A 2016. évre vonatkozó, év közben történt adóváltozásokat kiegészítő év végi csomag kihirdetésre vár, az egységes javaslatot a napokban fogadta el a Parlament. A törvény általános indokolása is tartalmazza az adóigazgatás területén az ország versenyképességének javítását célzó változtatások szükségességét, amelynek első lépését a most elfogadott törvénytervezet tartalmazza. Ugyanakkor számos kérdés még nyitva maradt…

Az adózók és a szakmai szervezetek hosszú ideje kérik az adóigazgatás terén az elmúlt években megbomlott egyensúly helyreállítását, az egyre növekvő adminisztráció csökkentését.

A témakörben a MOKLASZ és a PENTA közös szervezésében tavaly megtartott IX. Nemzetközi Adókonferencia végzett a hazai és külföldi tapasztalatokra kiterjedő analízist, és megfogalmazta változtatási javaslatait is. A tapasztalatokat könyv formájában tette közkincsé.

Adóigazgatás

A jövő évre várható adóigazgatási reform első hírnökei az Államreform Bizottság ajánlatait igyekeztek a mostani változásokban jogszabályba önteni. Ezek a szabályok elvileg az elmúlt években az adóigazgatásban az adóhatóság és az adózók közötti egyensúly megbomlásának mérséklését, illetve a megnövekedett adminisztrációs teher csökkentését szolgálják. A legjelentősebb változások az egységes folyószámla-rendszer sokat várt bevezetése, az adózók kategorizálása, a hatósági szja bevallás készítésének szélesítése.

A jogszabály az adóhatóságnak az adózók három csoportba történő besorolását írja elő. A tíz megfogalmazott feltételt teljesítő adózók a megbízható adózók kategóriájába tartoznak majd, míg a kockázatos adózók négy feltétel teljesülése esetén kerülnek hátrányos helyzetbe. Az átlagos többség számára nincs változás.

A megbízható adósok a következő kedvezményekben részesülhetnek: az általános adózók számára megmaradó érvényes végtelenített ellenőrzési határidő 180 napra csökkenhet, és a következmények is kedvezőbbek, ha az együttműködési kötelezettségüket nem szegik meg, amelynek megítélése az adóhatóság kompetenciája. A törvényalkotó nem értelmezi a 180 napot, hogy az adóévenként, ellenőrzési típusonként, ellenőrzési hatóságonként, stb. kell-e értelmezni, illetve hogyan kezelendőek az ellenőrzésre vonatkozó más szabályok (pl. szünetelés), ezzel igen komoly mozgásteret adva az adóhatóságnak, aki neki kedvező értelmezés esetén akár negligálhatja a módosítás hatását.

A következő előny a mulasztási bírság moratórium, vagyis a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az adóhatóság felszólítja az adózót meghatározott kötelezettségének (bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, és csak ennek eredménytelensége esetén szankcionál. Megjegyezendő, hogy ez a kedvezmény (mint a 6 hónap is) vonatkozik a cégbejegyzésre nem kötelezett adózókra is, de a cégbejegyzett átlagosakra nem. Nincs értelmezve, hogy mit értünk eredménytelenség alatt. A szankció mértéke sem lehet több az átlagos szabályok szerinti 50 %-ánál.

A törvény szerint a jogsértés vagy a jegyzőkönyvkészítés időpontjában kell fennállnia a megbízható adózói státusznak. Ez utóbbi esetre egyszerűbb az adótervezés. A megbízható adózó esetén az adóbírság felső határa a bírsághatár 50 %-a lehet. Ez már csak az utólagos adóellenőrzésekre vonatkozik, hiszen csak itt lehet adóbírságról beszélni, de ha az együttműködési kötelezettséget kifogásolja a hatóság, vagy egyéb hibát (pl. adóhiányt) talál (csak megállapítani kell, nem is kell jogerő), akkor már hiába volt a sokévi kedvező besorolás, a besorolással együtt a kedvező szankcionálási kötelezettségnek is vége lehet.

Kisebb megbízható adózók esetén lehet jelentősége az 500 ezer forint alatti kötelezettségek automatikus részletfizetésének, amely az SZJA-ra és a járulékokra nem vonatkozik. A NAV-nak kötelezettsége lesz erről a lehetőségről negyedévente az adózót értesíteni. Jelentős finanszírozási következményekkel jár, és az európai normákhoz közeledést jelent az ÁFA-kiutalás főszabálykénti 75 napos kiutalási idejének 45-re történő csökkentése, sajnos csak 2017-től. 2018-tól ez az időszak 30 napra csökken.

