Visszatér a KATA – de már nem a régi – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Két évig két KATA-rendszer, bővülő jogosulti kör és új szabályok a céges bevételekre: ezt hozhatja a 2027-es KATA-reform

Visszatér a KATA - de már nem a régi - Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Négy év után ismét nagyot fordulhat a KATA. Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 6-án jelentette be a kisadózók tételes adózásának átalakítását, és még aznap megjelent a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új törvény tervezete.

A tervezet alapján 2027. január 1-jétől ismét jóval szélesebb vállalkozói kör számára nyílhat meg a KATA választásának lehetősége. Az új KATA-t a főfoglalkozású egyéni vállalkozók mellett a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is választhatják, így például a nyugdíjasok és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatók is visszatérhetnek a rendszerbe. Ennél is jelentősebb változás, hogy a KATA szerint adózók ismét szerezhetnek bevételt kifizetőktől.

Az átállás ugyanakkor nem egyik napról a másikra történik. 2027-ben és 2028-ban az új KATA mellett átmenetileg tovább él a jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA is azok számára, akik 2026. december 31-én már annak adóalanyai, és adóalanyiságuk ezt követően nem szűnik meg. A két rendszer tételes adója és társadalombiztosítási ellátási alapja eltérően alakul.

Az új KATA-ban 2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi 100 ezer, a nem főfoglalkozású kisadózó havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A kifizetőtől származó bevételhez 15 százalékos mértékhez kapcsolódó kiegészítő adó társul, az éves bevételi keret pedig 22 millió forintra emelkedik.

Az alábbiakban sorra veszem, hogyan alakul a jelenlegi KATA sorsa az átmeneti időszakban, mit tartalmaz az új KATA tervezete, és kit hogyan érinthetnek a változások.

Honnan indulunk: a 2022 óta hatályos KATA

A 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabályok (2022. évi XIII. törvény, a továbbiakban: „régi” Kata tv.) a katát szűk körre korlátozták:

  • csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja;
  • főszabály szerint csak magánszemélytől származhat bevétele; ha a katás kifizetőtől szerez bevételt, elveszíti kisadózói státuszát – kivételt a személytaxis személyszállítás jelent;
  • a tételes adó havi 50 ezer forint;
  • az éves bevételi keret 18 millió forint, amely felett 40 százalékos különadó fizetendő;
  • az ellátások – így különösen a táppénz és a nyugdíj – alapja a minimálbérnél jóval alacsonyabb, havi 108 ezer forint.

A szűkítést követően a korábbi mintegy 444 ezer katás közül sokan átalányadózó egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként működtek tovább, főszabály szerint magasabb közteherfizetési kötelezettség, ugyanakkor magasabb társadalombiztosítási ellátási alap mellett.

Mi történik a jelenlegi katásokkal 2027-2028-ban?

A jelenlegi KATA 2027. január 1-jével nem szűnik meg. A tervezet a 2022. évi XIII. törvényt egy új 15/A. §-sal egészíti ki, amely szerint 2026. december 31-ét követően a „régi” Kata tv. rendelkezéseit csak az a kisadózó alkalmazhatja, aki 2026. december 31-én már e törvény szerinti adóalany volt, és akinek az adóalanyisága azóta nem szűnt meg. A jelenlegi KATA tehát 2027-től zárt rendszerré válik: újonnan már nem lehet belépni, a meglévő adóalanyok azonban 2028. december 31-ig tovább alkalmazhatják.

A tovább alkalmazható „régi” KATA közterhei ugyanakkor emelkednek. A törvénytervezet 30. § a) pontja a Kata tv. 7. § (1) bekezdésében szereplő havi 50 ezer forintos tételes adót 2027-re 75 ezer forintra emeli, a 30. § b) pontja pedig 2028-tól 100 ezer forintra módosítja. A 75 ezer forintos összeg tehát kifejezetten a „régi” KATA 2027. évi átmeneti adómértéke, nem az új KATA kedvezményes adója.

Ezzel összefüggésben a társadalombiztosítási ellátások alapja is emelkedik: a tervezet 30. § c)-d) pontja alapján a jelenlegi 108 ezer forintos összeg 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra nő.

