A 2017. I. félévében hatályos szabályozás szerint az adózóknak tételes áfa adatszolgáltatást kell adni azon számlákról, amelyben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. A jelenlegi szabályozás szerint 2017. július 1-jén hatályba lépne az 1 millió forint 100 ezer forintra történő csökkentése, de a május 2-án benyújtott adócsomag alapján vélhetően ez a csökkentés most nem fog hatályba lépni. Ezzel egyidejűleg idén nem kerülne bevezetésre az online számlázás sem. De mi lesz a kézi számlákkal?

Online számlázás

Az adócsomag tervezete szerint a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó számlák esetén az online számlázás és tételes adatszolgáltatás egy évvel később, azaz 2018. július 1-jétől lesz kötelező.

„Mivel egy ilyen nagy horderejű, az egész ország versenyképességének a javításában is szerepet játszó rendszer, csak az érintettek megfelelő felkészülését követően vezethető be, továbbá a rendszer éles indulása előtt elvárás egy megfelelő tesztidőszak biztosítása is, ezért az adatszolgáltatás egy év türelmi idő mellett önkéntes alapon fog működni.” – ahogy szerepel a javaslat részletes indoklása között.

Mit jelent ez? Önkéntes alapon lehet majd csatlakozni az online számlázás rendszeréhez 2018. július 1. előtt, de ennek feltételei vannak. A 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet alapján 2016. január 1-jétől a számlázó programoknak kötelezően rendelkezniük kell egy olyan adatexporttal, amely tartalmazza a számlák adatait, a rendelet mellékletében definiált adatstruktúrában. Ez több mint 150 féle adattípust jelent, számlánként. Az adatexport egy XML állomány (file), amelyet az adóhatóság elkérhet egy ellenőrzés során. Az elmúlt 1 év tapasztalatai szerint az adóhatóságnak nem célja a mulasztási bírság kiszabása, de amennyiben az adózó nem adja át az XML állományt, vagy nem javítja annak esetleges hibáját, úgy jogszerűen kiszabható a mulasztási bírság.

Véleményem szerint az XML állományt a hazai számlázó programok többsége képes előállítani, de az adózó felelőssége meggyőződni arról, hogy az valóban megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ennek is két módja van: egyrészt ellenőrizni kell a struktúrát (azaz megfelel-e az adatexport a rendeletben definiált struktúra leírásnak – ez egy informatikai ellenőrzés), másrészt célszerű tartalmi betekintést is végezni (minden mező ki van-e töltve, ami a számlán szerepel).

Kézi számlák

Jelen szabályozás szerint július 1-től (az adócsomag elfogadásával csak 2018.07.01-től) a kézi számlák esetében a 100 ezer forint áfa tartalmat elérő számlákról tételes adatszolgáltatást (1765 M lapok) kell benyújtani. A törvényjavaslat nem tartalmaz előírást arra, hogy a kézi számlák esetében ez az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnne. De a jövőben változhatnak a papír alapú számla és nyugta nyomtatványokra vonatkozó részletszabályok. A javaslat felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter számára a számla, egyszerűsített számla, nyugta előállítása, adóigazgatási azonosítása, forgalmazása, nyilvántartása szabályainak rendeletben történő megállapítására.

Mivel a cél az, hogy a kézi számlák esetében is bekerüljenek az adatok az adóhatóság adatbázisába, így valamilyen módon számíthatunk a kézi számlán szereplő adatok digitális formában való megjelenésére, rögzítésére. Jelenleg ennek szabályait még nem ismerjük.

Online adatáramlás

Érdemes végiggondolni, hogy hány forrásból és milyen adatokkal rendelkeznek a hatóságok egy vállalkozás ügyleteiről, tevékenységéről:

• online pénztárgép: meghatározott tevékenységi körben működő adózók esetében kötelező minden kiállított nyugtáról automatikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak;
• EKÁER: Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer, amely számos belföldi termékfuvarozásról rögzíti a feladó, a címzett, a fuvarozó jármű, a fuvarozás napja és útvonala, valamint a fuvarozott termék adatait;
• OBR: az Online Beszámoló Rendszernek köszönhetően a mérleg és eredménykimutatás sorai már nem kép formában, hanem (most már kötelezően) adatként kerülnek közzétételre.
• 2018. július 1-től indul az online számlázás, amelyből látható lesz az eladó, a vevő, a számla összesített adatai, valamint a számla tételek is.

Felkészülés

A fenti adatok birtokában a hatóságok már most is kockázatbecslést végeznek annak érdekében, hogy kiszűrjék az adóelkerülőket, illetve a jogszabályi előírások be nem tartásából eredő esetleges szabálytalanságokat. Mindez valamennyi adózó érdekében áll, és a gazdaság fehérítését szolgálja. Ellenben érdemes végiggondolni, ellenőrizni, hogy a fenti adatok tekintetében minden jogszabályi előírás, összefüggés fent áll-e a vállalkozásnál? Megfelelő-e a jelenlegi számlázási gyakorlat a jövőbeni számla tétel adatainak továbbítása céljából? Célszerű felülvizsgálni a szerződéseket, hogy egy éven belül lehetőség legyen azon módosítására, amennyiben szükséges.

Összességében az látszik, hogy az elektronikus adatok köre jelentősen növekszik, a hatóságok pedig gyors fejlődési ütemet diktálnak a könyvelők és az adózók felé. A könyvelők tekintetében tehát mindenképpen versenyelőnyt jelent az informatikai eszközök ismerete, magabiztos használata.

* * *

Az 5percAdó rendezvény-ajánlata adózás témakörben:

Amennyiben érdeklődsz az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

A 2017. június 15-16-án megrendezésre kerülő Adózás Európában – XI. Nemzetközi Adókonferencia központi témája a digitalizáció. 25 előadás és nemzetközi kitekintés két nap alatt 34 előadó tolmácsolásában! Nézd meg az előadókat és programot és jelentkezz még ma! » Adózás Európában