A költségvetésből finanszírozott háziorvosok elszámoltatásának számviteli és adózási kérdései témában írt korábbi cikkem a praxisjog adózási szabályaival foglalkozott. Mai írásomban a praxisra vonatkozó eszközbeszerzések elszámolhatóságára vonatkozó elírásokat szeretném röviden ismertetni.

Az eszközbeszerzések elszámolhatóságával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, későbbiekben: E. Alap) a pénzügyi ellenőrzés során a pénzforgalmi szemléletű elszámolást tekinti az ellenőrzés alapjának. Emellett természetesen az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges nyilvántartási kötelezettsége ugyanúgy fennáll az egészségügyi szolgáltatónak, tehát a NAV felé továbbra is a teljesítés szemlélet az irányadó.

Egy egészségügyi szolgáltató (pl.: háziorvos) a szakmai minimum-tevékenységéhez használatos eszközeit a szokásos módon szerezheti be. Ez a beszerzés megvalósulhat készpénzből, hitelből, lízingből, stb. A számviteli törvény előírásai szerint az egészségügyi szolgáltató vállalkozás saját döntésén alapul, hogy az adott eszközt mennyi ideig kívánja használni és ennek megfelelően alakítja ki az amortizációs politikáját is.

Viszont az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközből beszerzésre kerülő akár kisebb, akár nagyobb értékű tárgyi eszközök elszámolhatóságát illetően, egy E. Alap általi ellenőrzés kizárólag az egyösszegű, azonnali kivezetést fogadja el, mint pénzeszköz felhasználás.

Azonban ezek a vállalkozások nemcsak az E. Alappal kötött finanszírozási szerződés alapján, hanem egyéb szerződéses jogviszonyból is árbevételhez jutnak. Ez lehet például helyettesítés, óvodai orvosi szolgálat, külföldi beteg ellátás, és nem utolsó sorban az E. Alap által nem finanszírozott orvosi tevékenység ellátása. Ez utóbbi egészségügyi szolgáltatásokat az E. Alap nem finanszírozza, körüket a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról, szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, és árazza be. Ilyen például a jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó orvosi vizsgálat, vagy a nem kötelező védőoltás beadása, stb.

Tekintettel arra, hogy általában egy egészségügyi szolgáltató vállalkozás mind a finanszírozott, mind pedig a nem finanszírozott tevékenysége körében is eszközöl beszerzéseket, ezért a bevétel felhasználásokat bevétel-arányosan kell tudnia kimutatni, ha azok tételes elkülönítése nem lehetséges. Tehát egy beszerzett eszközök bekerülési értékéből kizárólag csak annyi elköltött pénzeszközt lehet elszámolni az E. Alap felé, amit kimutathatóan a költségvetésből kapott.

Példa

Egy egészségügyi szolgáltató vállalkozás a költségvetésből kapott pénzből szerzett be 2 db laptopot, a hozzá tartozó nyomtatóval együtt 500.000 Ft értékben. Az egyik laptop az orvosé, a másik az asszisztensé. Viszont a laptopokon kétféle finanszírozású esemény kerül rögzítésre, vagyis a beszerzés teljes költsége biztosan nem számolható el a kapott „kártyapénzből”. Ilyenkor kerül kiszámolásra a bevételi arányszám. Ami a példa kedvéért 98% (finanszírozott), illetve 2% (nem finanszírozott). Ez azt jelenti, hogy a példában szereplő laptop beszerzési költségéből 490 000 Ft (500.000 x 0,98) számolható el az E. Alap terhére. Természetesen a számviteli amortizáció alapja továbbra is az 500 000 Ft marad.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a kártyapénzek elszámolásának szabályai, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen a Költségvetésből finanszírozott háziorvosok elszámoltatásának számviteli és adózási kérdései címmel 2017. április 6-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!