Az átmeneti időszak 2028. december 31-én zárul. A tervezet szerint aki ezen a napon még a „régi” KATA alanya, az főszabály szerint 2029. január 1-jétől automatikusan, a törvény erejénél fogva az új, kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának alanyává válik.

Mit tartalmaz az új KATA tervezete?

1. Jelentősen bővül a jogosultak köre

A tervezet alapján az új KATA-t nemcsak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják.

Nem minősül főfoglalkozású kisadózónak többek között az, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, kiegészítő tevékenységet folytatónak – tipikusan saját jogú nyugdíjasnak – minősül, más államban biztosított, más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Ez tehát lényegében azt jelenti, hogy a KATA ismét megnyílik a mellékállású, a nyugdíjas és a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató egyéni vállalkozók előtt is.

2. Újra lehet cégeknek számlázni – de korlátokkal

Az egyik legfontosabb változás, hogy önmagában a kifizetőtől származó bevétel megszerzése már nem eredményezi a KATA-alanyiság megszűnését. Vagyis a kisadózó ismét számlázhat cégeknek és más szervezeteknek is.

A jogalkotó ugyanakkor több korlátot is beépített a szabályozásba, amelyek egyértelműen a munkaviszony KATA-val történő kiváltását kívánják megakadályozni.

Megszűnik az adóalanyiság, ha a kisadózó bevételt szerez:

  • a munkáltatójától,
  • a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától,
  • vagy e személyek jogutódjától, illetve kapcsolt vállalkozásától.

További fontos korlátozás, hogy ha az adóévben ugyanazon kifizetőtől – az adott kifizető kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – megszerzett bevétel eléri a kisadózó éves összes bevételének 50 százalékát, a KATA-alanyiság az adóév utolsó napjával megszűnik.

A cégeknek történő számlázás lehetősége tehát visszatér, de a szabályozás egyértelmű korlátokat állít az egyetlen vagy meghatározó megrendelőtől való függőség elé.

3. A tételes adó mértéke

Az új KATA tételes adója 2027-ben:

  • főfoglalkozású kisadózó esetében havi 100 ezer forint;
  • nem főfoglalkozású kisadózó esetében havi 50 ezer forint.

A tervezet már a 2028-tól alkalmazandó szabályozást is meghatározza. Ettől az évtől a tételes adó összege nem fix összeg lesz, hanem a minimálbérhez és a köztehermértékekhez igazodik.

A főfoglalkozású kisadózó havi tételes adóját a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék együttes mértéke alapján kell meghatározni. A nem főfoglalkozású kisadózó esetében a számítás alapja ugyancsak a minimálbér, amelyre a személyi jövedelemadó mértékét kell alkalmazni.

4. A kifizetőtől származó bevétel és a 15 százalékos kiegészítő adó

A bejelentést követően még úgy tűnhetett, hogy a cégektől származó bevételt egyszerűen 15 százalékos adó terheli. A törvénytervezet ennél pontosabb és kedvezőbb szabályozást tartalmaz.

A kisadózó akkor fizet kiegészítő adót, ha az adóévben megszerzett, kifizetőtől származó bevételének 15 százaléka meghaladja az adott évre összesen fizetendő tételes adó összegét.

A kiegészítő adó összege a két összeg különbözete.

Ez azt jelenti, hogy egy egész évben működő főfoglalkozású kisadózó esetében az éves tételes adó 1,2 millió forint. Így 8 millió forint kifizetőtől származó éves bevételig nem keletkezik kiegészítőadó-fizetési kötelezettség, hiszen annak 15 százaléka éppen 1,2 millió forint.

A 8 millió forint feletti kifizetőtől származó bevételnél azonban már megjelenik a kiegészítő adó.

Számpélda: főfoglalkozású kisadózó 2027-ben

A magánszemélyektől származó bevétel a 15 százalékos kiegészítő adó alapjába nem számít bele, az éves 22 millió forintos bevételi keretbe azonban természetesen igen.

5. A bevételi keret 22 millió forintra emelkedik

A tervezet az éves bevételi keretet 22 millió forintban határozza meg.

Az ezt meghaladó bevétel után továbbra is 40 százalékos különadót kell fizetni.

