Mint azt jól tudjuk, az alanyi adómentes adózói körbe tartozó gazdasági szereplők is ÁFA alanynak minősülnek, hiszen gazdasági tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény – csekélyebb összegű éves bevételükre tekintettel – mentesíti őket az ÁFA fizetés és bizonyos egyéb kötelezettségek teljesítése alól.

Ezen adózói kör esetében is – szerényebb összegű bevételeik ellenére – egyre gyakrabban merülnek fel olyan gazdasági események, melyeket külföldi, jellemzően közösségen belüli szereplőkkel bonyolítanak le. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy a jogszabály nem tartalmaz-e valamilyen különleges előírást az alanyi adómentes adózók vonatkozásában ezen ügylettípusaik lebonyolítása kapcsán.

Nézzük először a közösségen belüli termékértékesítés esetét. Ilyen ügyletek végzését természetesen semmilyen jogszabály nem tiltja ezen adózói kör részére sem, csupán arra kell figyelemmel lennünk, hogy adóalanyunknak ilyenkor ugyanúgy az alanyi mentességre kell hivatkoznia az általa kibocsátott számlájában (mintha egy belföldi értékesítésről lenne szó) – azaz nem a közösségen belüli termékértékesítés szabályai vonatkoznak rá. Ez az értékesítésünk a mentességre jogosító összeghatárba (a 6 millió forintba) is beleszámít. Ugyanígy kell eljárnunk termékexport esetében is, azaz harmadik országba történő értékesítés során.

Mindig meg kell azonban vizsgálunk, hogy mi az értékesítés tárgya – ugyanis speciális esetekben (melyet a jogszabály tételesen felsorol) előfordulhat, hogy mégis közösségi termékértékesítést valósít meg az adóalanyunk. Ilyen lehet például, ha vállalkozásában tárgyi eszközként hasznosított terméket értékesít közösségi partnere részére. Mit kell tennünk, ha ilyen terveink vannak? Miután közösségi termékértékesítésről van szó, szükség lesz közösségi adószámra, az ügylet lebonyolítása után bevallást és összesítő nyilatkozatot is kell adnunk, illetve a számlán már nem alanyi adómentességre, hanem közösségen belüli termékértékesítésre kell hivatkozunk.

De ha már közösségi termékértékesítés, akkor további két következménnyel is számolhatunk: ezen esetekben adólevonási jog is keletkezik (alanyi mentes státuszunk ellenére), illetve az ilyen ügyleteink ellenértéke nem terheli az éves adómentes értékhatárunkat. Az adólevonás tekintetében azonban ne feledjük, hogy tárgyi eszközről van szó – így az értékesítés kapcsán csak azon ÁFA hányad vonható le pótlólag, amely az értékesítéstől a figyelési időszak hátralevő részére esik (arra az időszakra jutó tehát nyilván nem, ami az alanyi adómentes hasznosítás időszakát érinti).

Természetesen vásárolhatunk is termékeket közösségi partnerektől. Itt más a megközelítés, elsőként azt kell vizsgálnunk, milyen volumenben bonyolítunk ilyen jellegű ügyletet. Ha az adott évben a beszerzések (adó nélküli) ellenértéke nem haladja meg a 10.000 EUR-t, úgy nem a közösségen belüli termékbeszerzés tényállásával szembesülünk – azaz, nem kell közösségi adószámot kiváltanunk, nem számítunk fel ÁFA-t a beszerzés során. Erről azonban közösségi partnerünknek is tudnia kell, mivel ez esetben ő sem a közösségi ügyletek szabályai szerint fog eljárni – azaz fel fogja számítani az ÁFA-t az adott országban érvényes adókulcsnak megfelelően. Ennek levonására természetesen nincs lehetősége az alanyi adómentes adóalanyunknak. Megkímélnek tehát minket az adóbevallás, összesítő nyilatkozat összeállításának fáradalmaitól.

De mi a helyzet, ha a kedvező ár, jobb minőség, vagy bármely más okból a beszerzésünk meghaladja a fent említett értékhatárt? Ilyenkor „normál üzemmódba” kapcsolunk, azaz elsőként azon beszerzés esetében, amellyel az értékhatárt túllépjük, a közösségen belüli termékbeszerzés szabályait kell alkalmaznunk. Azaz közösségi adószámot kérünk, felszámítjuk az ÁFA-t a beszerzés után – amit nem vonunk le, tekintettel arra, hogy a beszerzés adólevonásra nem jogosító tevékenységünk érdekében merült fel. Természetesen közösségi partnerünk ez esetben már nem számít fel ÁFA-t az értékesítése során. Bevallást és összesítő nyilatkozatot is készítenünk kell.

Van némi mozgásterünk is: dönthetünk úgy, hogy már az első beszerzésünktől a belföldi ÁFA fizetést választjuk, vegyük azonban figyelembe, hogy ilyen irányú döntésünk hosszabb távra szól – 3 évre, tekintettel arra, hogy a választás évét követő második év végéig tartanunk kell magunkat hozzá. A 27%-os általános adókulcs ismeretében jó eséllyel kedvezőbb döntés, ha – az értékhatár adta lehetőséggel élve – legalább a beszerzéseink egy részét kedvezőbb adóteher mellett bonyolítjuk.

Még egy gondolat a 10.000 EUR-os értékhatár kapcsán: a jogszabály előírja, hogy ahol EUR-ban meghatározott pénzösszegről tesz említést, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/EUR devizaárfolyamot – azaz egy igencsak régi árfolyamot – (252,19 forint/EUR) kell alkalmaznunk – azaz jobb, ha a 2,5 millió forint összeget jegyezzük meg, a félreértések elkerülése érdekében.

Termékimport is előfordulhat az alanyi mentes adózó nemzetközi kereskedelmi kapcsolataiban: ilyenkor mindig ő lesz az adófizetésre kötelezett, melynek kapcsán felszámított adót nem tudja majd levonni.

A folytatásban a szolgáltatásnyújtásra, szolgáltatás igénybevételre vonatkozó speciális szabályokra térünk majd ki, kiegészítve azokat néhány speciális ügylettípussal.

* * *

Ha érdekelnek a telephelyek ÁFA következményei, jelentkezz február 5-ig kedvezményesen a Telephely keletkezése a társasági és a helyi iparűzési adó tekintetében – minősítési és bejelentési szabályok címmel április 5-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!