Az áfa bevallás párját ritkító terjedelmének csökkentése nem került be a jogszabályba. Míg a megbízható adózók sokszor – adóhatósági értelmezéstől is függő – előnyökhöz juthatnak a besorolás következtében, az átlagosok (többség) helyzete nem változik, addig a kockázatos adózók az eddigiekhez képest egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülnek. A kockázatos adózó minősítés esetén nem változik az ÁFA-kiutalás 75 napja, nő az eddig is korlátlan ellenőrzési határidő 60 nappal. A jegybanki alapkamat kétszerese helyett ötszörös mértékű pótlékra számíthat. A pótlékszámítás esetén a figyelembe vehető időszak nem csökkenhet. Az adóbírság és mulasztási bírság esetén minimum korlátként lép be az általános összeg 50 %-a. A mulasztási bírság felső határa az általános mérték 150 %-a. A kockázatos adózó egy évig minősül kockázatosnak, kivéve, ha az adóhiányt, adótartozást megfizeti.

A besorolási következmények költségvetési hatása az adóhatósági jogértelmezéstől és a két kategória arányától függ majd. Míg a megbízható adósok táborában 140.000 körüli adózói létszám várható, a kockázatos adózók létszámára nincs információ. Félő, ha az adóhatóság kihasználja a jogszabály értelmezésében levő mozgásterét, akkor alapvetően csak a szigorítások fognak érvényesülni.

Az adóhatóság negyedévente minősíti az adózókat, a negyedévet követő második hónap első napján teszi azt nyilvánossá. Szabályozza a jogszabály továbbá a különböző kategóriába tartozó adózók átalakulása esetén alkalmazandó besorolási szabályokat. Szigorodik az adóregisztrációs eljárás, amellyel igyekszik az adóhatóság a „trükkös adózókat”, akik például a szavazati arány alakításával kerülték meg az adószám megtagadását, megszorítani.

Valós adminisztrációs csökkentés várható a személyi jövedelemadó bevallások területén. Azokban az esetekben, amikor az adóhatóság egyébként is rendelkezik a bevalláshoz szükséges információkkal, az adózó helyett az adóhatóság szoftvere készíti el a bevallást, és bevallási ajánlatot küld a magánszemély részére, első alkalommal a 2016. évről 2017-ben. Nem kap ilyen ajánlattervezetet a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó, illetve aki költségelszámolást, adóalap- vagy adókedvezményt szeretne igénybe venni. A bevallás-tervezet eljuttatásával kapcsolatos részletszabályok egyelőre nem ismertek teljes körűen.

Miközben az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás hatályon kívül kerül, megmarad az önbevallás és a munkáltatói megállapítás jelenlegi formája. Az Art. keretein belül további néhány kisebb horderejű változás is bekövetkezik, melyek közül kiemelhető a NAV postai szolgáltatásának bővítése saját kézbesítők alkalmazásával (lehet, hogy ők fogják az szja tervezetet is kézbesíteni, ha elektronikusan nem lehet?), megszűnik az együttes igazolás. Csökken továbbá a NAV terhe a kötelező ellenőrzés megszüntetésével végelszámolás esetén, az EKÁER ellenőrzés jegyzőkönyvvezetésének elmaradásával, ha nincs jogsértés.

Nő a kockázata a munkáltatóknak: a bevallási nyilatkozatok vonatkozásában az adóbírság és késedelmi pótlék ezután az adózó helyett a munkáltatóra hárul. Változik még az adatszolgáltatás méltatlansági eljárás esetén, az adóazonosító jel kiadás az e-személyi igazolványok vonatkozásában, szabályozásra kerülnek a hatáskörök a fizetési könnyítés és végrehajtás újraszabályozása kapcsán. A késedelmi pótlékszámítás a vám kivételével minden kötelezettségre kiterjed, de nem lesz késedelmi pótlék 2.000 forint alatt. Elkülönített letétszámlán kezeli a NAV a bérfőzés után befizetett jövedéki adót.