Év közben kezdődő vagy olyan adóalanyiság esetén, amikor a kisadózó nem köteles az év minden hónapjára tételes adót fizetni, a bevételi keretet időarányosan kell meghatározni: a 22 millió forintos éves keret egytizenkettedét kell figyelembe venni minden tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapra.

Fontos, hogy a kifizetőtől származó bevételt a 40 százalékos különadó szempontjából is figyelembe kell venni. A tervezet ugyanakkor kizárja, hogy a bevételi keretet meghaladó rész után a kisadózó egyszerre fizessen 40 százalékos különadót és 15 százalékos kiegészítő adót.

6. Emelkedik a társadalombiztosítási ellátások alapja

A főfoglalkozású kisadózó továbbra is biztosítottnak minősül, és valamennyi, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott ellátásra jogosultságot szerez.

Az ellátások számításának alapja:

  • 2027-ben havi 317 ezer forint,
  • 2028-tól a tárgyévi minimálbér összege.

Az új KATA 317 ezer forintos 2027. évi ellátási alapját a „régi” KATA-ban maradók 161 ezer forintos 2027. évi ellátási alapjától is el kell különíteni.

A nem főfoglalkozású kisadózó ugyanakkor a KATA-jogállására tekintettel nem minősül biztosítottnak, így ebből a jogviszonyából társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

A legfontosabb változások összefoglalva

Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?

A törvénytervezet alapján az új KATA már lényegesen pontosabban értékelhető, mint a kormányzati bejelentés alapján.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme kétségtelenül az, hogy ismét lehetővé teszi a kifizetőktől származó bevétel megszerzését. A cégeknek történő számlázás azonban már nem jár együtt korlátlanul alacsony közteherrel: a 15 százalékos kiegészítő adó, valamint a munkáltatóra, volt munkáltatóra és a bevételek koncentrációjára vonatkozó korlátozások egyértelműen azt szolgálják, hogy a KATA ne válhasson a munkaviszony kiváltásának eszközévé.

A 2027-től az új KATA-t választó főfoglalkozású kisadózó havi 100 ezer forintos tételes adót fizet. Ettől el kell különíteni a „régi” Kata tv. hatálya alatt maradó kisadózókat: náluk a havi tételes adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forint. Az eltérő tételes adókhoz eltérő társadalombiztosítási ellátási alapok is kapcsolódnak.

A nem főfoglalkozású vállalkozók számára különösen érdekes lehet az új rendszer. A havi 50 ezer forintos tételes adó mellett számukra is megnyílik az egyszerű KATA-adózás lehetősége, miközben a KATA alapján további biztosítási jogviszonyt nem szereznek.

A kifizetőktől is bevételt szerző vállalkozóknál pedig az adózási mód megválasztásakor már nem elegendő önmagában a várható éves bevételt vizsgálni. Annak összetétele is meghatározóvá válik: mennyi származik magánszemélyektől, mennyi kifizetőktől, és a kifizetőktől származó bevétel milyen mértékben koncentrálódik egyetlen megrendelőnél.

Az átalányadózás és az új KATA összehasonlításakor ezért minden esetben a vállalkozó saját bevételi szerkezetéből és biztosítási jogállásából érdemes kiindulni.

A most közzétett dokumentum egyelőre törvénytervezet, így a szabályok az Országgyűlés előtt még változhatnak. A tervezet azonban már kellően részletes ahhoz, hogy az érintett egyéni vállalkozók megkezdjék a számításokat. A jelenlegi katásoknak azt is mérlegelniük kell, hogy 2027-2028-ban a „régi” KATA-ban maradnak-e, míg az újonnan belépők és a korábban kiszorult vállalkozók számára az új KATA és az átalányadózás összehasonlítása válik különösen fontossá.

***

5percAdó ajánló:

25%-os kedvezménnyel 2026. október 21-ig jelentkezhetsz a PENTA UNIÓ Zrt. >>Adóegyetem 2027 konferenciájára! Ha szeretnéd részletesen megismerni a KATA aktualitásait, naprakész maradni az adójogszabályok változásaiban, és felkészülten nekivágni a következő adóévnek, az Adóegyetemen két nap alatt átfogó képet kaphatsz minderről, a szakma elismert előadóitól. Biztosítsd a helyed most!
Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése