott foglalkoztatásán keresztül folytatná, akkor vagy meg kell fizetnie a havi 50.000 forintos tételes adót, vagy ha ezt nem teszi meg, akkor a teljes bevétele a 40%-os adó alapját fogja képezni.

A nappali tagozatos hallgatóknak sem feltétlen előnyös ez az adózási forma, hisz ha az SZJA hatálya alá tartoznak, csak a tényleges kivét után kell adót és járulékot fizetniük, a KATA azonban nem tesz velük kivételt, rájuk ugyanúgy a havi 50 ezer forintos adófizetés vonatkozik, mint főállású társaikra.

Alapos mérlegelést igényel a KATA választása azoknak a vállalkozóknak is, akik tevékenységük folytatásához nagyobb összegű beruházást terveznek és 1-2 éven belül szeretnének a társasági adó alá áttérni, mivel a KATA hatálya alatt beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatban később, a TAO alatt sem számolhatják el az amortizációból adódó adólap csökkentő tételeket.

Több telephely mellett is érdemes átgondolni, hogy amit megnyerünk a réven, azaz amennyivel kevesebbet fizetünk meg a többi adónemben, azt nem viszi-e el a sok telephely miatti megnövekedett iparűzési adó kötelezettség. Persze az iparűzési adóban nem kötelező a tételes adó választása, de kérdés, hogy az iparűzési adó megosztás miatti többlet adminisztráció nem hat-e éppen ellentétesen azzal, mint ami a KATA alapvető célja lenne, vagyis a kiszámítható, kedvező adómérték mellett a jelentősen csökkenő adminisztráció.

Fenti szempontokat csak gondolatébresztőnek szánom, hogy ne utasítsuk el a KATA alkalmazását, de ne is fogadjuk el mindenhatóságát, hisz mint minden adózási döntés előtt, itt is a legfontosabb, hogy a várható bevételek, költségek és a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció figyelembevételével alaposan számoljuk át, hogy valóban megéri-e áttérni a korábbi adózási formáról.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016