A béren kívüli juttatások bevallási korlátai után ez alkalommal a 2014-2015-ös év egyik slágertémájával, a munkáltatói lakáscélú támogatással, ezen belül is a cafeteria rendszer keretében nyújtott lakáshitel támogatással foglalkozom.

Korábban a munkáltatók jellemzően szociális alapon támogatták munkavállalóik lakásszerzését (vásárlását, építését, bővítését). Miután 2014. január 1-jétől az Szja törvény lehetővé tette a korábban lakáscélra felvett hitel törlesztésének adómentes támogatását is, jelentősen megszaporodott a támogatást nyújtó munkáltatók száma. Ez persze nem azt jelenti, hogy a cégek pénzügyi forrásai hirtelen bővültek volna, az esetek túlnyomó többségében a már rendelkezésre álló keretek felhasználása változott.

Ma már a cégek többségénél van valamilyen juttatási rendszer, ami sok esetben cafeteria rendszerként működik. Így a munkáltatók viszonylag egyszerűen, mint választható juttatást emelik be a lakáscélú támogatást is az elemek közé.

Mint minden más juttatásnak, a lakáshitel támogatásának az adminisztrációja és adózása sem függ attól, hogy cafeteria rendszerben vagy egyéb forrásból nyújtja a munkáltató, a technikai megvalósítás azonban eltérő lehet.

Nézzük végig azt a folyamatot, amikor cafeteria elemként kapja a munkavállaló a lakáshitel támogatást.

A munkáltatónak első lépésként a támogatás nyújtásának szabályait célszerű kialakítani. Olyan kérdésekben kell döntenie például, hogy minden munkavállaló számára elérhetővé teszi-e a támogatást azok közül, akik jogosultak lennének rá, vagy csak bizonyos körnek? Mindegyik formáját nyújtja-e a támogatásnak vagy csak a hiteltörlesztést támogatja? A támogatás folyósítása csak a teljes dokumentáció birtokában kezdhető meg vagy előfinanszíroz? Mi lesz a gyakorisága az utalásoknak, stb.? Ezeket a szabályokat praktikus a cafeteria szabályzatban rögzíteni, mint ahogy azt is, hogy milyen nyilatkozatokat, dokumentumokat kell a munkavállalónak leadnia a jogosultsága igazolására.

A munkavállalók a szabályzat és a munkáltatói tájékoztatás alapján eldöntik, élnek-e a lehetőséggel, vállalják-e a rájuk is háruló adminisztrációs terheket. Ha igen, a cafeteria választásnál jelzik igényüket és átadják a munkáltatónak a dokumentációt.

A munkáltatónak javasolt egyeztetni a saját számlavezető, vagy erre a célra külön megbízott bankjával a támogatás folyósításáról, valamint szükség szerint külön megállapodást is köt vele. Ez különösen fontos lépés, mivel ennek a pénzintézetnek kell majd a munkáltató részére kiállítania az adómentességhez szükséges igazolást, valamint ő teljesíti a NAV felé az adatszolgáltatást.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. NGM rendelet a munkáltató feladatává teszi a jogszabályi feltételek meglétének vizsgálatát. Ha a munkáltató nem rendelkezik a megfelelő szakismeretekkel vagy nincs rá kapacitása, ezt a feladatot is kiszervezheti. Egyes feltételek vizsgálatát hitelintézetre is bízhatja, ebben az esetben a hitelintézet igazolása helyettesíti azon feltételek igazolásának dokumentumait.

Fontos, hogy az adómentességi vizsgálat mindig egy meghatározott ingatlanra és egy ahhoz kapcsolódó hitelszerződésre vonatkozik.

A vizsgálandó feltételek röviden:

• A munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője-e a lakásnak?
• Teljesül-e a méltányolható lakásigény kritériuma a szobák száma és az együttlakó hozzátartozók száma alapján?
• Kapott-e a munkavállaló az adott lakásra 2010. január 01. óta a munkáltatótól és/vagy más munkáltatótól lakáscélú támogatást? Ha igen, azzal együtt nem haladja-e meg a jelenlegi támogatás a lakás vételárának a 30%-át? Kapott-e a munkavállaló a munkáltatótól és/vagy más munkáltatótól bármilyen lakásra a tárgyévben és a megelőző 4 évben lakáscélú támogatást? Ha igen, azzal együtt nem haladja-e meg a jelenlegi támogatás az 5 millió forintot?
• A munkáltató által támogatni kívánt hitel lakáscélú hitelnek minősül-e az NGM rendelet alapján?
• A munkavállaló rendelkezik-e olyan bankszámlával, amelyre a munkáltató teljesítheti a támogatás kiutalását? Ez lehet az a lakossági számla, amelyről a törlesztést fizeti, és amelynek a tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy lehet a hitelhez tartozó saját hitelszámlája, vagy a hitelező bank központi hitelszámlája.
• Lakossági számlára folyósítás esetén a munkavállaló által benyújtott banki okiratok (bankkivonatok) alapján igazolható-e a támogatás felhasználása?

