A háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok (egészségügyi szolgáltatók) azok a gazdasági szereplők, akiknek az egészségbiztosítóval kötött szerződés szerinti közfeladataik ellátását, a költségvetésből kiutalt, és az alapellátásra fordítandó pénzösszeg elszámoltatását jogi szabályozás írja elő. Az elszámoltatással szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy a közpénz felhasználása átlátható és követhető legyen.

Az egészségbiztosító széleskörű felhatalmazást kapott a költségvetésből kiutalt pénzek tételes elszámolásának ellenőrzésére, és annak akár a jogszerűtlenül felhasználás miatti visszafizettetésére is.

Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz felhasználásának előírásait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza (Ebtv.) a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben. Azonban a törvényben rögzített elszámolási szabályok nem felelnek meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásainak, mert azok alapvetően eltérőek. Ebből az következik, hogy az elszámoltatás eredménye és pénztárértéke nem azonos az egészségügyi szolgáltató vállalkozás eredménykimutatásában és mérlegében szereplő adatokkal.

Az elszámoltatás főszabálya az, hogy a finanszírozott feladat ellátásához kapcsolódó kiadások az adott szolgáltatáshoz legyenek köthetőek. Az alapvető probléma viszont ott kezdődik, hogy az emberek olyan egészségügyi szolgáltatást is igénybe vesznek a háziorvosuknál, amit a finanszírozó nem térít, hiába szükségeltetik hozzá orvosi tevékenység.

Tipikusan ilyen szolgáltatás lehet az orvosi alkalmassági vizsgálat, vagy gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat igénybevétele. Erről a háziorvosnak nyugtát, vagy számviteli bizonylatot kell kiállítani, amelynek külön rendeletben meghatározott díja van.

Emiatt egy olyan bevétele keletkezik az egészségügyi szolgáltatónak, amelyhez nem lehet költséget hozzárendelni az Egészségbiztosítási Alap előírása szerint. A NAV szerint viszont igen. A nyújtott orvosi alkalmassági vizsgálat pénzben kifejezett értéke ugyanis nem illeti meg a háziorvost. Innentől kezdve máris más képet mutat a pénztár a számviteli elszámolásban, mint az OEP szerinti elszámoltatás során.

(Itt jegyezzük meg, hogy a társadalombiztosítás szervezeti átalakításának eredményeképpen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jétől: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő.)

Amennyiben a háziorvosnak a fizetős ellátásokból bevétele keletkezik, az ahhoz tartozó bér és bérjárulékok arányos részét elszámoltatáskor az OEP nem fogadja el. Ez pedig nemegyszer visszafizetési kötelezettséggel és mulasztási bírsággal járhat!

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a kártyapénzek elszámolásának szabályai, akkor jelentkezz március 6-ig kedvezményesen a Költségvetésből finanszírozott háziorvosok elszámoltatásának számviteli és adózási kérdései címmel 2017. április 6-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!