Szigorodnak a bejelentések felhasználásának feltételei a NAV vagyonosodási vizsgálataira vonatkozóan. A kizárólag közérdekű bejelentésből („feljelentés”) származó, egyéni, tényszerű adatokat nem tartalmazó, ellenőrizhető bizonyítékokkal alá nem támasztott adatok alapján nem alkalmazhat becslést a NAV.

A jogszabály értelmezése (módosítása?) még hosszú ideig feladatot ad az adózóknak és az adóhatóságnak. Az adóhatóságról szóló törvény egyelőre várat magára, ami a felelősség, illetékesség körének a módosulását vonhatja maga után.

Az általános forgalmi adó

A törvény legfontosabb változásai az év közben meghirdetett időszaki elszámolással kapcsolatos szabályváltozások, illetve az ezekhez kapcsolódó átmeneti szabályok. A módosítás következtében az egyik potenciális új teljesítés időpont az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. napról a 60. napra változik, kedvezve ezáltal azok számára, akik hosszabb fizetési határidőt biztosítanak ügyfeleik számára vagy az elszámolást csak jóval az elszámolási időszak után tudják megejteni. A júniusi adócsomag alapján a házi sertéshús áfája 5 %-ra csökken 2016-tól.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó területén az év közben meghirdetett adókulcsváltozások, adóalapkedvezmény változások, a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei, illetve az adómentes juttatások a leglényegesebbek.

A jelenlegi adócsomagból az SZJA bevallások, a közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességét növelő napidíj-változások (40 euróról 60 euróra nő külföldi kiküldetés esetén, a belföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetők és árukísérők igazolás nélkül elszámolható költségét új kormányrendelet határozza meg), valamint a „gyűjtögetőkre” (vadon gyűjtött termékek, termények, így gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök, gombák, éti csiga) vonatkozó adózási szabályok a leglényegesebbek. Ez utóbbi esetben a kifizetőt (felvásárlót) terheli a közteher, a jövedelem a bevétel 25 %-a.

Az adómérték-változással kapcsolatban csökken az ingóértékesítés kedvezménye 32 ezer forintról 30 ezer forintra. Adómentesnek minősül a pénzügyi lízingszerződésből származó elengedett követelés is. A szerencsejáték-szabályozás területén a külföldi jackpot rendszerből származó eredmény SZJA köteles, míg az online kaszinójáték nyereménye nem számít jövedelemnek. Módosul az MRP keretében biztosított jövedelmek adózása.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás területén a tanulók, hallgatók a 25. év betöltéséig a jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem minősülnek biztosítottnak, így nem lesz nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékfizetésük. Változik az iskolaszövetkezetek fizetési kötelezettsége. 7.050 forintra nő 2016-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék, amelyet kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után, belföldi magánszemély – ha más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult –, illetve szociális szövetkezet tagja után kell fizetni.

A családi járulékkedvezmény az SZJA kulcs változásával módosul. A szocho kedvezmények változásával a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak adókedvezményével, a részmunkaidős foglalkoztatással, a nyugdíjba vonuláshoz kötődő szabályozással, illetve nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatos szabályozással az Adóegyetem keretein belül részletesen foglalkozunk.

Egyéb adók

Változik a jövedelemadó a pálinkafőzés vonatkozásában. 2016-tól 1.000 forint regisztrációs díjat kell fizetni a pálinkafőzőnek, aki literenként 200 forintos adójegy vásárlása mellett főzheti a pálinkát. Adójegyből legalább 5-öt, de legfeljebb 86-ot lehet vásárolni.

A környezetkímélő elektromos járművek illetékmentesen lesznek vásárolhatók, és cégautó-adót sem kell utánuk fizetni. Kedvezmény a fuvarozóknak, hogy a külföldi útdíj 7,5 %-a levonható lesz az iparűzési adóból.

Csökken a banki különadó, amellyel kapcsolatosan még folynak az egyeztetések az Európai Unióval. Enyhül a közművezetékek adóztatása. Az új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a szélessávú internetszolgáltatás esetén az adófizetési kötelezettség az üzembehelyezést követő 5 évvel kezdődik. A dohányipari vállalkozások adóterhelése szintén az európai uniós tárgyalások függvényében alakul. Módosul a helyi adótörvény a háziorvosok és védőnők kedvezményes adóztatása következtében.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016