A jogosultsági feltételek vizsgálatának pozitív eredményét követően célszerű csak megkezdeni a támogatás folyósítását. Ez a szabályzat rendelkezéseinek függvényében történhet havonta, de akár évente egyszer is. Ennek eldöntésekor érdemes figyelembe venni, hogy hitelszámlára utalás esetén erről a munkavállalónak a saját hitelező bankjával is kell egyeztetnie.

A cafeteria rendszeren belüli támogatásnál a cafeteria keret felhasználására is ügyelni kell. Ha a munkáltató el akarja kerülni az időarányos keretösszeg túlköltését, ami egy esetleges kilépésnél problémás lehet, akkor célszerű a kiutalható támogatás összegét is időarányosan megállapítani.

Az eddigi tapasztalatok alapján az a módszer tűnik a munkáltató számára legbiztonságosabbnak, amikor csak azt az összeget folyósítja, aminek a felhasználását a munkavállaló már leigazolta (utófinanszírozás), de abból is legfeljebb az időarányos cafeteria keret mértékéig. Ehhez persze megfelelően részletezett nyilvántartást kell vezetni, de tekintettel a jelentős adókockázatra, megéri. A jó nyilvántartás attól is megvéd bennünket, hogy a törvényi értékhatárokat (5 millió vagy 30%) túllépjük.

Mivel a cafeteria választás általában egy évre szól, az év végével le kell zárni az elszámolást. Ekkor kell rendezni az esetleg fel nem használt cafeteria keret sorsát. Az idén ez különösen izgalmas lesz, mivel a banki elszámolás és a forintosítás kapcsán sokaknak megváltozott a törlesztése, lehet, hogy kisebb összeget tudnak leigazolni, mint amit év elején erre a célra kértek.

Ha már a forintosításnál tartunk, arról se feledkezzünk meg, hogy a törvény erejénél fogva módosultak a devizás hitelszerződések. A bankok az értesítő levéllel ezt kiküldték az ügyfeleiknek. A munkáltatónak rendelkeznie kell a támogatott hitelszerződéssel, a módosítás pedig annak része. Annál is inkább, mivel sok esetben megváltozik a hitel azonosító száma vagy a hitelszámlaszám, ami nélkül ellenőrizhetetlen a törlesztésre történt felhasználás.

Ez pedig már előrevetíti a lakáscélú támogatás éveken átívelő folyósításához kapcsolódó feladatokat. Szerencsére az egész jogosultság vizsgálati procedúrát nem kell évente megismételni. Persze, ha a munkavállaló lakást cserél, amihez újra hitelt vesz fel, akkor elölről kezdődik minden. Amennyiben „csak” az éppen aktuális forintosítási bankcsere történik, akkor elegendő az új hitelszerződést megvizsgálni, hiszen a lakáshoz kapcsolódó feltételek nem változtak.

Bizonyos feltételeket azonban évente újra szemügyre kell venni. Egyrészt minden évben nyilatkoznia kell a munkavállalónak a korábbi támogatások összegéről, hiszen minden évben más időszakot kell figyelembe venni a tárgyévet megelőző 4 év vonatkozásában. Másrészt nem árt nyilatkoztatni az egyéb feltételek változatlanságáról, például továbbra is tulajdonosa az ingatlannak és a bankszámlának, adósa vagy adóstársa a hitelszerződésnek, stb.

A méltányolható lakásigényt ugyanazon lakásra azonban változás esetén sem kell újraértékelni, tehát nem válik a munkavállaló jogosulatlanná a támogatásra azért, mert például felnőtté váltak vagy akár kiköltöztek a lakásból a gyermekei.

Azoknak a munkáltatóknak, akik a jövő évre tervezik bevezetni a lakáscélú támogatást, azt javasolhatom, hogy ősszel kezdjék el az előkészítést, tájékoztatást, jogosultság vizsgálatot, mivel az évváltás körüli teendők közben sokkal kevesebb a kapacitás, és ehhez a folyamathoz bizony idő kell.